Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-14 / 11. szám
XXXVII. évfolyam Rákosszentmihály, 1937. március 14. vasárnap II. szám. — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetikap, Rákosszeatmiháiytragyiröeség és saásaos egyes&let hivatalos lapja. — •Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁ KO SSZ ENTM1HÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárwap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Elöfte©té»i ár : Egész éwe 18 pengő Fél évre 5 pengő Hegyeé^vte 2 PéO till. Egyes szám ára 24 ÜMér. Ps&afakaréfcpénatAs esokksaá mla ; 6 47. sz. leieion: Kakosszentmíhály 31. ..................... esokwsaemla : ö47. sz. Nem zeti ünnep. Március lóiét kié ítélek éppen szokás megünnepelni. Az egyikl mód az, hogy felidézzük1 az 1848-iki eseményeket. Beszélünk a márciusi iljakról, Petőfiről, Jókairól, a Pill- vax-kávéházról, a tizenkét pontról és elszavaljuk a Talpra magyart. S közben eszünkbe jutnak régi, békebeli március 15-i.ki ünnepségek, amikor bofdoíglabbiak voltunk é»s hazafias érzésünk jó kiadós bankettekben nyilvánult meg. Egy szóval sem mondom hogy azi ünneplésnek ez a módja: azi emlékezés és aj történelmi háttér felelevenítése njém volna szép és helyes. Sőt, — hitem szerint nem lehet elégszer visszanyúlni a magyar múltba lelkesedésért és tanulságért. De nekünk, előre is kell ,néznünk, nem csak hátrafelé, s laz ilyen, tisztán történelmi jellegű ünneplés! csupán megindító frázisokat termel, amelyek! évről-évrp, veszítenek eleven erejükből és hovatovább közi- helyekké kopnak. A másik mód az, ha azokat a már-már elcsépelt »márciusi eszméket« mai. viszonyainkra alkalmazzuk és' a magyar jövő szempontjából keresünk bennük megszivlel- m valót. Ez volna a helyes módja afa ünnepi- lésnek. — de itt viszont más baj yh-n a kréta körül. Egyszer már rámutattam, hogy mipj- denj párt, minden irány, minden világnézet, sőt minden korosztály a maga képére festi át a történelmi eszméket és magának akarja kisajátítani március 15-ikét. Azok a majdnem százéves eszmék, amelyek a maguk idején csontba és' velőbe vágtak, ma már rugalmasak, jobbra és balra magyarázhatók, sőt félremagyarázbatók. A szónokok «élnek is azi alkalommal és a különböző frakciók nemzeti ünnepe inkább széttagolja a magyar társadalmat, semhogy összehozná. Az idén különösen; tartani lehet attól, hogy a legkülönbözőbb szélsőségek lobogó gyanánt használják »március idusát« [ás a gyűlölködés magvát hintik el a megértés jés összefogás helyett. A mi községeinkben, hála Istennek, nincsenek veszedelmes szélsőségek. Utóbbi időben itt is szervezkedtek különböző társadalmi alakulatok, — de valamennyit a legjobb indulat, hazafias éis vallásos gondolkodás vezérli. Napi politikával nem foglalkozunk s a különböző pártárnyalatu egyesüléseket ilyen szempontból nem vizsgáljuk1. De hjsz- szük és reméljük, hogy a mi márciusi, ünnepélyeinken egyetlen disszonáns szó sem fog elhangzani és nem azt fogjuk keresni, hogy miben különbözünk, hanem1 miben értünk egyet. Egymás megértését tegyük a nemzeti ünnep alapgondolatává és hétköznapjainkra is tartsuk megl az ünnepi jószándékot. Mutassunk példát arra, hogy a magyar megérti egymást, ha némely kérdésben talán nem js egyezik a_véleménye. ...Vájjon, ha Petőfi, Jókai és a ‘többi »márciusi ifjú« ma élne, ugyan mit kívánna a nevezetes tizenkét pontban? Egészen bizonyos, hogy a ti zenkiét pont közül .mind a tizenkettőben — a revíziót követelné! Petőfi talán harcias abban, Jókai több körültekintéssel állítaná »talpra a magyart.« A revizió az a pont, amelyben mindnyájan egyetértünk. És e pont körül kell csoportosulnia minden vágyunknak és akaratunknak. Minden más kérdésnek csak annyi a súlya, amilyen mértékben előmozdítja a revízió ügyét. Azt is jól tudjuii, hogy legsúlyosabbnak látszó kérdéseink akkor és azzal oldódnának meg, ha a becsületes revízió' viszuwp-uMrTCg- .wg Agyafúrt fogással akarja elgáncsolni a Beszkárt az autóbusz közlekedésünket. Mint értesülünk, a kereskedelmi miniszternek bejelentette, hogy abban az; esetben, ha az autóbusz közlekedés-' re megadná az engedélyt, törvényles, joga falapján maga vállalkozik annak létesítésére. Ez, a lépés a legveszedelmesebb trükk, amivel a Bhévet fenyegető veszedelmét é,l lakarják hárítani. Az autóbusz-közlekedés u- gyanis igazában akkor ér valamit, hla egyúttal versenyt isi jelent a Bbévniekl, mert hiszen a fő' célja, a Bhé,v tarifa letörése, ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha