Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-06 / 23. szám

XXXVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1937. június 6. vasárnap. 23. szám. RÁKOS VIDÉKÉ — Társadalmi, „közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközség„és^számos egyesület hivatalos lapja- — Szerkesztőséé és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona • utca 103. Telefon: Rákosszentmihály 51. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2‘50 P Egyes szám ára 24 fillér Postatakarékpénztári, esekksz. sz: 764, A nemzeti zászló a házak! ormán egykor hozzátartozott a jneim:- zeti ünnepnapok kötelező illemtanához. Ott hirdette minden házon, hogy aki ott lakik, vagy lannak a tulajdonosa, jó hazafi és a? ünnteplők seregébe tartozik. Ez a szép és jóleső tüntetés nemcsak az ünneplés ará­nyait domborította ki beszédesen, nemcsak szép külsőség, színes és kedves látványos­ság volt, hanem az öröm és lelkesedés ben- sőségének és őszinteségének volt meggyőző erejű kifejezője. A háború óta fájdalma-' san nélkülözzük ezt a tanuságtételt a ném­áét! ünnepeken. A magánházak nem ölte­nek lobogódiszt., sem pedig nem hirdetik a közös gyászt, a fekete zászlóval a szomorú gyásznapokon. Alig egy-két középületen len­get a szél egy-egy zászlócskát, a magánhá­zak hétköznapi szürkeségükben nem vesz­nek részt, sem a közös örömben, feem a kő- zös fájdalomban. A nyomorúság és megpróbáltatások é- veiben nem lehetett előtérbe tolni ezt a kér­dést már csak a vele járó terhek miatt Bem, újabban azonban a magyar zászlóipar már olyan olcsó áron tudja kielégíteni a szük­ségletet, hogy a költség egyáltalán nem szá­mottevő és nem lehet akadálya annak, hogy a mai szégyenletes állapotnak hatósági ren­delkezésekkel .véget ne vessenek. — Már évek óta igen sokan sürgetik az ilyen irá­nyú kormányintézkedést, még pedig nem­csak1 lelkes hazafiak, hanem testületek, egye­sületek és városok is. Többek között Rákos-' palota is három évvel ezelőtt hozott ilyen értelmű határozatot és készített szabályren­deletet, de az még mindig nem nyerte el a kormányhatóság jóváhagyását, úgy, hogy a város képviselőtestülete most az ügy el' intézését megsürgette. A kormány jóváhagyása azért késik, merf a minisztériumban már régen készen áll az általános érvényű rendelet tervezete és az minden helység minden házára köte­lezővé fogja tenni a fellobogózást, csak a rendelet kiadása szenvedett eiyy és más ok­ból még .mindig halasztást Úgy értesü­lünk azonban, hogy a rendelet most már igen rövid idő múlva meg fog jelenni. Budapest székesfőváros már elkészítet­te szabályrendeletét a kötelező zászlódisz- ről- Ebben még' azt is meghatározzák, hogy mekkora nagyságú zászló djell az egyes há­zakra. A földszintesekre 65 cm. széles 'és 150 cm. hosszú, vagyis olyan, amilyet igen csekély áron be lehet szerezni. A kötelező fellobogózás tehát nemsoká­ra országszerte életbe lép, amit csak mege­légedéssel és örömmel várhat minden jó pia gyár ember, még ha némi csekély kia­dással is jár. Okos előrelátással azonban ezt a kiadást is még jobban lehet csökkente­ni, máig pedig ugv, hogy ha nem várjuk még, mig a rendelet megjelenik, hanem . előre gondoskodnak a zászlók beszerzéséről. Ném kétséges, hogy aja [üzleti élelmesség [a kínál­kozó alkalmát ki fogja aknázni és az is bi­zonyos, hogy az egyes vásárló külön-külön kevesebb előnyt tud magának szerezni, mint ha a szükségletet a lakosság már jóelőre és együttesen egy tömegben fedezi. Rákosszentmihály elöljáróságának o- lyan ajánlatok vannak a birtokában, ame­lyek a legelőnyösebb beszerzést biztosítják. így például a földszintes házakra való zászló — viharálló, »—• biztonságos rúddal együtt ínindössze négy pengő és néhány fillérbe kér ül, vagyis olyan kedvező árba, amelyet csak nagy budapesti egyesületek és érdek- képviseletek tudnak biztosítani a tagjaiknak. A mi buzgó községi biránk, Schulek ká­roly már régebben foglalkozik ezzel a kér­déssel és azt erkölcsi szempontból csakúgy, mint a lakosság gazdasági érdekében a leg­kedvezőbben akarja megoldanij Ltgy hisz- szük, hogy elérkezett az ideje, hogy derék szándékát valóra váltsa és az érdekelt kö­zönség ebben a saját javára támogassa. Közeledik Szent István napja, amely­Az első kapavágás megtörtént. Az urnapi körmenet után Nagy Géza esperesplébános és Krenedits Sándor világi elnök vezetése alatt a templom szen­télye mögé vonult Pálfy János tiszteletbeli elnök, Schulek Károly biró, Dibusz Sándor főjegyző, Szabó József építészmérnök és az egyháztanács több vezető tagja. Nagy Géza esperes plébános néhány kegyes szóval meg­tette az első kapavágást, majd a többiek is követték példáját, Ezzel a .jelképes munkával megkezdődött