Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-07 / 6. szám
XXXVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1937. február 7. vasárnap. 6. szám. — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákes^zeatcaihálynagykö/ség és számos egyesület hivatalos lapja. — ■Szerkesztőség és kiadóhivatal i RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 PéO fill. Egyes szám ára. 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla : 6 >7. sz. 000000000000000000000*00000^000000000^000*^ 000^00^0^01^^^000000000000000000000000000000000000 Rémlátók. A minap egy helybeli úriemberrel beszélgettem. Együtt vártuk a körforgalmi villamost. Egy darabig kedélyesen társalogtunk, de egyszerre csak elborult a társam arca. A fejünk felett ugyanis megjelent egy gépmadár és búgva, zakatolva igyekezett a mátyásföldi repülőtér felé. — Mindig elmegy a kedvem, valahányszor repülőgépet látok. Eszembe jut Mátyásföld közelsége és az a borzasztó veszedelem, amely bennünket is térne, ha egyszer valami ellenséges légi raj gáztámadást intézne a repülőtér ellen. Így ijesztgetett az ismerősöm, majd bozr záfűzte: — Igaz ugyan,, hogy a repülőteret pár hónap múlva áthelyezik Budaörsre, de úgy hallom, hogy Mátyásföld azért megmarad katonai repülőtérnek. Ez ránk nézve annál, veszedelmesebb. — De hiszen, — vetettem közbe, — tudtommal nincs is katonai repuj Skészültsé- günk. Sajnos. — Bizony sajnos, — izgult tovább az [ismerős. — Tudja ön, hogy percek alatt itt lehetnek az ellenséges repülők? És tudja ön, mit jelent egy gáztámadás? Borzasztó! A legborzasztóbb pedig az, hogy az országos légvédelmi parancsnokság hiúba adja a jó tanácsokat, ha azok kérész tül vihetetle- nek. Kérem, azí én házamnak még nincsen pincéje sem... : Közben felszálltunk a villamosra. Ö második osztályra, én, harmadikra. így hát vége szakadt a beszélgetésnek. Nekem azonban szeget ütött a fejembe, hogy Szentmi- hályon és Sashalmon már másoktól is hallottam hasonló rémitgetéseket. Ez pedig sehogyan sincs jól. így könnyen célt tévesztenek a légvédelmi előadások, amelyek nem 'arra valók, hogy rémületet keltsenek, hanem, hogy a polgárságot megtanítsák arra, miként kell adott esetben higgadtan és e- redmenyesen elkerülni a veszedelmet. Az ilyen »adott eset« bekövetkezhetik, de egyáltalában nem bizonyos, hogy csakugyan bekövetkezik. Az óvatos előrelátás félkészül a legrosszabb esetre is, de nem azért, mintha az feltétlenül küszöbön volna. Elvégre az ágyban, párnák közt való méghalásra is mindig lehet számítani, a legbékésebb időkben is, sőt esetleg a villamos is elütheti iaz embert. Vigyázunk, hogy ne kerüljünk a villamos alá, doazért nem jáiunk-keiünk állandó halálfélelemben. A légvédelmi parancsnokság1 előadói mindig figyelmeztetik a közönséget, hogy nem szabad túlozni a veszedelmet, de viszont lekicsinyelni sem tanácsos. Ez természetes. A veszedelem lehetősége fénnáll s fegyelmezetten és »iskolázottan« kell szembenézni vele. Szót kell fogadnunk a szakértő légvédelmi közegeknek éppen úgy, mint ahogy szót fogadunk a közlekedési rendőrnek a balesetek elkerülése céljából. Hogy az előadásokon ajánlott védőintézkedések kivihetetlenek volnának, az egyszerűen nem áll. A hatályos védekezés minden részletének pontos- betartása ma még némely helyen esetleg nehézségbe üt- közhetik ugyan, de ne felejtsük el, hogy a szervezés munkája most van folyamatban és hogy mindenütt, jgv nálunk is vannak már kiképzett légvédelmi szakemberek, akik céltudatosan fejlesztik tovább a védelem eszközeit és lehetőségeit." Hogy véletlenül X. ur házában] nincsen pince, ez nem komoly akadálya a légvédelem országos kiépítésének. Az pedig csakugyan túlzás, hogy épen a repülőtér közelsége volna reánk nézve o- lyan végzetesen veszedelmes. Mit szóljanak akkor a pestiek, akik sokemeletes házakban vannak összezsúfolva, s lakiket egy ellenséges támadás valószínűleg elsősorban szerencséltetne? Bizonyos, hogy ebben a tekintetben legbiztonságosabb hely egy magányos pusztai tanya. Oda senki sem pazarolja a gázbombát, •— de a villánál oda is becsaphat. Végül pedig : azok1 az ellenséges repülőgépek1 egyelőre nem jönnek. Jöhetnek, jöhetnek, — de százszor is meggondolhatják és minden magyar emberben élnie kell a reménynek’, hogy békés utón, az igazság erejével sikerül nagy célunkat elérnünk. A magyar revízió ügye ma már világprobléma s abba mások is beleszólnak, mielőtt azok a bizonyos repülők »percek alatt« idejönnének. És ha mégis jönnének? Nos, akkor itt leszünk felkészülve, fegyelmezetten és félelem nélkül. Aki pedig