Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-28 / 13. szám
XXXVIK. évfoSya m Rákosszentmihály, 1937. március 28. vasárnap 13. szám. RÁKOS VIDÉKI — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 PiO fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla : 6 17. sz. Emmausz felé* Rri sztus lel támadott. Az Ur angyala leszállt a mennyből (és elhengerité a roppant követ a sir szájáról. Jámbor asszonyok lelkendezve vitték a feltámadás hirét. De az emberek a hírt mesebeszédnek tartották. Az Ur halálán bánkódó hívek nagy szomorúan útnak indulónak Emmausz felé. És lön, hogy beszélgetésük és kérdezősködé- sük közben maga Jézus is hozzájuk csalla- kozott. és velük együtt inegyen vala. Az ő szemeik pedig fogva tartatának, hogy rá ne ismerjenek. — Miért vagytok szomorúak?-----kérdi tő lük szives hangon. Azok pedig elmondák néki. És lön, hogy miután velük együtt letelepedett, vevén a kenyeret, megáldó jazt és megszegvén, nékik adá. Megnyilatkozá- nak pedig az ő szemeik és megismerek őt. *** Husvét ünnepén szólnak a harangok. A templomok megtelnek, a lelkek felemelkednek az örömünnep hangulatában. Azután megint visszaesünk hétköznapi gondjainkba. Szömoruan és fáradtan rójuk tovább ,a magyar sors rögös útját. Megyünk, mint ama bánkódó hívek Emmausz felé, beszélünk és kérdezősködünk, nem látunk tisztán, »szemeink fogva tartatnak« és belezavarodunk az élénkbe tornyosuló problémákba. Sokan, még most is mesebeszédnek tartják a magyar feltámadás lehetőjségét. i Jézus pedig hozzánk csatlakozik utunkon (és igy szól: f — Micsoda beszédek ezek, amelyeket forgattok jártotokban egymás között? Miért háborodtatok meg és miért támadnak szivetekben kétkedések? Én íme tivóletek vagyok minden napon e világ végezetéig. *** Megyünk, megyünk a rögös magyar u- ton éiS1 nemi vesszük észre, diogy Krisztus az utitársunk. Aki feltámadt, aki megígérte, hogy köztünk mariad lés akinek kezében van a mi feltámadásunk is. Pedig közeledik az idői, amikor — útban Emmausz felé — előveszi a kenyeret, megáldja azt, és megszegvén, nekünk adja. A mi kenyerünket: Bácska búzáját, Erdély és Felsőmagyarország sóját, érceit, erdőségeit és visszaadja elszakított testvéreinket. És akkor »megnyilatkoznak a mi, szemeink és megismerjük Őt. *** De ehhez hit szükséges és főleg szeretet. Krisztus, a mi kalauzunk, el szom orodik annak láttára, hogy magyar és magyar ezekben a vajúdó időkben is farkasszemiet néz egymással és szeretet helyett bizalmatlanságot és ellenségeskedést táplál szivében. A sokféle uj kérész tjei vény meghazudtolja a Megváltó keresztjét, ámely ,a szeretet jelvénye. Összefogás helyett ezer pártra szakadozunk, mert »szemeink fogva tartatnak« és nem látjuk1, hogy most van itt az idő, Élkor minden magyar szívnek egy dobbanásba kell olvadnia. Vajha a husvjéti harangok zengése áthatná a rövidlátók és makacsok szivét és A váci egyházmegye 301 zarándoka indult útnak) március 10-én, hogy a husvét közeledtével a legszebb lelkigyakorlatot tartsa A zarándoklat lelki vezetője Oetter György dr. pápai kamarás, püspöki titkár volt, a technikai részt a váci idegenforgalmi hivatal vezetője, Szalay Dezső bonyolította le. A hét kocsiból álló különvonat indulásánál maga a megyéspüspök Hanauer Ä. István is megjelent, udvari papjainak kíséretében. A MÁ.V. dicséretére említendő, hogy teljesen uj kocsikat adott, amelyek méltán keltettek feltűnést az egész olaszországi ut alatt. A zarándokok a Piavéhoz érve, kegyelettel adóztak a világháború elesett hőseinek1. A figyelmes olasz vezető meg állíttatta a vonatot a »szient folyó« közepéd és Merva Imre kispesti prépost-plébános nemzetiszin- szalagos babérkoszorút dobott a folyó vizébe, elcsukló hangon mondva: »Az elesett magyar hősök emlékének szeretettel a magyar testvérek.