Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-04-19 / 16. szám

XXXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. április 19. vasárnap 16. szám RÁKOS VIDÉKÉ — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103- Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24^ííllár. Postatakarékpénztár, csekkszámla ; 647. sz. Elsorvad a községek önkormányzata. JA közsjégi önkormányzat (autonómia) a magyar közjog egyik nevezetes és értékes téte­le. Állami és kormányzati érdekből azonban az autonómiák jogait évtizedek óta állandóan nyirbálják és minden, hatalmat és jogot a köZ- ppntj hatalom kezébe gyűjtenek össze. Különö­sen megsoikszorozta a hatását és erejét ennek a törekvésnek iá minőén téren jelentkező »sza­nálás^ amely pénzügyi szempontokból! a sző teljes értelmében gondnokság alá helyezett minden autonóm testületet. Maguk a törvény- hatóságok ás igen sokat szenvednek ezen a té­ren, a közís égjék önkormányzata pedig való­sággal keserűen tréfás álomképpé vált. A köz­ségekkel ugyanis nemcsak a kormány hatóság, hanem a vármegye, az alispán, a főszolgabíró fe a mindenhatóvá tett számvevőség is rendel­kezik, s igy ma már ott tartunk, hogy ajközsjóg vezetőségének képviselőtestületének, elöljáró ságinak annyi hatalma sincs, mint a legszegé­nyebb polgárnak a maga portáján. A Rákos Vidéke sokszor felpanaszolta már fezeket a keserves állapotokat, amikor olyas!- mikről kellett például hirt adni, hogy a kép­viselőtestület 40 vagy 50 pengő segélyt megh szavazott valamelyik jióoélu egyesületnek és a vármegyei számvevőség egyszerűen kitörölte a tételt a község költségvetéséből. Vafgyis fi több százezer pengős költségvetéssel dolgozó községnek nincs annyi joga, hogy ejgtyj pár pen­gőt aZ egyik dalkörnek vágy sportegyes ülői­nek ajándékozhasson. Bizonyára emlékeznek még olvasóink azok­ra a kedves esetekre is, amikor a községet sú­lyos károk érték aZért, mert egyszerűen meg­kötötték a kezét és meggátolták olyan előnyös alkalmi vásárlásokban, amelyeken kapva kai- pott volna minden magánember, sőt még adós­ságot is csinált volna a kedvükért. A község­nek fedezete is volt jjáj, mégsem engedték meg, hogy a temető kibővítésére 2 pengővel megvásárolja a felkínált területet, pedig a sír­helyek számára 15 pengőt fizetnek a 2 pengős területért. Majd1 vehetünk, ha kapunk, telkét jó drága pénzért, haszon nélkül, öntöző kocsi szállítására olyan ajánlatot kaptunk, amely fe­le költséget kívánt la]'. rendes árnál, — jmiég sem engedték, hogy megvásároljuk, holott {ugyanannak a belügyminiszternek a nevében kötelezték ugyanakkor a községet az utcák lo­csolására. A vármegye egyszer a képviselőtestületünk egyik határozatát nem hagyta jóvá |és arra (uta­sította a képviselőtestületet, hogy az előbbivel ellenkező határozatot hozzon. A Rákos Vidéke szerkesztője tiltakozott akkor ez ellen és azt mondotta, hogy bárha a vármegye dönté­sét lázongás nélkül fogadja mindenki, de két- ségbevomja, hogy a törvényhatóságnak olyan Utasítás adására lenne joga, Namely előimáj, hogy a képviselőtestület mit határozzon. A tes­tület el is fogadta ezt az álláspontot és a sa­ját meggyőződése szerint határozott, nem pe- tíig a parancs szerint. A vármegye azután vagy jóváhagyja, vagy megváltoztatja saját tetszése szerint, a törvényes jogkörén belül ezt a hatá­rozatot. A képviselőtestületek szerepe hovatovább paródiává fajul, mert a község autonómiája ü- res látszattá sorvadt. Az elöljáróság, a főjegy­ző és biiró függő helyzete azelőtt is kemény zabola volt, manapság azonban a teljes aláren­deltségig fokozójdött. A legpontosabb, íeglejl- kiismeretesebb és legügyesebb tisztviselővel jjs azt tehetnek, amit akarnak, hát még olyan (em­berrel, akii állandó túlterhelés súlya jalatt glörnyédez és sokszor, firtkailág is képtelen; rá1, hogy minden íormaszerü kötelességének apróra eleget tegyen. Lehet-e gerinces és á maga hatáskörében önálló és önérzetes olyan tisztviselő, akinek választás utján kell tovább haladni a pályáján, amikor a választás maga js csak színház és mindenkor csak az történik és történhetik, amit a felsőbbség akar és rendel. Csak nemrég láttuk a közelben, hogy egy (ve­zető tisztviselő működését elragadtatással dk csérte az! egész községe, megelégedéssel fot gíadta a főszolgabirő és az egész felsőbbség!. (A választás előtt egy héjtel egyhangúlag akart iászavazni] az egész képviselőtestület, őt akar­ta a főszlolgabírlá is, aki régen neki ígérte az állást és mire a döntés napja elérkezett, 1— egyhangúlag választottak meg egy teljesen i- degen pályázót, mert a még hatalmasabb fel­sőbb akarat igy kivánta. Ez pedig nem kivé­teles eset, hanem igítfn sűrűn megismétlődj dő jelenség. Újabb divat az is, hogy a községi tisztvi­selőket egyszerűen át lehessen helyezni, — he­lyettesként történő