versenytárs fellépése kényszeríti rá a főváros szőrösszívű vállalatát. Nekünk tehát nem mindegy, hogy a gépkocsiforgalmat is; a főváros vállalata ragadja magához, hanem igenis éppen az egészséges konkurrenciára van szükségünk. A Beszkárt bejelentése különben sem komoly lés igy komolyan számba sem vehe tő. A Bart autóbusz vonalait azzal vették ük hogy a főváros kocsikészlete képes a forgalom lebonyolítására. Néhány hét alatt azután kiderült, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságunk lés a főváros uj; kocsikat kénytelen beszerezni, hogy a már megszerzett vonalakon le tudja bonyolítani a forgalmat. Ugyan hogy! tudná akkor aj vonalak közlekedését biztosítani ? Annyira átlátszó fogás tehát ez!« a bejelentés, hogy [annak a kereskedelmi kormány nem ülhet fel. A miniszter az egész ország, minisztere és gondjaiba kell vennie minket is, nemcsak a kapzsi fővárost. A polgárok százezreit nem szolgáltathatja ki a főváros egyoldalú érdekének, amikor ezt a, polgárok tömegének sanyargatásával és ki z s ákmányol ásá,val, akarják megvédeni. A miniszter csak az igazságot tekintheti, a jogegyenlőséget és nem tiporhat rá ,az; elnyomottakra. A Bart, — mint már említettük, hatalmas tőkét képvisel. Az eddig virágzó vállalat joggal kívánhatja, hogy teret adjíanák a működésére. Hatalmas kocsiparkját nem lehet ócskavassá minősíteni. Komoly köz- gazdasági érdek ez, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerencsés véletlen, hogy ezl azí érdek ebben az esetbén megegyezik sok százezer »ember létkérdésével, az engedély megadása tehát kettős célt szolgál és azt a kizsákmányoló harmadik érdekének kiszolgáltatni nem lehet. Ekkora igazságtalanságot jogállamban nem követhetnek el, nem hajthatnak bele jóérzésü és megbízható honpolgárokat olyan elkeseredésbe, a- mit. az engedély' kiadásának megtagadása előidézhetne. sz a a dná létf élté telei n ke t. Ma a nemzeti ünnepnek nem lehet jmás célja, jelentősége, értelme, tartalma, mint a revízió ünnepélyesen eltökélt, akarása. A nemzeti ünnepen azt kell megfogadnunk, hogy minden célravezető leszközzel, minden erőnkkel, tudásunkkal é,s kitartásunkkal a revízióért fogunk harcolni. Más szóval: »Talpra magyar!« Kárpáthy László dr. Budapest polgármestere a héten hivatalosan Kijelentette, hogy az -engedély' kiadása ellen, minden törvényes eszközzel küzdeni fog. Ez a csodálatos nyilatkozat leírhatatlan megdöbbenést keltett az egész fővároskörnyéken. Ha egy magánvállalat igazgatója mondott volna ilyet, meg tudták1 volna érteni, de a főváros fejétől méltán várhattak több méltányosságot és emberszeretetet.— Szóval, nemcsak a főváros vállalata, hpnera maga a főváros, is ellenfélnek jelentkezik. A harc igy mindenesetre nehezebb, de a győzelem, — ha «az igazság diadalában! bízni lehet — még dicsőségesebb lesz. Hírek Templomi hírek. Március 15-én d. e. 10 órakor á ncmz«eti ünnep alkalmából ünnepélyes szentmise lesz a rákosszentmihályi plébánia templomban. A jövő héten, csütörtökön, pénteken és szombaton a szokásos' húsvéti .lelkigyakorlatok. D. u. 5 órlakor la nők, 7 órakor a férfiak számára. Tartja Máhig János üllői lelkész. — Pénteken, Szent József napján, jp/kT; órakor szent József tiszteletére ünnepi szent mise. A Krédó-egyesület vasárnap« gyűlésének előadója nem jelent meg. Biró Bertalan) dr. hitoktató ugrott be helyette és ügyes,«_ érdekes előadásával tanulságos szórakozást nyújtott a -gyűlés közönségének. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály képviselőtestülete megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a várgye sem a tisztviselők karácsonyi segélyét, sem Vörösmarty László dr. tanulmányi segélyét nem hagyta jóvá. Ellenben a Batthyány u tisztántartására és portalanítására kötelezte a községet. Fásilam ott nem kell. A képviselőtestület arra! kéri a vármegyét, hogy az eszközöket is adj«a még hozzá. A második pár ló tartásit és a locsoló eszközök vásárlását engedje meg , amit eddig eltiltott. Az elöljáróság kéri az utca ingatlantulajdonosait, hogy a kerítés mellett ültessenek fákat. Csemetéket kívánatra a község ad. Dibusz Sándor főjegyzőt 50 pengő büntetésre, Schulek Károly birót rosszalásra Ítélték olyan alaki kifogások miatt, amikben ártatlanok -és -amik az ország minden községében hasonlóképpen történnek. A képviselőtestület legteljesebb bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította őket. A határozatot Krenedits Sándor és Pálfi János felszólalása után, egyhangúlag hozták. A legmerelvebb