már most is fél, az legalább ne fesse! az ördögöt a falra és pe rémilgesse polgártársait. Féljen »sajálmagá- nak«, a maga számlájára, de ne rontsa a közhangulatot, amely annyi keserves év után végre az optimizmus, leié ha,,Lk. A rémlátók nem jó szolgálatot tesznek, és én ■— ha rajtam állna — szigorúan meg is büntetném őket, Mindezeket a villamoson szerettem volna elmondani, igen tisztelt ismerősömnek, de — mint mondám, — ő második osztályon utazott. Én a harmadikon is biztonságban éreztem magamat. Iíárpáthy László dr. a; igg ugg iagyara: aranac Pinkái' István Rakosszenímiháivoa. A MOVE RÄFC sportelőadást rendezett múlt csütörtökön a rákosszentmibályi Korzó mozgóban, ahová meghivtai a rádió kitűnő sportszerkesztőjét, az országos névü Pluhár Istvánt. A nevezetes vendéget a MOVE— RAFC vezetősége fogadta és felkérésére a színpadról Nagy Géza esperes-plébános üdvözölte. Minden szépért és jóért lelkesedő esperesünk igen súlyos feladat elé kerüli, mert a nézőtéren megdöbbentő üresség tátongott és alig volt néhány ember az előadáson. Az egyesület vezetősége mentséget keresett, hogy Rákosszentmihályt kedvező világi tásba helyezze. Hivatkozott arra, hogy akkora, havazás volt, hogy az emberek nem tudtak a lakásukból kijönni, a községben járványos betegség is jelentkezik s az emberek félnek a náthaláztól. Mindezekre úri gesztussal jegyezte meg Pluhár István, hogy »Igen-igen, erről a járványról magam is meggyőződtem itt néhány másod-porc alatt.« Most pedig ezekutáű joggal kérdezhetjük, hol isi itt a baj, illetve mivel lehetne; gyógyítani ezt az átkos betegséget? Hanem tévedek, az orvosság igen egyszerű: semmi más nem kell hozzá, csak egy kis szeretet, egy kis megértés,, egymás önzetlen megbecsülése és akkor1 minden ilyen esetben e- gészséges állapot fog1 uralkodni, ami nemcsak Szentmihályon szükséges, hanem mindenütt, ahol csak1 magyar szív dobog. Miért szükséges a sport szerelete, megértése és megbecsülése, erre elsősorban Pluhár István szavaiból idézek. Az előadás cime »Ami a berlini olimpiászból kimaradt!« Elmondotta Pluhár István, hogy mielőtt még Berlinben bajnokságot nyertünk volna, megtörtént velük, hogy; sok iskolás gyermek autogrammot kért tőlük, s a gyerekek közben mindig megkérdezték tőlük, hogy milyen nemzetbeliek, amikor pedig megmondták, hogy magyarok, a gyermekek csak bámultak és arra kérték őket, hogy hát akkor mondják meg legalább is, hogy a földgolyó melyik részén laknak? Mikor aztán megmagyarázták’ nekik, a gyerekek megköszönték és örültek, hogy láthattak eleven magyar embert. Hasonló tapasztalatokat szerzett mindenki. aki már külföldön járt, s ezt annál inkább merem állítani, mert szerény magam is ezek közéi tartozom. Bezzeg megváltozott a helyzet,, akkor, amikor fiaink eg/re- másra aratták azi olimpiai babért! A világhírnevet, a megismerést, a dicsőséges magyar sportnak köszönhetjük. Vonjuk le tehát a tanulságot, ne legyünk elfogultak, ne legyünk közömbösek. Szeretet éljen bennünk, lelkesedés I Legyünk köz\ etlenek,mert csak a közvetlenségnői születik az igaz megbecsülés és szeretet. Tisztelettel kiérem Rákosszentmihály közönségét, karolja fel a sportot és szeresse, mert szegény megcsonkított, rabláncra vert hazánknak teszünk ezzel igen nagy szolgálatot. Bozzay Béla. Készségesen közöljük ezt, a szép és jó szándékú cikket. Igazságát nem vonjuk kétségbe, hatását nem akarjuk csökeuteni, de Rákosszentmihály mentségére mégis meg kel! jegyeznünk, hogy a közönség elmaradá- . sáért ezúttal elsősorban ,a hebehurgya és felületes rendezés a felelős. Ilyen előadást nem lehet és nem szabad előkészítés nélkül, egyik napról a másikra rendezni, és a közönség megszervezésére nem elég az egy nappal előbb kiragasztott fali hirdetmény. Mikor ilyen kiváló és érdekes vendéget hívunk meg, akkor komoly társadalmi tényezőket kell a rendezésbe belevonni. Rákosszentmihály nem más, mint Budapest. Itt senki nem jelenthet önmagában olyan szenzációt, mint a messze vidéken. A mi közönségünk Pluhár ismeri, nemcsak a rádióból, hanem szegélyes szereplőseiből is és megkívánja mellé a,‘megfelelő keretet, ha nem avatják társadalmi eseménnyé a fellépését.' De, ha a közönség el is maradt, hol volL^ magának a rendező sportegyes ideinek htffp1 száz tagot számláló tömege!? / 4^' Reméljük, hogy a Move Rafc tó miin- denkor megkapja közönségünk le ízes jámo-é gatás át , ha körültekintőbb és szakavatottabb módon végezteti a rendezés éi "".előkészítés komoly lelkiismeretességet kovéfeelő munkáját. SW* Wlai számunkban közkívánatra közöljük a Hév-menetrendet.