« A kegyeletes aktus alatt felhangzott a magyar nemzet imádsága. Az ut folyamán a zarándokok szorgil- masan lapozgatták Oetter György dr. 64 oldalas füzetét, az »Utitárs«-at, amely erre jaz útra készült, valóságos Baed'ekerként, s a- melyet minden résztvevő ingyenesen kapott meg. A zarándokok két napot töltöttek Firenzében, megtekintették a város nevezetességeit, modern, uj vasútállomását, az Offizi és Pitif képtárakat. Közel öt napot töltöttek Rómában, ahol autóbuszokon ismerkedtek meg a várossal, végigjárták a nevezetesebb templomokat, képtárakat úgy a városban, mint a Citta di Viaticanobaii. Felkeres lék ia San Gallisto katakombákat is. Felmentek!a Pinciora és a Szent Péter-templom kupolájára, onnan élvezték la gyönyörű kilátást, nem mulasztottak el inni a Fontana di T'rovi víziéből s bedobni :az obiigát soldot, hogy máskor is visszakerüljenek az Örökvárosba. Március 15-én a nemzeti ünnepkor Oetter György dr. miséjében megemlékezett az otthon ünnepéről, a Szent Péter templom hatalmas boltivei alatt, felhangzott a pápai és a magyar nemzeti Himnusz. Délután a Foro Ital icon tartották meg h nemzeti ünnepet. Még a. nagyforgálmu helyen is feltűnt a magyar közönség nagy' csoportja, Csatlakozták az olaszók is, mig (a nemzetiszin szalagos hatalmas koszorút elhelyezték az Ismeretlen Katona sírján. Az őrség fegyverrel tisztelgett, s tisztelgő állásban maradt az ünnepély végéig. A Magyar Hiszekegy elénekláse után Baráth Endre saját költeményét szavalta el, majd Pohl Sándor dr. Pestvármegye központi járásának meghozná azt a testvéri szellemet, amelyet Jázus kivan tőlünk. Vajha hittel és szeretettel, megbonthatatlan egyetértéssel felvértezve várnék az idők teljesülését, Nagymagyarorszáíg feltámadását! < \ Kárp.áthy László ,dr. főszolgabírója mondott nagyhatású beszédet, A magyar primaveráról, a magyar nemzet öröldfjuságáról szólott, majd kegyelettel emlékezett meg a magyar és olasz hősi halottakról, megemlítve az olasz nép barátságát mai elesettségünkben. Az ünnepélyt a Himnusz fejezte be. Ugyanezen a napon este gyertyás körmenetben vonultak a zarándokok a Colosseumba, ahol Kovács Vince váci kanonok megrázó beszéddel emlékezett meg a vértanukról, akik vérükkel szentelték meg a helyet s akiknek martiroinsága a katholikus egyház egyik alapköve. A zarándokok egy része távolabbi kirándulást tett ennek a napnak (délutánján. Március 16-át Nápolyban töltötték a zarándokok, gyönyörű napsütésben élvezhet ték Nápoly csodás szépségét. Megtekintették a várost, majd délután Pomp éjit. Március 17-én Yviminerth Béla pápai prelátus szentmiséjén a zarándokok valamennyié elvégezte közös szentéidozását, majd a beteg Szent Atya megbízásából, Mon- si pater adta rájuk a pápai ,áldást. A zarándokok felkeresték XI. Ince pápa sírját is, Elénekelték a magyar (Himnuszt, hazánk nagy jóltevőjének sírjánál. Az ut utolsó napját és ennek előző estéjét Velencében töltötték, ahol megtekintették a Szent Márk-teret, templomot, a Cam- panilet, a doge-palotát, délután hajókirándulást tettek a tengerre, San Giovánni ‘e San Paolo templomához, a dogek temetkező helyéhez, majd a temetőnél, a muranói üveggyárnál és a buranói csipkegyárnál kötöttek ki jS a hires tengeri fürdő: a Li do mellett tértek haza. v : 1 A kilencnapos olaszországi tartózkodás után lélekben megújulva tárt haza a zarán- doksereg. Aljas gaztett, vagy otromba tréfa? Szerdán éjjel negyed tizenkét órakor valaki becsengetett a rákösszentmihályi plébániár ra, A cseléd kiment a kapuba s ott egy (sovány férfi cédulát adott át azzal, hogy nyom han választ követel, A papírlapon nyomta.- tott betűírással az volt, hogy »5 percen belül adjon ki 250 pengőt, vagy elvesszük az életét, A hatodik percben már robban. . Nem úgy csináljuk, mint Sajóvámoson stb.« — Az ember csakugyan makacsul várt a válaszra, mire a házbeliek lármát csaptak. A zajra elősiető emberek azonban már nem tudták elfogni a gazembereket. Kézrekerif tésüfc érdekében a legerélyesebb nyomozás indult. 9 váci egyházmegye római zarándohiata.
