Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-31 / 5. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 5. szám. ipihihető volna, mint két gazdag: művészie­teknek ilyen kongoniáhs ösSzecsenduléoG. A zene egy részét ismmjuk már a darab elűző variációiból. Ami uj jött hozza, az — ha le­het, — még szebb és .még értékesebb. — Ugyanaz áll itt is, amit a szövegről mondot­tunk. A látszólag könnyű, csillogó, meg.esz- tegetően bMiizelgő muzsika Coouáiátös mély bégek fölött ivei a magasra ia szivárvány minden szintben, a tündérmesék lagyOgnsá- ban. S ha a partitúrát közelről megnézzük, akitor látjuk, nulyen me±ész összüangokra, a hangszerelésnek milyen szédületes for­télyaira épült ez a pazar szmcsoda, ez ,a szappanbuboréknak látszó gyénr.m-ötvö- zet. Sajnos, arra nincs terünk, hogy. az e- gyes számokat küiön-küJón elemezzük. E- lég annyi, hogy itt is mindenki, megtalálja, amit szeret. Van benne modern izü tancmu- fcsika, érzelmes dal, andaiitó kermgő, hu­moros zeneszám, szinhuak mögJ. fe.ha.sa- nó fúvós harci riadó, »vagy amit. akartok.« És mégis mindez egységes hang maiba 19I- vad, a tündérmesék bűbájos, álomkod ben mosolygó hangulatába. A kitűnő szerző ma­ga vezényelt, szuggesztiv lendülettel. (Itt fejmiitj uk meg, hogy a zened rész; betaniiá- fsában hasznos segítsége volt a jeles kép­zettségű Záborszky Miklós.) A rendező, Szláv kovszky Sándor egész lelkét, minden tudását, minden ambícióját az előadás szolgálatába áLiioita. Annyi megkapó rendezői ötlettel, stílusos beállí­tással, egyéni intuícióval vitte a darabot megérdemelt Siketére, hogy szűrne harmadik társszerző gyanánt ünnepelbetuők. Es hogy emellett színészi szerepeben is megint »bril- lirczoti«; ezt már úgy megszoktuK tele, hogy szinte magától értetődőnek találjuk. Pedig újra és újra meg kell mondani őszin­tén, hogy a sokoldala, nagyiehcKéga, Szlav- kovszky Sándor meghecsullietotlen érteke Szentmihály kuhurMis életének. A szereplő hölgyek talán nem fogják ípvagiatianságnak tekinteni, ha előbb Ha­lász Sándorról, az Operaház művészéről eoiir Ijékezunk meg. Halasz Sándor karrierje jn- nen indult el, s az istenáldotta művész 111a is kedves laues társunk, lalan ezért van, hogy az Opera színpadán sem s/.erepelue- tett volna őszintébb becsvággyal es mele­gebb Sikerrel, Az a szárnyaló, nemes zen­gésű, lírai hang nemcsak a termet töltötte he, hanem a sziveket is. Egyébként minden dicsérő jelző f Jeoieges és nem is tudná ki­fejezni azt. a villamos áramhoz hasonló .kon­taktust., amely a művészt a közönséggel iosz- pzekapcsolta. Ez az az igazi műélvezet,! a- meíyet érezni lehet, de szavakba foglalni nem. A cimszerepet Micheíler Joli játszotta jiluziótkeltően, a mese hangulatának meg­felelő bájjal és gráciával. Kulturált ének­hangja, kifejező játéka egyaránt disze volt az előadásnak. — A beteg Paróczy Ili he­lyett a huszonnégy óra alatt bravúrosan be­ugró Szőilössy lViici az előkelő udvarhöigy szerepében kitűnő volt. Udvarhóigyi mivol­tát kedvesen bozia összhangba a mese fan­tasztikus helyzeteivel. Szenzációként hatott a fiatal Erdész Erzspbet szereplése. A da­dát alakította annyi természetességgel, hu­morral, olykor groteszk komikummal, ólján lobogó temperamentummal, és boszorká­in, yos pajkos Sággal, hogy — ha nem téve­dünk, — ezzel a kis lannyal alighanem fo­gunk még nagy színpadon is tautluozni. — A többi női szerepben Szabó Klara,. Hor­váth Maca, SzőJőssy And, .Kammecker Li­li, Heiler Magda, Tóby Mária, és Nagy An­gi .jeleskedett. Különösen a táncokkal arat­tak nagy sikert, amelyeket Iványi Dénes, az országos nevű művész tanított be. és maga is több művészi táncszámot mutatott be za­ftos sikerrel. Legnagyobb hatása volt a tangó-fantáziának. Ez a produkció a Lánc- lnü vészét »magas iskolája« volt. A felcser komikus szerepében Poros Géza dr. kitett magáért. Elienál,hatatlanul mulatságos volt és látszott, hogy maga is él­vezi a neki szánt szerepet. Játéka, beszéde, ,éneke, a könnyekig megkacagtatta a közön­séget. — Kovács József daliás megjelenése, erőteljes hangja nagyon illett az erőszakos tiszt szerepének. Őszinte tetszést aiamlt. — A mackót ezúttal is Széicy Bandi »alaidtot- ta« kissé kényelmeden maszujalmn. A néma szereplőn, a kedvesen otromna medvén fordul meg a cselekmény soisa, és Bzeky Bandi groteszk mozdulataival igen ügyeoen tudta hangsúlyozni a jeles állat fontosságát.- Havasi Lajos, Virtn Gyula, ltonyay Lő­rinc, Olajos Ban dór, Dobos László, Earagó Andor, Bidács János, Gselényi Ernő, Lieó- stem Sándor, Petii József, r'ucns László, egyaránt hozzájárult a darab átütő sikeré­hez. Ls ne feledkezzünk meg a) kis B4av- kovszky Laciról. Akinek ugyan még máz o- lyan »alig*-szerepe volt, de már — úgy lát­szik.— nejíatkozott az »idősb« Sz±atkovsz- Ky művészi iskolájába. (Most azonnali mégegyszer vissza kell térnünk BZxavkovszky Band or m. Amit a ker­tész, szerepeben nyújtod, az, egyszerűen tö­kéletes voll. Jálszam, alakítani, énekelni mókázni és meg Hozzá rendezni jsl úgy, a- Mogy azt Bzlavkovszky csinálja: ez olyan csúcsteljesítmény, amelyet nem lehet di- psérö szólamukkal elintézni. Az, ő érdeme, hogy ezt az egesz, előadást távolról sem le­het «műkedvelő» produkciónak to km lem. Ls pedig nemcsak azért, mert hivatásos szí­nész, sőt operaházi művész is szerepeli ben­ne, hanem főleg azért, mert ,az| egesz előa­dás, minden legkisebb részié Lenen, vala­mennyi szereplőjével egyetemuen olyan in- yosan mozgott, nogy bármely »igazi «szín­háznak becsületére vált volna. Már c^ak tí­zért is sajnáljuk, hogy valami hangadó szín­házi ember nem nézte meg az Árva várkis- asszony lákosszentmihalyi eloadáoát. Még egyet. A beszámol ón an utoljára szokás nagyin a súgót és a világosítót. Pe­dig a súgónak, Maros Antalnak ónfelaldor zo munkája és főleg a világosító Bzauyi Já­nos nagy szakerteleimnél es fantáziával pl­ért pompás fényhatásai igazán nem »utolsó« helyen er de meine k elismerést. Ls a közönség? A közönség hálás) a MAINSz.-nak, Hogy a Btefama javara ezt, a gyönyörű előadást műsorra tűzte, halás p szerzőknek a magasrendü élvezeten és há­lás a szereplőknek a kiváló produkcióért. A krónikás pedig halás a közönségnek, amely megmutatta, milyen őszülvén tud lel­kesedni a szépért és nemesért. Mert nagy ö- röm az, ha az ember ilyen forró sikernek, ilymn szívből jövő ünneplésnek szemtanúja lebet és úgy írhatja meg beszámolóját, hogy keresve sem tud semmi gáncsolni valót ta­lálni. ! _U •' Talán szabad azt remélni, hogy az. Árva várkisasszony egy diadalmas ut kezdetén áll. .. Kárputhy László dr. Vf Ä A C női kézi munka 1\| fAU nj rajzmütcrme ; ©Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 11 sz 4, HÍREK Plébánia templomunkban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, — lehr, 2-án a 10 órai nagymisével kapcso­latban i esz a gyertyaszentelés szertartása a szokásos körmenettel, másnap, szerdán, Szent Balázs napján — Balázs1 - /áldás. Képviselőtestületi közgyűlés. Schuiek Károly biró elnöklete alatt fél­órás kögyülést tartott kedden Rákosszent­mihály képviselőtestülete. A sovány napi­renden két érdekes tárgy akadt. Az egyik a humoros rovatba tartoznék, de igy isi mu­lathat rajta mindenki, ha komolyan elmond­juk. A hízásnak induló iratcsomó tartalmát Dibusz Sándor főjegyző ismertette. Mint tudjuk, a község a Ferenc József-téren ille- delmesebb egészségügyi házikót építtetett és az üzem igazgatásara egy öreg anyókát al­kalmazott, a képvisel őleslMet