Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-07 / 45. szám

XXXVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1937. november 7. vasárnap. 45. szám. RÁKOS VIDÉKÉ — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség es számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona utca 103. Telefon: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2-50 P Egyes szám ára 24 fillér, Postatakarékpénztár csekksz. sz; 647 Szélmalom-harc ? Állj meg, vándor, megállj. Szállj le a körforgalmi villamosról a szentmihályi, Ká­roly király utón, vagy a sashalmi piac té­ren. Mielőtt haza ballagnál családi házi- klódba, vagy bérelt lakásodba, előbb nézz körül az, őszi tájon. Ameddig a szemed el­lát, sőt azon jóval túl is, ez itt mind a Rá­kos mezeje, a történelmi nevezetességű me­ző. Harmadfél századon át itt tartották1 az országgyűléseket, itt születtek meg fontos elhatározások, szabad ég alatt, sátortábo­rok1 tövében. Éppen a te kertedben talán valamely kun vezér sátra állott s a vitézek lóháton tanácskoztak a közügyekről. Te, mai rákosvidéki megtelepült magyar, már régen leszálltál a lórói. Sőt, úgy veszed észre, hogy inkább teveled beszélnek ló­hátról a pesti urak, akik nem akarják észre­venni, hogy a jövő Nagy-Budapestnek nem­csak topográfiai képe, hanem lelki be­rendezése is belőled, a te kulturális adott­ságodból, szellemi és erkölcsi javaidból fog kialakulni. A Rákos Vidéke ölömmel . adta hírül, hogy friss levegő áradt Rákosszentmihály képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén la vármegye a képviselőtestület valamennyi határozatát jóváhagyta. Kétségkívül örven­detes, hogy a vármegye többé nem kerék­kötője a fejlődésnek. De ez még nem elég. Nemcsak a vármegyével, hanem.' a főváros­sal és valamennyi felsőbb hatósággal meg kéllenie végre értetni, hogy nekünk a főváro­si lakosokkal minden tekintetben teljesen egyenlő elbánásra, van igényünk. Kicsiny és nagy dolgokban egyaránt. Mint ahogy a bor­bélyok zárórája nem lehet más Szentmihá- lyon, mint Budapesten, éppen úgy pld. a közbiztonságunk sem maradhat a buda­pesti színvonal alatt. A rendőrlegénység létszámának szaporítása még néni oldja meg a kérdést. A fővárosi rendőrség hatáskörét kell kiterjeszteni hozzánk is, úgy, amint azt Balázsovich Zoltán indítványozta. A Rákos Vidéke szerkesztője hosszú évek óta egyik életrevaló javaslatot a má­sik után veti fel olyan kérdésekben, ame­lyek1 a mi jól felfogott lokálpatriotizmusunk mellett végeredményben Nagy-Budapest esz­méjét szolgálják. A szentmihályi képviselő- testület sorban magáévá is teszi, eze­ket az indítványokat. De most felmerül a kérdés: nem volna-e fontos, sőt múlhatat­lanul szükséges, hogy Sashalom is erélye­sen támogassa ekeket a közös érdekű cé­lokat ? Nem utánzásról, vagy szolgai lemáso­lásról van szó. A Rákos Vidéke szerkesz­tője bizonyára nem személyes dicsőségre reflektál a javaslataival, hanem éppen a göndclatokat akarja meginditani, és az egészséges eszmecserét megérlelni. És pia. éppen a, közbiztonság kérdése Sashalmon talán még »aktuálisabb, mint Rákosszent­mihály on. ügy halljuk, hogy lesz, is, aki szót fog emelni .ebben az, ügyben. Egyelőre az egye­sületek kebelében kerül megvitatásra a kér­dés s kívánatos lenne, ha Sashalmon is erő­teljes megmozdulás történnék a képviselő- testület közgyűlésén. Egyet értsünk1 meg. Semmit sem szabad kézlegyintéssel »elintézni, az'zal a” kijelentés­sel, hogy ebben vagy abban a dologban úgy sem tudunk semmit sem elérni. Hát­ba tudunk? És sikertelenség esetén .sem szabad szélmalomharcnak tekinteni a moz­golódásunkat. Sőt ellenkezőleg: meg kell ragadnunk minden legkisebb alkalmat is, amikor módunkban áll hangsúlyozni, hogy mi tulajdonképen igenis, pestiek vagyunk és pesti igényeink vannak. Százszor és e- zerszer kell minden fórum fülébe dörög­ni, hogy mi nem lehetünk mostoha .gyer­mekek itt a Rákos mezején. Hosszú volna, ha most itt egyenkint a- karnók felsorolni sérelmeinket es kívánsá­gainkat, kezdve a Hév. viteldijaktól a köz- biztonság megjavításáig. Tudjuk ezeket mindnyájan. De ha tudjuk, .miért törődünk bele méla. apátiával a lekisebbitésünkbe ? A két testvérközségnek, Rákosszentmihály- nak és Sashalomnak össze kell fognia itt a régi sátortáborok helyén. Üljünk vissza a lóra és hallassuk hangunkat Rákos törté­nelmi mezején. Kárpáthy László dr. a magukat mártir-szinben feltüntetni akaró kihurcolkodottak részéről. A sashalmi búcsú külsőségeiben úgy zajlott 1-e, mint rende­sen: élénkség a. piactéren, zenebona, mé­zeskalács, emelkedett hangulat. De a régi búcsúk üzleti forgalma és szivbeli melegsége még,mindig hiányzik. A búcsú nemesebb része: a vallásos áhitat bensőséges megnyi­latkozása azonban annál szebben jutott ki­fejezésre a plébánia templomban, ahol Mar­tin Aurél dr. pápai prelátus, ny. egyetemi tanár mondott szentmisét és nagy hatású szentbeszédet. A postatisztviseiők kaszinójában most szombaton nagyszabású külturestet tartanak, amelyet Náday Béla elnöki beszéde nyit meg. Antal Endiéné Gerő László verseit szavalja. Énekel Dá- 'nielné Magyar B ősiké A magyar sors ,cimü táncképet, melynek szerzője Csattogányi István, Iványi Dénes adja elő, aki Erdész Bösbével még egy táncot jár, Záborszky Mik­lós dr. magyar nótákat zongorázik. A mű­sor nagy rész ét a szalon zenekar számai töl­tik kr. Nem erőltette meg magát azi autóbusz-vállalat Mindszentkor. Nagy csalódással állapította meg a r.ákosszentmi- hályi közönség, hogy sem az ünnepnapon, sem előtte, sem» utána, szóval az egész nagy forgalom idején, nem akarta elő­zékenyen, kellő módon megsüritett járatok­kal kielégíteni a közönség jogos igényét, sem pedig nem használta ki a kínálkozó" üzleti alkalmat. Ha már úgy megnyomorították az, autóbuszközlekedésünket, hogy a közönség­nek csak elenyésző kis töredéke ^veheti hasznát, legalább ott kellene hasznossá ten­nie magát, ahol a mesterséges korlátozások ebben meg nem akadályozzák. Rengeteg nagy volt a temető forgalma, a bérautója sort állva vártak a családok és csoportok, felhasználtak minden fellelhető fuvart, az autóbuszok azonban méla közömbösséggel járkáltak most is, mint egyébkor. Végre Mindszent délutánján nagynebezen küldtek: kisegítő kocsit, dehát bizony ez sem sokat ért, mert a közönség semmit sém tu­dott róla, és nem számíthatott rá. Bámu­latos az a közömbös magábazárkózottság, és apátiküs nemtörődömség, ahogy a Bart ezt az egész rákösszentmihályi forgalmat kezeli. A község mindent elkövetett, hogy a. korlátozások enyhítését kivívja , de a vál­lalat mivel sem törődik és úgy viselkedik, mintha, nem is róla volna szó. Igazán azt kell hinni, hogy az egész verklit csak íessék- lássék kedvéért tartják fenn talán azért, hogy más» ne jöhessen a helyére, vagy pedig hírek Templomi hangverseny lesz; m)ost vasárnap, november 7-én d. u. '5 órakor a rákos s zentmihályi plébánia temp­lomban. Ezúttal is Pornói János kántor rendezi és gazdag1 műsorról gondoskodik. Az, ünnepi beszédet Fehér János prelátus, vecsési esperesplébános mondja. László M. Magdia, Oláh Ferenc, harangozó János £s Hetényi Kálmán operaénekes: énekel. Lázár Kornélia heg»edümüvészíctével gyönyörköd­teti a hallgatóságot. Pornói Rezső rákos- palotai íkiántpr orgonaszámokat ad elő. Köz­reműködik az; Erkel zénekar, a Nemzeti dalkör vegyeskara és a Krédó énekkar, továbbá Eigner Iván górdonkamüvész és Pornói Klára zenetanár. A belépődíj egy pengő. i Krédó-gyűlés. A Krédó-egyesület novemberi gyűlésén Pa-, dányi Andor ny. tanügyi főtanácsos, Pest- vármegye bosszú időn át volt vezető tan- felügyelője tart előadást. A kitűnő vendég- előadó kérésére a gyűlést nem 14-én, hanem 21-én délelőtt fogják tartani. A leánykongregácíóban szerda, estétől vasárnap reggelig lelkigya­korlatot tart Hüttler Lajos dr, budapesti főgimnázimni hittanár. Evang. szeretetvendégség Sashalmon. Nov. 14-én, Sashalmon, a Schuster ven­déglő nagytermében az Evang. nőegylet s’ze- retetvendégséget tart, melyen mindenkit szívesen látnak. A tea-jegy ára 60 fillér. A sashalmi plébánia épülete. Pár héttel ezelőtt örömmel adtuk hírül, hogy a sashalmi plébániahivatal uj, minden te­kintetben megfelelő helyiségbe költözik. Az egyházközség egy Margit-utcai házat vett meg erre a, célra, a sashalmi hívek igaz. örömére. Most utólag bántó mellékzöngéje támadt az ügynek. Olyan hírek kaptak láb­ra, hogy az egyházközség, vagy a plébá­nia erőszakkal lakoltatte volna ki a ház lakóit. Ez; teljesen alaptalan, és rosszhisze­mű. híresztelés. Az egyházközség nyilvános árverésen vette meg a, hazat, amely Koncz István tulajdona volt. A tartókba helyezést a bíróság kötél es ségs z ;e i-: en foganatosítot­ta, s hogy a bentlakóknál, távozniok kellett, ez nem az egyházközség, vagy a plébánia magatartásán múlott. Nem óhajtunk bő­vebb megjegyzéseket fűzni az ügyhöz, de annyit megállapíthatunk. hogy itt rossz­hiszeműség csak egy részből foroghat fenn:

Next

/
Thumbnails
Contents