megbízás cimén — valame­lyik más községbe. Szegénynek legtöbbször se teste, se lelke nem kívánja a levegőváltoz­tatást, de próbáljon csak ellenszegülni.; a leg­jobb esetben már írhatja is a nyugdíjazást leé­rő folyamodását. Ha a képviselőtestület nem alkalmazkodik a felsőbb kívánságokhoz, akkor elkészülhet rá, hogy azontúl akármit akar, sohse hagyják jóvá a határozatát és ráadásul megérkezik a szoká­sos fenyegetés az autonómia felfüggesztésével és a község élére vármegyei biztos kiküldésé- vei. , Ezekre aZ aggasztó jelenségekre mutattak rá a közelmúlt napokban, maguk a községi fő­jegyzők is. Őszinte örömmel adunk hirt róla, hogy a magyar jegyzői kar világosan látja lés aggódó lélekkel kíséri az autonómia elherva- dásának jelenségeit. A magyar jegyzők testü­leté teljes mértékben megerősíti azokat az Ag­godalmakat, amiket ezen a helyen évek óta, fé­Ujabb megállapodás szerint junius 4-én, csütörtökön kezdődik az idéi színházi évadunk és augusztus 4-ig fog tartani. Szalay Károly színigazgató már most megkezdette gyorsan népszerűvé vált nyári színházának rendbeho­zatalát lés átalakítását. Rengeteg futó-növényt ültetett a nézőtéren, hogy valósággal ligetben üljön a közönség, virágfüzér közepette. Mai- gát a szinpadlot is piros és fehér muskátlik girlandja díszíti. A rozoga zsölyók helyére szilárd tapadok kerülnek, s mindegyiken lakké sZám nyújt tájékozódást. Az összes színpadi! díszletet Ütő Endre, a kiváló budapesti disz- letfestő és tervező festi lát és ujitja fel. — A kedves fővárosi operett újdonság, a »Pármai ibolya« második felvonásához fehér-arany Na­poleon szoba készül, amely egymagában látvá­kozódó nyugtalansággal hirdetünk és felemeli szavát a községi önkormányzat elvének meg­mentése érdekében. Olyan illetékes helyről) jön és olyan súlyos sez a feijajdulás, (hogy nem hangozhatok el nyomtalanul a magyar köz életben. v Az Országos jegyzőegyesület keretében tömörült huszonhét vármegyei jegyzőegíyesü- let elnökei dr. Koncz János csepeli főjegyző, országos elnök vezetésével értekezletet tartot­tak, amelyen az őszi prszágos jegyzőgyülés óta a községi világ és a jegyzői kar életében le­folyt eseményeket és az egyesületi törekvések legközelebbi célkitűzéseit beszélték meg. — A felszólalások megállapították a magyar közi­gazgatás állandó tolódását a'papirosigazglatás felé. A magyar jegyzői kar a szanálásnak iaj községi igazgatásra kifejtett kedvezőtlen hjap tását sokkal előbb látta meg, mint bármilyen más illetékesek. Ma is korábban érzi mjeg a tvleL íszélyt. Jelenleg a közigazgatás működésének jellege az aprólékosság. A felelősségérzet el­tolódása, bátortalanság az intézkedések terén! és az aprólékos igazgatási rendelkezések jel­lemzik a közigazgatás egész területét. Aprán- kint szétomlik a községi önkormányzat épülete. Minden törvény, minden rendelet bont valamit belőle. A jegyzői kar az állami és kormányzati szempontokból érthető központosító törekvé­sek mellett még fokozottabb szükségét látja az önkormányzat tartalmi visszaállításának, mert jól tudva, hogy erőteljes, fejlődő községi élet csakis az önkormányzat talaján képzelhető el­* ^ * Épen kapóra érkezik elmélkedésünk vléj, gére Kozma belügyminiszter kaposvári beszé­dének híre. Sok más között a következő' érde­kes kijelentést tette a miniszter: »Közigazgatá­sunk egyik főpillére a történelmi hagyoma-; nyokban gyökerező autonómia Ez történelmi fejlődés és kialakulás eredménye és téves min­den olyan törekvés, amely ennek lényegén vál­toztatni akarna. A közigazgatás modernizálá­sára azonban szükség van az egészséges fej­lődés térdekében«. A belügyminiszter szavai mindenesetre megnyugvást keltők, de a bársonyszék magas­ságában másként festenek a dolgok, mint köz­vetlen közelből 'és a legszebb elmélet ]s el­sorvad', ha nem érvényesül a gyakorlatban, a- melyben könnyen elveszhet a féltve őrzött au­tonómiának még a mai’ elsenyvedt csontváza is. nyességül szolgál. Ez a darab kerül színre A megnyitó estén. A színház műsora uj, érdekes és értékes lesz. Nagy súlyt helyez Szalay igazgató a pró­zai előadásokra, amelyeket meg akar kedv él­tetni a közönséggel. Ezen a téren olyan nagy­sikerű újdonságok állanak rendelkezésre, hogy biztosítani tudják a szinház legnagyobb látoga­tottságát. »Az Ur katonái« előadása kiváló tel­jesítménye a társulatnak. Ezt a darabot Nagy Géza esperes-plébános tiszteletére mutatják be. Nagy esemény lesz a Pillangó kisasszony, a remek Puccini opera előadása is. A kitünően összetanult és jeles erőkből álló társulat tag­jain kivül sok vendégszereplésről is gondos^ kodik igazgatónk. Hetenkint tervez egy Jegy vendégfellépést. Még Fédák Sáritól is igére1­Színházi évadunk. Egy liter Szekszárdi-vidéki asztali fehér vagy sillerbor 48 fillér Kerner Emilnél, Rákosi-ut

Next

/
Thumbnails
Contents