pedig az, egyik közgyűlésen egészen komolyan megállapí­totta, hogy a használati díj 6 (fillér lesz, amit átenged ülő javadalmazásul a nénikének. Kiváncsi emberek már azóta többször (ér­deklődtek is nála, hogy mint folyik a sorsa és azt a mélabus választ kapták/ hogy bi­zony manapság még ez az üzlet is nagyon gyenge, fizető vendég naphosszat alig akad. A képviselőtestület határozata azonnali a közgyűlés jegyzőkönyvébe került és jóvá­hagyás céljából annak rendje és módja sze­rint feljutott a vármegyére. Ott igen komoly véghatározat lett belőle, amely a községi e- lőljáróságiát arról értesíti, hogy a vármegye a jóváhagyást kereken megtagadta.— Az a 6 fillér községi jövedelem, amelyet a szabá­lyoknak megfelelően keli kezelni, és nem lehet számolailanui kiadni, vagy átengedni, A községi bevételnek a költségvetésben és a községi könyvelésben kell szerepelnie, a javadalmazásnak pedig a kiadáook között és bizonyára szabályrendelet, vagy fizeté­si lista alapján utalható kt. A vármegye ha­tározata tehát a mostani közgyűlés elé ke­rült és a képviselőtestület tanácstalanul, ál­lott a súlyos kérdéssel szemben: alkalmaz­zon-e a bevételek szabályszerű kezelésére állástalan diplomást, vagy önműködő ellen­őrző pénz tár-gépét vásároljon? A gordiuszi csomót azonban kettévágta a főjegyző, aki az elöljáróság nevében azt javasolta, hogy hagyják abba az egész ügyet, a használat legyen díjtalan., a nénike pedig kap valamit, s bizonyára némi borravaló is csurran-csep- pen a közönségtől. A bölcs, indítványt a képviselőtestület elfogadta, és a nevezetes akta cletfoniala igy váratlanul elpattant. A másik ügy sokkal komolyabb volt. i— Pfevasóink már tudnak róla, hogy Gulláii Győző ny. alezredes az 1935. évi költség- vetés ellen beadott fellebbezésében sértő módon nyúl atkozott a képviselőtestületről és ebben az ügyben nemrég tárgyalás volt a budapesti kir. büntető járásbíróságon. Di- b'usz főjegyző most részletesen ismertette) a tényállást a képviselőtestület előtt. Elmon­dotta, hogy a fellebbező beadványaiban már több Ízben használt bántó kifejezéseket a képviselőtestülettel szemben de azok nem voltak! olyanok, hogy bírói megtorlás alap­jául szolgálhattak volna. A most szóbánlévő fellebbezésében azonban azt Írja, hogy á képviselőtestület a főjegyző minden javas­latát elfogadja, nincs benne gerinces em­ber, nincs benne intelligens úriember, (ha­nem nyugalmazott postaál tisztekből áll. Midőn a miniszter a felebbezést elutasítot­ta, és az lekerült a [községházára, iákkor érte­sültek a sértésekről és felhatalmazást kér­tek a főszolgabírótól, hogy bírói utón keres­senek elégtételt. A főszolgabíró a feihatal mazást megadta, és az iratokat a kir. ügyész ségnek küldötte meg. Az ügyészség nem ha­tóság előtti rágalmazás, hanem csak be­csületsértés fennforgását látta, igy került az ügy a járásbíróságra , ahol a vádlotü alez­redes kész volt a bocsánatkérésre, de Schu- lek; biró kijelentette, hogy a képviselőtestü­let nélkül nem fogadhatja el ezt az elégté­telt, Az elöljáróság most a képviselőtestü­let döntését kéri; a maga részéről pedig pel­BUDAPEST! KÖZPONTI ÁLTALÁNOS TEJGSÁUGK rt. Rákosszentmihály 86. sz. fiókja, Rákosi-r“* 120, sz, és Mátyósíöld, •Teljes tej, pasztőrözött tej, habtejszin, ''tejföl, gyennektej, yoghurt, elsőrendű teavaj, gyógytejek házhoz szálliiva. Ke­reskedőknek viszonteladásra házhoz szál- * litva. Fratelii Beisinger cégnél, Budapest Ferenciek-tere 1. szám (Királyi bérpalota.) Kávé Q Tea Q Bum Zsuffa István és társai angol gyajjusaövetek kereskedése IV., Vácxi-utca 25. Piarista-utca sarok. Állandó nagy raktár elsőrendű angol, skót és irland szövetekben valamint selyem és egyék bélésárukban

Next

/
Thumbnails
Contents