Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-07 / 6. szám

XXXVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1937. február 7. vasárnap. 6. szám. — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákes^zeatcaihálynagykö/ség és számos egyesület hivatalos lapja. — ■Szerkesztőség és kiadóhivatal i RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 PéO fill. Egyes szám ára. 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla : 6 >7. sz. 000000000000000000000*00000^000000000^000*^ 000^00^0^01^^^000000000000000000000000000000000000 Rémlátók. A minap egy helybeli úriemberrel beszél­gettem. Együtt vártuk a körforgalmi villa­most. Egy darabig kedélyesen társalogtunk, de egyszerre csak elborult a társam arca. A fejünk felett ugyanis megjelent egy gép­madár és búgva, zakatolva igyekezett a mátyásföldi repülőtér felé. — Mindig elmegy a kedvem, valahány­szor repülőgépet látok. Eszembe jut Má­tyásföld közelsége és az a borzasztó vesze­delem, amely bennünket is térne, ha egy­szer valami ellenséges légi raj gáztámadást intézne a repülőtér ellen. Így ijesztgetett az ismerősöm, majd bozr záfűzte: — Igaz ugyan,, hogy a repülőteret pár hónap múlva áthelyezik Budaörsre, de úgy hallom, hogy Mátyásföld azért megmarad katonai repülőtérnek. Ez ránk nézve annál, veszedelmesebb. — De hiszen, — vetettem közbe, — tud­tommal nincs is katonai repuj Skészültsé- günk. Sajnos. — Bizony sajnos, — izgult tovább az [is­merős. — Tudja ön, hogy percek alatt itt lehetnek az ellenséges repülők? És tudja ön, mit jelent egy gáztámadás? Borzasztó! A legborzasztóbb pedig az, hogy az orszá­gos légvédelmi parancsnokság hiúba adja a jó tanácsokat, ha azok kérész tül vihetetle- nek. Kérem, azí én házamnak még nincsen pincéje sem... : Közben felszálltunk a villamosra. Ö második osztályra, én, harmadikra. így hát vége szakadt a beszélgetésnek. Nekem azon­ban szeget ütött a fejembe, hogy Szentmi- hályon és Sashalmon már másoktól is hal­lottam hasonló rémitgetéseket. Ez pedig se­hogyan sincs jól. így könnyen célt téveszte­nek a légvédelmi előadások, amelyek nem 'arra valók, hogy rémületet keltsenek, ha­nem, hogy a polgárságot megtanítsák arra, miként kell adott esetben higgadtan és e- redmenyesen elkerülni a veszedelmet. Az ilyen »adott eset« bekövetkezhetik, de egy­általában nem bizonyos, hogy csakugyan bekövetkezik. Az óvatos előrelátás félkészül a legrosszabb esetre is, de nem azért, mint­ha az feltétlenül küszöbön volna. Elvégre az ágyban, párnák közt való méghalásra is mindig lehet számítani, a legbékésebb idők­ben is, sőt esetleg a villamos is elütheti iaz embert. Vigyázunk, hogy ne kerüljünk a vil­lamos alá, doazért nem jáiunk-keiünk állan­dó halálfélelemben. A légvédelmi parancsnokság1 előadói mindig figyelmeztetik a közönséget, hogy nem szabad túlozni a veszedelmet, de vi­szont lekicsinyelni sem tanácsos. Ez termé­szetes. A veszedelem lehetősége fénnáll s fegyelmezetten és »iskolázottan« kell szem­benézni vele. Szót kell fogadnunk a szakér­tő légvédelmi közegeknek éppen úgy, mint ahogy szót fogadunk a közlekedési rendőr­nek a balesetek elkerülése céljából. Hogy az előadásokon ajánlott védőin­tézkedések kivihetetlenek volnának, az egy­szerűen nem áll. A hatályos védekezés minden részletének pontos- betartása ma még némely helyen esetleg nehézségbe üt- közhetik ugyan, de ne felejtsük el, hogy a szervezés munkája most van folyamatban és hogy mindenütt, jgv nálunk is vannak már kiképzett légvédelmi szakemberek, akik céltudatosan fejlesztik tovább a védelem eszközeit és lehetőségeit." Hogy véletlenül X. ur házában] nincsen pince, ez nem ko­moly akadálya a légvédelem országos kié­pítésének. Az pedig csakugyan túlzás, hogy épen a repülőtér közelsége volna reánk nézve o- lyan végzetesen veszedelmes. Mit szóljanak akkor a pestiek, akik sokemeletes házakban vannak összezsúfolva, s lakiket egy ellensé­ges támadás valószínűleg elsősorban sze­rencséltetne? Bizonyos, hogy ebben a tekin­tetben legbiztonságosabb hely egy magá­nyos pusztai tanya. Oda senki sem pazarol­ja a gázbombát, •— de a villánál oda is be­csaphat. Végül pedig : azok1 az ellenséges repülő­gépek1 egyelőre nem jönnek. Jöhetnek, jö­hetnek, — de százszor is meggondolhatják és minden magyar emberben élnie kell a reménynek’, hogy békés utón, az igazság e­rejével sikerül nagy célunkat elérnünk. A magyar revízió ügye ma már világprobléma s abba mások is beleszólnak, mielőtt azok a bizonyos repülők »percek alatt« idejönné­nek. És ha mégis jönnének? Nos, akkor itt leszünk felkészülve, fegyelmezetten és féle­lem nélkül. Aki pedig már most is