Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-08-15 / 33. szám

XXXVII. évfolyam Rákosszentmihály, 1937. augusztus 15. vasárnap 33. szám RÁKOS VIDIKI — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihalynagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. Sserkeszfóség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona utca 103. Megjelenik minden vasarnap Felelős szerkesztő: BÁLÁZ SO VI CH ZOLTÁN Előfizetési Fél évre 5 Egyes szám Postatakarékpénztár ár: Egész évre 10 pengő pengő Negyedévre 2‘50 P ára 24 fillér csekksz. sz: 764, Szent István ünnepe. itt van megint, s évről-évre nagyobb fa nem,1 zeti ünnep jelentősége, évről-évre szélesed­nek az ünnepség keretei és Szent István ma. már az egész knituremberiséghez' küldi intelmeit. Nem is olyan régen még csak abból állott az augusztus 20-iki ünnep, hogy ezen a napon a hivatalok testületileg vonultak a templomba és az iskolák hazafias ünne­pélyt rendeztek. De az egyház és az iskola ilyen módon ébren tudta tartani István ki­rály szellemét és minden magyar ember tudta, hogy Magyarországot a szentistváni gondolat emelte világtörténelmi tényezővé lés tartotta meg Szűz Mária érős és minden vihart kiálló országa gyanánt Amikor Szent István napjának meg­ölése Szent István hetének ünnepség-soro­zatává bővült, ez a lényegen mitsem változ­tatott. Itt már idegenforgalmi szempontok játszottak közre s azóta nemcsak a miagyar nép zarándokol a Szent Jobb körmenetére, hanem a külföldi látogatók özöne vesz részt a fényes ünnepségeken. Kétségtelen azon­ban, hogy itt nem csupán az ■■idegenforga­lom üzleti érdekéiről van szó. Sokkal fon­tosabb az ennél, hogy ezen a réven ,-a kül­föld egyrészt megismeri kulturális értéke­inket, másrészt pedig' tudomást szerez Szent István ünnepének benső tartalmáról, inleg- érzi és megérti Magyarország történelmi hivatását és behódol a magyar igiazság eszméjének. A Revíziós Ligának talán nincs is erősebb .segítőtársa az itt meg­fordult idegenek lelkes magyarbarát légiói­nál. Beszéljünk-e arról, hogy most még sok­szorosan emelkedett jelentőségében a mi nemzeti ünnepünk? Beszéljünk-e az eucha­risztikus kongresszusról, a szent évről és István király jubileumi évéről? Valameny- nyi napilap bőségesen foglalkozik most *e- zekkel a nagyfontosságu eseményekkel s a Rákos Vidéke lelkes és intelligens olvasótá­borának nincs szüksége külön magyarázatna, és serkentésre. A fővárosi és vidéki ünnepségek, a sze­gedi szabadtéri játékok sorrendje szintén ismeretes. Ezen a helyen elég, ha muta­tunk a szentistváni gondolat időálló érté­kére. Hogy erről bajos újat mondani? Hiszen éppen az a megkapó, hogy ez a gondolat ezer év óta mindig uj, sohasem vészit ere jéből és jelentőségéből, mindig az élet e- levenségével hat és minden időkben egyet jelent a magyar élettel. Magyar élet csiakl a szentistváni gondolat alapján képzelhető. Szent István lángelméje kovácsolta egy- gyé Szűz Mária országát, Szent István ju­tatta meg ezredévekre az utunkat és jelölte meg történelmi hivatásunkat. Európa szivé­ben más utunk és más szerepünk nem lebe tett. A mi földrajzi helyzetünkben, a száza­dok vérzivatarai között csak úgy tudtunk megállni és boldogulni, hogy hívek marad­tunk! Szent István szelleméhez, Aki ismeri a történelmet, az jól tudja ézt. Voltak — (és vannak) — történelmünk­ben olyan pillanatok, amikor már a lét. és nemlét határán sínylődtünk. Voltak hosz- szu idők, keserves korszakok, amikor szét­tépve, megalázva, tetszhalottként tengőd­tünk és csodára volt szükség, hogy megint életre keljünk. De ez a csoda mindig megtörtént és mindig meg fog történni. Mert ez a cso­da nem más, mint Szent István király köz­tünk lengő szelleme. Az a csodálatos, el nem porladó Szent Jobb nem puszta 'szim­bólum. Az a Szent Jobb megvédelmez min­ket mindaddig, amig hívek maradunk Ist­ván király szelleméhez és le nem térünk ar­ról az útról, amelyet ő jelölt ki számunkra. Színház. Csütörtökön: sajnálatos módon elma­radt az előadás. A rossz idő akadályozta meg. Kilenc órakor már vígan játszhattak volna, de akkor már mindenki szétszéledt. Az asszony verve jó, Lukácsy Sándor ked­ves népszínműve szerepelt volna a műso­ron, az RTK javára, de a régi ;spo Begye sü­letünket egy idő óta balszerencse üldözi. — Szalay Károly igazgató megint igen szép bi­zonyságát adta gavalléros gondolkozásának: az eladott jegyek a vasárnapi nagy bemig tatóra, a Sárgapitykés közlegény előad ásá­sára érvényesek, az RTK. ebből kapja meg részesedését.