a. templomépités. A templom tér déli oldalát elrekesztették a forgalom felől és megkezdték a földmunkálatokat, hogy az uj épületrész ja,lapját lerakhassák. Űrnapja. Hál Istennek már nem újság nálunk, hogy az. urnapi körmenet -felstői rendben fvonul végig hosszú útvonalán. Megszaporodott a résztvevő testületek1 és csoportok száma is és fegyelmet tartó rendezés gondoskodik a menet zavartalanságáról. Az idő is ked­vezett, s a hívek sokasága kísérte, fogadta a menetet, amelynek1 festői és lélekemelő képében szivrepOstető szinfloilt volt a Szer­vita nővérek kis ded óvójának bájos, kis an­gyalserege. A leánykák az idén megint újabb ruhácskát kaptak s most arany angyal- szárnyat viseltek, Fel göndörített hajukkal igazi Murilló sereg volt, élén az elraga­dó, pici Dibusz Marikával. Mindenki hálás szívvel áldotta a kedves nővérek jóságát és ügyességét. Örvendező szívvel nézték a cserkészek csinos és önérzetes csapatát is, melynek élén méltósággal lépdelt a pa­rancsnok nyomában a kis Szlávkovszky La­ci. A Mária utcai Müller féle kőfeszület előtt levő oltárnál mondott Nagy Géza esperes- plébános lélekemelő szentbeszédef, melyben azi eucharisztikus szentév örömére és di­csőségére is utalt. Az ünnepél yes és áj la­tos hangulatban a menet méltóságös Jassu- feiággal haladt és igy a. négy oltárnál vég­zett. szertartással és áldásosztással jó óráig eltartott a körmenet és a melegen tűző na­pon alaposan kimerítette! a résztvevőket. Hősök napja. * . Hatalmas tömeg vonult végig Rákosszent­mihály utcáin vasárnap délelőtt a plébánia templomtól az RTK pályáig. Az ünnepi szentmise után a sashalmi levente zenekar muzsikája mellett haladt a diszmenet. Boncz Emil karnagy vezetése alatt a zenekar igen ügyesen végezte feladatát. A sportpályán nek ni agy nemzeti jelentősége az ujabbi időkben még mindig csak fokozódik. Azon a napon ne legyen olyan magyar lem bor lakta ház, amely zászlódisz nélkül szégyen­kezik. Ezt a kérdést addig meg kell oldani és mennyivel szebb lesz és mennyivel mél­tóbb községeinkhez, ha az önként, és .a saját akaratunkból, és saját hazafias lelkesedé - sünkből történik, nem pedig a felsőbbség kényszerítő parancsára. ; Lakosságunk hazafias lelkesedésében nem lehet kétség, a megoldást tehát bizo - nyara eddig is csak az anyagi szempontok késleltették. Nos tehát a kérdés anyagi része most már elvesztette jelentőségét, s igy már az iakadály elhárult, csak a tetteknek kell kö vetkezniük. Hörömpő Dezső ref. lelkész mondott na­gyon lelkes és szép hazafias beszédet, mély hatást téve a hallgatóság tömegére. Az egye­sületek képviselői sorban egy-egy szál vi­rággal rótták le kegyeletüket, a koszorú- megváltás összegeit pedig a hősi nagy em­lékmű alapjára juttatták. Krédó kongresszus lesz vasárnap, jun. 6-án Szolnokon. A rákos- szentmihályi Krédót sok tagja fogja képvi­selni, Krédó énekkarunkkal együtt. Pichler István esperes-plébános, megrendült egészségi álla­pota miatt lemondott rétsági plébánosi ál­lásáról és szeptembertől kezdve Újpesten fog működni, mint hitoktató. A hir méltán kelt nagy feltűnést az egész egyházmegyében és mindenütt részvét nyilvánul a gyengélkedő esperes iránt. Dibusz Sándor, Rákosszentmihály község főjegyzője, mint őszinte sajnálattal értesülünk, beteg és több napon át kénytelen az ágyat őrizni. Remél­hető azonban, hogy a baj könnyebb lefo­lyású lesz és főjegyzőnk rövidesen vissza­nyeri munkaképességét. Közgyűlést tarlóit hétfőn Rákosszentmihály képviselőtestülete. A rövid tárgysorozatban apró ügyek sze­repeltek és formaszerü határozatokat hoz­tak. Legérdekesebb volt a Batthyány-utca portalanításának kérdése. A belügyminisz­ter már régen felhívta a községet, hogy gon­doskodjék a portalanításról, de amikor ön­tözőcsatornát akartak szerezni, ezt nem en­gedték meg, bár igen előnyös alkalmi vétel kínálkozott, sőt a második pár ló tartását is megtiltották. A képviselőtestület végre is arra kérte a vármegyét, hogy ha az eszkö­zöktől megfosztják, akkor a vármegye vál­lalja a portalanítást, mert az ut az övé és a közmunkaváltság legnagyobb részét is el­veszi a községtől. A vármegye azonban er­re nem hajlandó és újból a községtől kí­vánja a portalanítást. A képviselőtestület most kijelentette, hogy a község készsége­sen eleget tesz ennek a követelésnek, de viszont engedjék meg a második pár ló tar­tását és ennak költségét a közmunkavált- ságból lehessen fedezni. A közönség mél­tán kiváncsi rá, hogy az évek óta tartó ak- tafutballnak mikor és mi lesz a vége ?— A községi tisztviselők ügybeosztása tárgyá­ban szabályrendeletet készítettek. A vezető községi orvos lakásának kibővítését újból elhatározták és ismét megszavazták a szők­Hírek

Next

/
Thumbnails
Contents