fél, az legalább ne fesse! az ördögöt a falra és pe rémilgesse polgártársait. Féljen »sajálmagá- nak«, a maga számlájára, de ne rontsa a köz­hangulatot, amely annyi keserves év után végre az optimizmus, leié ha,,Lk. A rémlá­tók nem jó szolgálatot tesznek, és én ■— ha rajtam állna — szigorúan meg is büntetném őket, Mindezeket a villamoson szerettem volna elmondani, igen tisztelt ismerősöm­nek, de — mint mondám, — ő második osz­tályon utazott. Én a harmadikon is bizton­ságban éreztem magamat. Iíárpáthy László dr. a; igg ugg iagyara: aranac Pinkái' István Rakosszenímiháivoa. A MOVE RÄFC sportelőadást rendezett múlt csütörtökön a rákosszentmibályi Korzó mozgóban, ahová meghivtai a rádió kitűnő sportszerkesztőjét, az országos névü Pluhár Istvánt. A nevezetes vendéget a MOVE— RAFC vezetősége fogadta és felkérésére a színpadról Nagy Géza esperes-plébános üd­vözölte. Minden szépért és jóért lelkesedő esperesünk igen súlyos feladat elé kerüli, mert a nézőtéren megdöbbentő üresség tá­tongott és alig volt néhány ember az előa­dáson. Az egyesület vezetősége mentséget ke­resett, hogy Rákosszentmihályt kedvező vi­lági tásba helyezze. Hivatkozott arra, hogy akkora, havazás volt, hogy az emberek nem tudtak a lakásukból kijönni, a községben járványos betegség is jelentkezik s az em­berek félnek a náthaláztól. Mindezekre úri gesztussal jegyezte meg Pluhár István, hogy »Igen-igen, erről a járványról magam is meggyőződtem itt néhány másod-porc alatt.« Most pedig ezekutáű joggal kérdezhet­jük, hol isi itt a baj, illetve mivel lehetne; gyógyítani ezt az átkos betegséget? Hanem tévedek, az orvosság igen egyszerű: semmi más nem kell hozzá, csak egy kis szeretet, egy kis megértés,, egymás önzetlen megbe­csülése és akkor1 minden ilyen esetben e- gészséges állapot fog1 uralkodni, ami nem­csak Szentmihályon szükséges, hanem min­denütt, ahol csak1 magyar szív dobog. Miért szükséges a sport szerelete, meg­értése és megbecsülése, erre elsősorban Pluhár István szavaiból idézek. Az előadás cime »Ami a berlini olimpiászból kimaradt!« Elmondotta Pluhár István, hogy mielőtt még Berlinben bajnokságot nyertünk volna, meg­történt velük, hogy; sok iskolás gyermek autogrammot kért tőlük, s a gyerekek köz­ben mindig megkérdezték tőlük, hogy mi­lyen nemzetbeliek, amikor pedig megmond­ták, hogy magyarok, a gyermekek csak bá­multak és arra kérték őket, hogy hát akkor mondják meg legalább is, hogy a földgolyó melyik részén laknak? Mikor aztán megma­gyarázták’ nekik, a gyerekek megköszönték és örültek, hogy láthattak eleven magyar embert. Hasonló tapasztalatokat szerzett min­denki. aki már külföldön járt, s ezt annál inkább merem állítani, mert szerény magam is ezek közéi tartozom. Bezzeg megválto­zott a helyzet,, akkor, amikor fiaink eg/re- másra aratták azi olimpiai babért! A világ­hírnevet, a megismerést, a dicsőséges ma­gyar sportnak köszönhetjük. Vonjuk le te­hát a tanulságot, ne legyünk elfogultak, ne legyünk közömbösek. Szeretet éljen ben­nünk, lelkesedés I Legyünk köz\ etlenek,mert csak a közvetlenségnői születik az igaz megbecsülés és szeretet. Tisztelettel kiérem Rákosszentmihály kö­zönségét, karolja fel a sportot és szeresse, mert szegény megcsonkított, rabláncra vert hazánknak teszünk ezzel igen nagy szolgá­latot. Bozzay Béla. Készségesen közöljük ezt, a szép és jó szándékú cikket. Igazságát nem vonjuk két­ségbe, hatását nem akarjuk csökeuteni, de Rákosszentmihály mentségére mégis meg kel! jegyeznünk, hogy a közönség elmaradá- . sáért ezúttal elsősorban ,a hebehurgya és felületes rendezés a felelős. Ilyen előadást nem lehet és nem szabad előkészítés nél­kül, egyik napról a másikra rendezni, és a közönség megszervezésére nem elég az egy nappal előbb kiragasztott fali hirdetmény. Mikor ilyen kiváló és érdekes vendéget hí­vunk meg, akkor komoly társadalmi ténye­zőket kell a rendezésbe belevonni. Rákos­szentmihály nem más, mint Budapest. Itt senki nem jelenthet önmagában olyan szen­zációt, mint a messze vidéken. A mi közön­ségünk Pluhár ismeri, nemcsak a rádióból, hanem szegélyes szereplőseiből is és meg­kívánja mellé a,‘megfelelő keretet, ha nem avatják társadalmi eseménnyé a fellépését.' De, ha a közönség el is maradt, hol volL^ magának a rendező sportegyes ideinek htffp1 száz tagot számláló tömege!? / 4^' Reméljük, hogy a Move Rafc tó miin- denkor megkapja közönségünk le ízes jámo-é gatás át , ha körültekintőbb és szakavatot­tabb módon végezteti a rendezés éi "".elő­készítés komoly lelkiismeretességet kovéfeelő munkáját. SW* Wlai számunkban közkívánatra közöljük a Hév-menetrendet.

Next

/
Thumbnails
Contents