—Pénteken a szó szoros értel­mében zsúfolt ház kárpótolta az igazgatót és örvendeztette meg a jutalomjátékos Föl- dessy Lillát, akit a virágok és ajándékok egész áradatával köszöntöttek. A Rozisnyai féle Lámpaláz került színre jó előadásban. Szalay Gyula valóságos ördögmotolla. — Elemében volt, lelke az előadásnak. — Szombaton délután igen sokan élvezték a Mézeskalács előadását, este pedig megint szinültig megtelt nézőtérben gyönyörköd­hettünk. Hamvai Luci lépett fel a kitűnő Érettségiben. A közönség nagy szeretettel fogadta a jónevü drámai primadonnává fejlődött fiatal iszentmihályi művésznőt v aki a hires szerepet igen szépen és- hatásosan játszotta, bőven igazolva hírnevét. ízes ma­gyar beszéde, ízléses, elmélyedő játéka, mindenkor biztosítja sikerét. Uj volt az igazgató szerepében Zách János megint ki­váló művésznek bizonyult. Szalay igazga­tó ezúttal a »Tojásfejüt« játszotta, kitűnő jellemzéssel és ízléses humorral. Nagyszerű volt Szűcs: Vilma meghatóan humoros ala­kítása. Meglepően jó és lélethü volt Bánó Mihály, akinek vígjátéki alakításai érvénye­sülésének uj sikeres útját jelzik. Régi pom­pás alakítását élveztük Csanády Illnak és Lédeczy Antalnak. Igen jó volt kisebb sze­repében Horváth, Szalay és Tövisháti is. Ez: az este megint a felejthetetlenek közé tartozik. — .Vasárnap délután: 3—1 a sze­relem javára. Telt nézőtér. Zajos tetszés- Este rekordközönség. Pótszékek, felesleges és méltánytalan rendőri beavatkozás. A színpad és a nézőtér között akkora az üres terület, hogy hadgyakorlatot lehetne ott tar­tani. Hol a ’tűzvész ed elem a szabad téren? Amig Szent István kultusza ét közöt­tünk, addig nincs okunk csüggedni. Annak! a Szent Jobbnak hatóköre messze .ér. xAz ide­iglenes országhatárok nem törik meg varázs­erejét. Szent István birodalmla, Nagyina- gyarország ma is él. Az elrabolt részek ma;is csak »megszállott területek«, de nem elvesz­tett javaink. , , A csoda már útban van. A Szent Jobb térképet rajzol: Nagymagvarország térké­pét. A Szent István ünnepek résztvevői, magyarok és külföldiek, és majd az eucha­risztikus kongresszus sok százezer látogató­ja mind ezt a térképet viszi el szivében. És nem kétséges, hogy a szivekben kirajzo­lódott kép valósággá válik. Kárpát by László dr. Sum,mum ius, gumma injuria... Különben nagy siker. A sárgapitykés közlegény ná­lunk is győzött. A szép színpad minden es­tére uj örömöt tartogat. Az uj jelmezek csakugyan pazarok. Az előadás lelkes, jó­kedvű. Szalay Gyulán néha percekig ne­vetnek. Az RTK sem járt rosszul. Még há­rom teltház bizonyos. — Hétfőn az Egye­temisták kedvéért és javára A mosoly or­szága szerzett élvezetes órákat a szép zene kedvelőinek. És vájjon van-e, aki nem -sze­reti az édes, szép, Lehár muzsikát? Az Egyé temisták javára rendezték az előad ást.Igen szép közönség volt. de lehetett volna (még több. Bakos Ferenc lakos társunk, a ml. kir. Operaház tagja játszotta a kínai herceget. Kellemes hangja jól érvényesült, bár a má­sodik dalában kisebb indiszpozjció zavarta. Nagy erénye, hogy énekében a szöveg min­denkor hiánytalanul érthető.. Játéka is figyelmet keltő. Szép sikere 'volt. A női fő­szerepet a vendégül hivott Nagy Irén re­kedtsége miatt a Deák Lőrinc társulatának primadonnája, Torma Guszti játszotta. — Örömmel ismerkedtünk meg vele, mert jö­vőre ő lesz a primadonnánk. Kulturált ;[já- téka és éneke egyaránt igazolta hirnevét. igen meleg fogadtatásban részes ült. Az elő­adás a szokott jó volt. Csanády Jla, Szálay igazgató, Lédeczy, Szalay Gyula járt az élen. — Kedden a tavalyi nagy sikert, la Méltóságos asszonyt újították' fel szép kö­zönség előtt. Csanády Ila nagyon jó volt a főszerepben, Zách mindig intelligens ala­kítása ezúttal is jó fogadtatásra talált, i— Szerdán kiderült, hogy népszínművet is le­het játszani lés ami (még több, még tudják is. Lukácsy Sándor kedves népszínműve. Az asszony verve jó, tisztességes számú kö­zönséget vonzott és egész leste folyt jaj klacía- gás és tapsolás. Bizony-bizony szép és lel­két vidító mulatság egy-egy régi jó népszín­mű. Valóságos üdülés. A színészeink pedig megmutatták, hogy elég hamar beletanulná­nak ebbe a szép mesterségbe is. Nem egy akadt köztük, aki már most a régi szép idő­ket élesztette fel és a népszínmű levegőjét hozta a (színpadra. Szűcs Vilmáról ós Léde- czyről ez* nem újság, Ide Bánó kitűnő álaká- tása. és ia modern Zách játéka örvendetes meglepetés volt. Kérünk még egv pár ilyen szép estét! : Műsor: Péntek (aug. 13.) Sztrájkol a gólya. ►—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents