Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-01-12 / 2. szám

XXXV!« évfoSyair. Rákosszentmihály, 1936. január 12 vasárnap. 2. szám. Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁ KO SSZ ENTMIHALY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél evre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 íülér. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 647. sz. A gyalogjáró. Sár cimü cikkünkre Fekete Sándor dr.köz- séoi orvos tollából a következő hozzászólás ér­Ö r I i,l kezett: \ , 1 1 A legutóbbi hóesés és a hirtelen hóol­vadás kátyúvá változtatta nemcsak Rákosszent­mihályt, hanem az egész országot. Ezzel kap­csolatban . rengeteg panasz hangzott el napo­kon íkeresztül nemcsak helyi viszonylatban,, hanem általánosságban is, mert úgy a kocsi, mint a gyalogjáró-forgalomban nagy zavarok mutatkoztak. Bár a kormányhatóság a köztisztaság fen- tartása és az 1908: XXXVIH. t. e. 2, §-ának végrehajtása érdekében több körten del stet a- dott ki, mégis azt látjuk, hogy az ingatlan tu­lajdonosa, akii köteles az ingatlan előtti gya- loigjáróFész állandó tisztántartásáról es a sí­kos járda rész behimtéséről, nyáron pedig annak locsolásáról gondoskodni, nagyon, tíe nagyon siók esetben nem tesz eleget kötelességének.— (120.247/930. B. m,) A détíember 6-iki hirtelen hóolvadás tűr­hetetlen állapotokat teremtett községiünkben’, 'Akiknek ezeken a napokon a községházán, or­vosnál, iskoláiban akadt dolguk, csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tudtak céljukhoz eljutni. Feneketlen sárten'gert találtak a gyalogjárók 80 ' Százalékán. Ha közelebbről vizsgáljuk ezt a na­gyon Is elszomorító' jelenséget, könnyű rá­jönni', hogv a járdák főleg ott Voltak járhatat­lanok, ahol az ingatlantulajdonos nem söpörte le azt. Bár a rendőrség iparkodik a hanyag in­gatlantulajdonos feljelentésével rendet terem­teni. mégis kevés számú re ndőrlegénvs égünk nem tud1 megbirkózni a reáváró nagy feladat­tal. Lássuk most már mit vét a hanyag ingat­lantulajdonos egészségügyi: szempontból la] lakosság egészsége és pénztárcája ellen. Kinos esi mélyen megdöbbentő látvlá'ny volt az óvódás és iskolás gyermekek, nemkü- ioímben a felnőtték közlekedése ebeikben a ínapokban. Az Óvódás lés iskolás gyermekek •egymásba kapaszkodva, hol előre, hói hátra Csüszva. néha sirVa1, derékig sárosán érkeztek to iskolába, legtöbb leseiben tökéletesen átá­zott cipőben és harisnyában Következménv: meghűlés és 'az amugyís gyenge, rosszul táplált gyerekek és felnőttek megbetegedése. Az iskolák, hivatalok pédig Papokig üresen maradnak. A szülők kétségbe­esetten rohannak orvosért. Sirás, ággodálo'm', kétségbeesés költözik la szülők leikébe, hisz a legdrágább kincsük, a gyermek — beteg. A betegség pedig sok pénzbe kerül, s a járdán megtakarított pénzecske százszorosán vándorol a gyógyszertárakba. Eltekintve a meghűléses megb'etegedések- tójl, a sáros, síkos járdán történt balesetekért to ihgatlantulajdbnos felelős. Pedig egy jófajta labtörés nagyon sok pénzbe kerülhet, s a po­rok ^ egész lavinája indulhat meg, elkeserítvén; laz ingatlaintfulajdionos életiét akár holta nap­jáig. De a hlaztartásban is zavart és kiadást ó- feoz a sáros cipók tömkelegé. Egy öttagú csa­ládban pl. sok időt kell Cipőtisztításra fordíta­ni, nem is szólva az elhasznált cipőkenöcsiól, (ami szintén sok pénzbe kerül. Mennyivel egyszerűbb volna évi 2—4 pen gövel a járdákat józan, belátó lélekkel, közös akarat.a[ rendbttion . Mennyivel kevesebb be­tegség, aggodalom volna egy-egy gyermekes •családban, mert ne higyje Komolyan senki, hogy a pénztelenség oka a járdák elhanyagolt állapotának, nem, mert a boldog békebeli Rá­kosszentmihály járdái sem voltak jobbak, mint az újonnan épült uj Almásy-teiepé, pedig bé­kében volt pénz, de a kerítésen kívül senkit sem érdekelt az élet, bármilyen gyönyörű vil­lája viO'lt iijs egyik vagy másik háziúrnak. Pedig, :aki tudott 15—20.000 pengőért villát építtet­ni, vágy vásárolni, az áldozhatott volna a jár­dára is. Itt, ebben a nyomorult pár pengős jár­datöbbletben van községünk tragikuma. Poros, sáros lett Rákosszentmihály. A nyaralók elma­radtak', az élet megszűnt. Gyönyörű lombozatu utszéli fákat gonosz lélekkel kivágtak. Itt ma­radtunk árván, megterhelve ötven százalékos pótadőval. Ne várjunk mindfent a községtől, mert a község szegény, de ha képes volna is Valóságos '/békebeli« kép ragyogott elénk a farsang első táncmulatságán, az egyetemis­ták bálján: olyan szép volt a terem, olyan szé­pek a ruhák és — tulajdonképen ez a lényeg —olyan szép a leányok, asszonyokt ömege.— Azt persze nei firtassuk, hogy a diszes keret tu­lajdonképpen színpadi fény volt csupán, A sze­génységünket, lecsúszott állapotunkat jóakara­tai an takaró; külsőség. A szegény fiuk hetekig dolgoztak, mig ezt az illúziót meg tudták sze­rezni közönségünknek, sőt még a leányok is se­gítségükre siettek, hogy a kopott termet tün- idérpalotává varázsolják. A rengeteg mennye­zetet véges-végig eltakarták papirosból angyali türelemmel készített fehér 'bárányfelhővel,i vagy, ha úgy tetszik, hó-hullámokkal, A közép­ső Csillár helyén színes hatásvilágitást rendez­tek be. A fénycsóváikat tükör! aipbkkal bevont forgó' gömb verte vissza. A két mellék csillár­ból napégők ontották Vakitó fénvárad'atukát, A színpadot Csillogó ezüst szűnnél vonták be és elmés módón ráragasztott fényes fekete papír­szalagokból vidám farsangi (ábrázolatokkal tar- íkfázták. (Lantos Bandii mindig meglep valami eredeti ötlettel.) A fővédők, bálanyák emelvé­nyét a terem külső fala mellett helyezték el. Ott ült Nagy Géza esperes plébános, mellén a Ferenc József rend lovagkereszt jéVel. (A más­fél tucat többi kitüntetését nem tette fel.) A bálán vak: Schreker Ediéhlé, Höf er Istvánná, P ál fi Jálnosné, Dibusz Sándorné mellett Krene- dits Sándór és Dibusz Sándor foglalt még he­lyet a dbbögón. A terem Csakhamar mégtelt Ügeti szép és kedves közönséggel. Rirneg Emil­nek. a rendező bizottság 'elnökének kérelméről az esperes megadta a jelt a bál megkezdésére és ekkor színes magvar díszben hát fiatal pár vénült be, hógy eljárja a régi magyar palotást. Szivet-1 el két gyönyörködtető látván v Volt s e- mellett tüntető kinvilváüitáisa ifjúságunk ha­zafias és nemzeti érzésének. Derék, szép gon­dolat volt és azt maradéktalanul meg is valósi- tották. A Kunü Tibi zenekara d'erek'asan dolgo­zott és domináló szelepet töltött be áZ egész éj folvamán. A színpadon űri dzsessz zenekar játszott. A modern táinCok hangül áfát sikeresen íalapozta meg és ízléssel felelt meg feladátá­a járdákat rendbehozatni, azt csak az adózók pénzéből tehetné meg, ami újabb pótadót je­lentene. Az utóbbi időben sok hasznos dolog lór­ién! községünkben. Parkozás, temetőrendezés, korcsolyapálya, 3000 darab akácfa kiutalása, kavicsbánya szépítése stb., miért ne lehetne' pont a járdákét rendbehozni? De azért ne essünk kétségbe, mert jóa­karattal felvilágosítással, propagandával jár­dánkat 1—2 év alatt tökéletesen rendbehozhat­juk. A ház- és telektulajdonosok itt nagyon sokat tehetnek. Meg kel! szervezni a járdák rendszeres salakozását, mert az kitűnő viz- kiötő s nem drága, 30 méteres járdára egy ko­csival untig elég. Ára 4 pengő. Két évig nincs gond a járdára, s amellett jöhet vihar, hóol­vadás s mi száraz lábbal büszkén járhatunk a jiárdákön, s kelhetünk át az átjárókon, mint egykor Izrael népe a Vörös tengeren. bak. A tánc szakadatlanul folyt, a szünetidőn kívül egészen reggelig. Annyian voltak, hogy mozogni alig lehetett, de mégsem volt terhe­sen túlságos a tömeg. A hangulat az éttermek­ben is hangos és vidám volt, csak szerényebb és olcsóbb, mint annakidején, a régi, jó világ­ban, amikjori sgqpen kifestett, gondozott te­rem meleg falai között folyt a bál, az asztalok­nál pedig sortüzként durrogtak ilyenkor a pezs gőspalackok. Az Egyetemista bál igy is ezreseket moz­dított meg, de ez a jótékony fényűzés nem hi­valkodás, nem vétkes könnyelműség, hanefn közgazdasági szempontból is elismerést ér­demlő, derék cselekedet, amely a gazdasági é- let vérkeringésébe juttatott üdítő cseppeket s egy boldog, örömmel teljes, gondtalan éjsza­kával ajándékozta meg mostoha sorsra jutott ifjúságunkat. Az Egyetemisták szokták megnyitni min­dig sikeres báljukkal farsangi mulatságaink sorozatát és ők szokták befejezni az évadot az utolsó szombaton. Az idén is eZ a prograíu'm. Az első kitünően sikerült. Bizonyára igy lesz február 22-én is. A rendezőség a jelenvolt hölgyek névso­rát a következőkben állította össze: Asszonyok: es. Albert Istvánná. ÁZvay Im- réné, Ardő' Józseféé, dr. Ámon Imréné, Beszé­des Lászlóné, Barabás Lászlóné, Bakos Gézá- né, Bakonyi Sándbrné, Chinoray Károlyné, Di­busz Sándorné, Fleis’chhacker Jen őrié, d'r. Fe­kete Sándorné, d'r. Farkas Józseféé, Gerecz Lászlóné, dr. Garay Lajos rné, özv. LTöfer Ist- Vánrié, Járomi Lászlóné, dr. Kuharik Ferendné, ídr. Krämer Vilmósné. Losonczy Imréné. özv. Langhmár Ferencné, Lázár Sándbrné, Lantos Andrásné, László János né, Meisterits Ferenc­ié, Malek Ferencné, dir. Magyari \ Gézámé, ’ iMudroCh Béláné’, Matzál Ferencné, Márk Ká­ron yné, Hír. N/agy Imrénél Néptetb Lászlóné, íözv. iQrolsz Oyuláhé, Oberria Kálmánná, dr. Ottlik Andrásné, iff. Poros Istvánná, id1. Po­ros Istváhné, Peccoli Gusztávné, Pálfi Jários- né, Pillér Györgyné, Sági Imréné, SasVárí Im­réné, Schülek Kánolyné, Sch'reker Edéné, Sza­bó Józseféé, dir. Szabó Árpádné, Szilárd Kai­Káprázatos fény a kaszinóban­Ezreseket mozdított meö az egyetemista bál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents