Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-14 / 46. szám

KafcosszentmSIiájy, 1937a giovember 24. vasárnap^ 4S. szám.

~~ — —

XüAlggg. ewfolyanra.

— Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközség

es számos egyesület Hivatalos lap];

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

RAKOSSZENT M1HALY,

Szentkorona ntca 103. Telefon: Rákosszentmihály 31

Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN

Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2'50 P Egyes szám ára 24 fillér, Postatakarékpénztár esekksz. sz; 647

T e Te fon s Rákosszentmihály 31 || BALÁZSOVICH ZOLTÁN Postatakarékpénztár esekksz. sz; 647

9 pontosság som boszoÉánoság.

Ä pontossági a, íejedjelmeL udvariassága. A fejedelmek és igazi nagy urak mindig pontosak1, késedelem nélkül megjelennek a, kitűzött időre, mert ők példa adók akar nak lenni az udvariasságban is. A kispob gárok 'ellenben nem ékeskednek ezzel az erénnyel, sőt gyakorta abban akarják az ur,at játszani és az eleganciát fitogtatni, hogy legalább is jó órányi késéssel jelennek meg a, műkedvelő és egyéb előadása- | kon és ünnepélyeken, amelyet kegyesen j kitüntetnek részvételükkel. Ebből a, parlagi [ szellemből és falusi bárdolatlans ágból évtizedek óta; nem tud kigyógyulni a főváros- környéke igazán intelligens és egyébként teljes megbecsülést érdemlő közönsége sem.

Nemrégiben történt, hogy a járás feje megtisztelte megjelenésével az egyik műsoros előadást. Csaknem másfél óráig várt hiába, úgy, hogy végre azután nem titkolt bosszúsággal eltávozott. Ö, ezer dolga között, Budapestről pontosan meg tudott jelenni, míg a közönség a szomszédos utcákból is órákat késedelmeskedett.

Nehéz, az ilyen szégyent szótlanul lenyelni, akkor, amikor váltig azon verekszünk, hogy a mi lakosságunk fővárosi, közönség és joggal követel egyenlő elbánást a határon belüliekkel. Végre egyszer már rendet kell teremteni ezen a. téren is és rá kell neveim, rá kell szoktatni, sőt rá kiéli kényszeríteni a, közönséget a pontos ^neg jelenésre.

Sokáig az volt a kifogás, hogy a műkedvelő előadásokon a szereplők is későn gyűlnek1 össze és nem végzik el idejére az előkészületeket. Lehet, hogy sok évvél ezelőtt jogos volt -égi a panasz, ma már azonban a rendezés és a műkedvelő kuL túsz annyira fejlődött minálunk, hogy a színpad soha sem az oka a késedelemnek. Legalább is akkor nem, amikor hivatott kjóz intézi a, rendezést. Ahol nem ilyen, ott nem érdemli meg a közönség érdeklődését és ne számítson komoly publikumra. — Egyébként azonban joggal megvárhatja a nézőseregtől, hogy pontosságával is jutal- rnjazfea a fáradozását, amely úgy is csak igén szegényes jutalomban, részesül, lévén ez! a, jutalom pusztán a taps édes zenéje. Csakhogy mifelénk ezt is szükmarkuan mérik. Számtalanszor láttuk hogy a szünetekben és előadás után áradozva, dicsérik a produkciót, igen sokan szeretettel üdvöz- lik a közreműködőt és rendezőt, de vagy lustaságból, vagy abban a téves hitben, hogy »nem elegáns« alig tapsolnak és arra, Jiogy a szereplőket,, mint a színházban, több szőr is függöny elé idézzék, talán alig fordul elő példa. Pedig, ha tudnák, hogy milyen boldog öröm a közreműködőnek a zajos’ tetszésnyilvánitás 1

Kevés- néző gondol arra, hogy a maga belépődija. elenyészően szerény adomány a jótékonycélra ahhoz képest, amit munkában, fáradtságban és költségben a közreműködő és rendező áldoz, akik nem dúskálnak földi kincsekben, de lelkesedésből és a színpad varázslatában heteken át köb tek'ez’nek és fáradoznak, mig az előadás a közönség elé kerülhet és akkor igen sokan még arra sem érdemesítik!, hogy azt rpeg- »

nézzék s még a, megváltott jegyükkel sem jelennek meg .vagy olyan későn, hogy a mutatványnak csak egy töredékét láthatják.

A színházak! már régen rendreszoktaiták a közönségüket. A megkezdett felvonás, vagy müsorszám alatt nem eresztik be a későn érkezőket. A közreműködők úgyis megkapják a járandóságukat. A műkedvelő azonban semmi mást nem kaphat, mint udvarias figyelmet és — ha megérdemli — tapsjutalmat, őt tehát nem lehet üres nézőtér előtt felléptetni és viszont a. jótíkóny- célu előadások közönségét sem lehet negyedórákig az ajtó előtt várokaztatni. Lit más a helyzet. Itt csak gyöngéd jóakarat kell minden oldalról és különösen udvariasság, melynek egyik fő része a szigorú pontosság.

A mi közönségünk nem idegen tömeg, beleszólhat a kezdés időpontjának megállapításába. ha úgy tetszik, tűzzék azt félki- lencre, de legyen ott pontosan mindehki és a szokásos tizpercnyi várakozás után kezdjék is meg az előadást. Csúnya, rossz szokás szűnik meg vele és nem kell olyimj szégyent elviselni, mint amiért talán még1 most is pirul a környék egyik igen érdemes egyesülete.

:jbzxl

3C3T

Hírek

A rákosszentmihályi Nagykaszinó kalendáriuma.

Nov. 13. A kaszinó vacsorája,

Nov, 20. Levente búcsú estély.

Nov- 21. d.u. 5-kor Izr. ünnepély- Nov. 28. Az egyesült kereszténypárt nagygyűlése.

Dec. 4, Kaszinó vacsora ; Kárpáthy jubileum.

Dec. 5. A Károly király úti iskola előadása a templomablakra.

Dec. 25. Move Rafc estély,

Dee, 31. A kaszinó Szilveszter estélye. Jan. 8, Egyetemista bál.

Jan. 15. Uray Margit és Teghze Gerber Miklós hangversenye,

Jan, 29. Move Rafc estély.

Febr. 2. Tűzoltó mulatság,

Febr. 5 Kath- bál.

Febr, 19. Frontharcos estély.

Templomi hangverseny.

A rákosszentmihályi plébánia templom kibővítésének költségeire Pornói János kántor szép templomi hangversenyt rendezett vasárnap délután. Pornói már a hasonló hangversenyek hosszú sorozatának sikeres rendezésével szerzett maradandó érdemeket és ezúttal is gazdag, sőt talán kissé túlságosan hosszú műsorról gondoskodott és csak a már megszokott csapáson haladt. Igen szép és nagyszámú közönség hallgatta odaadással a hangversenyt, de eddig még nem tapasztalt módon üres széksorok is maradtak. Nem lehet megállapítani, hogy ennek a megbővült templom hatalmas térfogata, vagy pedig az a körülmény volt-e az oka, hogy az idén elmaradtak a „nagy ágyuk“, hiányzott az országos nevű művészek vonzóereje? Vendégszónokként egykori kedves és máig is felejthetetlen lelkipásztorunk, Fehér János vecsési prelátus plébános szerepelt, akit nagy örömmel fogadott a régi szentmihályi hívek serege. A prelátus a hangverseny előtt Nagy Géza esperesplébános és Sélley Ferenc hitoktató segédletével megáldotta az uj orgonát. Beszéde elején meg- indultan emlékezett meg a harminckét évvel ezelőtt ugyanitt végzett első orgonaszentelésről. A Kratochwill József plébános művészi szakértelme ajándékozta meg templomunkat az első, kétmanuáíés orgonával, amelyen Vágó Lipót, a müvészkarnagy ját- zott és a felavatáso n felesége, Krammer

Teréz, a hírneves operaénekesnő énekelt. Kegyelettel emlékezett meg róluk és hálás szívvel mondott köszönetét Isten után mindazoknak, akik a ma felavatott hatalmas, szép orgonát megszerezték és a régi, kedves, kis templomot hatalmas istenházává építették. Azután a templom látogatásáról, az istenszolgálatról és az Isten végtelen jóságáról beszélt, mint hajdanán : égő hittel, forró lelkesedéssel és emelkedett szivvel. A műsor azonban tévedett, amikor Fehér Jánost Szentmihály első lelkészének jelezte, mert ő a harmadik volt ebben a sorban. A hangverseny sok szép száma között is kiemelkedett Lázár Kornélia egyre tökéletesedő és mindjobban elmélyedő hegedűművészetével. Bársonyos hangú hegedűje férfias erővel és női finomsággal szól, Nagyszerű technikája lélekbehatoló hangokat tolmácsol. Az Eigner Iván helyett gordonkázó Hyross Viktor is mestere hangszerének. Mély érzéssel játszik, tónusa művészi, Ízlése lebilincselő. Egykori kántorunkról, Pornói Rezsőről nem most fedeztük fel, hogy kitűnő orgonista. Gyönyörű szólószámaival és művészt kíséretével egyik legigazabb értéke volt a hangversenynek és megmutatta, hogy a huszvál- tozatos, újjá épített orgonánk milyen szép és milyen finom és kifejező pianókra képes. A rákospalotai Barakovícs mester jó munkát végzett. Örömmel hallottuk a sokoldalú Pornói Klárit, aki ezúttal csengő hangú énekével érdemelte volna ki a tapsokat, ha a hangverseny nem templomban lett volna. A mindig szívesen hallgatott Oláh Ferenc hatalmas, tömör hangja ezúttal is jól érvé- sült. Szívesen ismerkedtünk meg operaházi társával, Harangozó Jánossal, akinek nagy- terjedelmű, fényes orgánuma és gondos előadása sok hívet hódított. A harmadik hirdetett énekes, Hetényi Kálmán, nem jöhetett el. Helyette Ritter Irén, a Mátyástemplom énekkarának széphangu szoprán szólistája ugrott be, önzetlenségének és áldozat- készségének szép tanúbizonyságát adva. Nagyon szép a hangja, természetesen, köny- nyedén, üdítően énekel ; kár, hogy kevésbbé népszerű volt a műsora. Szép, sima, csiszolt mezzoszoprán hangja van László M. Magdának, aki Hummel Hallelujáját adta elő művészettel. A három ismert és sok sikert aratott művésztestüietünk sikeresen gazdagította ezúttal is a műsort: az Erkel zenekar, Lengyel István vezetése alatt igen szépen, az ünnepi alkalomhoz méltó ihletettséggel játszott. Már az, hogy Mozarttal ékesíti prog-