Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-03-01 / 9. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 9. szám. lom község Cjnkoía falu telepeiből csak ujab- ban, 1923-ban viált külön községjgé s ekkor1 kapta nevét, anélkül, hogy akár a sashoz, a- kár a halomhoz valami köze lett volna. Mint­hogy pedig egy régi keRíü «Sashalomról) volt tudomása, jónak látta, hogy az uj község ne­véből valói melléknevet mtgkülönböztetés vé­gett »Sashalomi« alakban vegye az iskola cí­mében iás bélyegzőjén használatba. Ez a tu­datos különbségtétel azonban az én szerény; nézetem szerint kellő körültekintés nélküi tör­tént és szükségtelen volt, a következő okok­nál fogva,. A nyelvbeli különbözíetés j áeasége u- gyanis akkor szokott fellépni, m kor ezt vala­mely szónak két külön fogalomkörbe tartozó jelentése 'úgy kívánja. A már említett példák­ban az ar-any» és «bokor» közszavak az »A- rany» és »Bpkor« családnevekkel állanak szem­ben; ez utóbbi jelentéssel Való használatuk­ban tehát ösztönszer illeg azért érezzük az alaki megkülönböztetés, szükségét, mert máskülön­ben a családnevek a közszók ér telimét idiéz- hetnék fel nyelv tudatunkban. íly.n különböz- tetés mutatkozhatik némely esetekben nem csupán alaki, hanem mondattani szempontból, is. »Nagyszombat« szavunknak például ket­tős — külön-külön fogalomkörbe tartozó —< jelentése van: jelenti a nagyhét szombatját és egyúttal városnév is. így beszélünk tehát: »nagysZoimbatons tartják a feltámadás körme­netét és Pázmány «Nagyszombatban« alapiitot- ta az egyetemet. Tisztán helyet jelentő nevek­ben is előfordulhat ilyen mondattani megkü­lönböztetés. Azt mondják pl.: »Szatmárban« nagy szárazságról panaszkodlnak (ezt a me­gyére értjük) és «Szatmári» római katolikus, püspökség vádija. m. Szatmárion v. Szatmár városában). Két »Velence« és két «Lipcse» helynevünk mondatbeli használatában is ilyen megkülönböztetés jött lié.tre: »Velencében« halt meg Wagner Richard és: »Velencén« (a fehérmegyei községben) a Szent Vince-rend- nek apácazárdája van; »Lipcsében« jel nt meg Wundt híres néplélektana és: »Lipcsén« (Sem!-. Német-, sem Zólycmhplcsén) nem jártam még Mindezekben a hélynévii példákban azonban, öntudatlanul, a rag használat nyelvtörténeti fo­lyományaképpen támadtak a felhozott különb- * elégtételek'. A »nagyszombaton« u. i. a »pén­teken», isízomlbaton« stb. időhatározók mintá|- ját követi, miig a «Nagyszombatban« kifeje­zés a városnevek raghasználatának felel meg. »Velencében«-!, »Lipcsében«-! azért mondunk,; mercá külföldi városneveket általában mindig »-ben!« raggal használjuk, a hazai helynevek azonban »-no raggal is alkaím,'aZhatok. A: »Szatmárban« alakba beleértjük a »Szatmárme- gyében« képzetet, a .»Szatmári:« pedig magára; r.a városra vonatkozik A »Sashalom« helynév használatiban csu­pán alaktani megkülönböztetésről lehetnie szó! • és a »Sashalomi« alak kezdeményezője ezt a. különbségtételt is csupán a jelzői használatra! szorította. Eljárása azonban nézetem szerint szükségtelen és - céltalan volt s ami nagyobb baj, ellentétben áll a hely* ás aZ általános nyelvszokással, úgyhogy egészen érthető a • visszatetszés, amit keltett. Szükségtelen volt a »Sashalomi« alaknak megkülönböztetésül váló ki gondolása azért, mert az üj,onnan nevet kapott »Sashalom < nem állt szemben általánosan ismert régibb hely­séggel, amint az igazgatónő gondolta, hiszen áz előbbi »Sashalomi« nem. is község, lianeht . csak igénytelen puszta ki evesm'egyében. Hat­ván határában. Már Czuczor — Fogarasiék ás , ékként említik 1870-ben a Nagy Szótárban s1 ,aZ Országos Községi TörzskönyvbiZottságtól végzett belyniévmegállapiitáskör, ‘1903-ban, te­hát »Sashalom« alapítása előtt kerek két évti­zeddel is csak földrajzilag jelentéKelen puszta; maradt. (L. Re vés vármegye kiöiZségéi és e-i gyeb lakott helyei hivatalos neveinek jegyh zeke. Az Orsz. Községi Törzs kön yvbiiz. kia­dása; 'Bpiest, 1903.) ” ^ Ennek az alig emlegetett lakott helynek kedvéért tehát nyelvi megkülönböztetést kez­deményezni n-ern voft érdemes 'Ä postait cf- ineZésben is a régi «Sashalom» neve a kevésb- bé fontos: és ezt keli inkább valamiképpen (»puszta, Heves vm.« stb.) megkülönböztetni a mia már ismertebb helynévtől. Aztán az -j képzős származékban az ilyen megkülönböz­tetésnek: «sashalmi Sashalomi» haszna s,í;ncs mert külön tájékoztatás nélkül úgysem tud­hatjuk meg belőle, melyik egyik, melyik má­sik. Ebben áll éppen a megkülönböztetés cél­talansága, dq egyúttal abban is, hogy' ezt; a mesterkélt különbözíetést igm nehéz volna a köznyelv tudatba beleültetni. Az általános, nyelvszokás «-halmi» alakjának a nyelvtanilag egyébként nem hibáztatható «-halomi» alakkal való tölcsere-ése csak olyan «-halom» utótagu helynévben volna érthető, és annyira-m.mnyi. re szükséges is, amelyet helynévi jelentésén kívül más alkalmazásban is Ismerünk. Vélet­lenül v;an is egy ilyen helynevünk, a «Szép- halom», amelyet a nagy irodalmi újító, Kazin­czy, családi birtoka nevéül, önmaga alkotott, s amelyet egy újabban megindult, de a széphal­mi /ezé.» nyelvművelési elveitől s a miénktől is kissé messze eső szegedi folyóirat is visel. (L. róla A Pesti Hírlap Nyelvőrében, 42. 1.) Nos., lennek a folyóiratnak a cikkeit nem lehet­ne «széphalmi» cikkeknek neveznünk, hanem inkább • «széptialcmi»-aknak, ámbár én ebben az esetben is — képzőt cserélve és természe­tesebben — «széphalombe|i»-t írnék inkább, Amint tehát e megjegyzéseimből következik, s amint már Me lieh is megáll api tóttá, a «sas- halomi» szóalak eífen nyelvi, alaktani kifogást violtaképpen nem lehet tennünk Mel eh a «sas- halomi) védelmében előbb a MNy.-ben js föl­hozott «zsitvatoroki): béke példán kívül aZ «ürömi» vasúti állomás kifejezésre is hivatko­zott, ezt azonban utóbb a folyóiratában közölt válaszból elhagyta, talán azért, mert «Dröhn» helységünk nevét nem tartj'a az «üröm» nö­vénynévvel azonosíthatónak, vagy mert ha a- zoinositható volna is, nyelvérzékünknek a hely­név és köznév azonosságáról nimCs tudomása. Bármi okból mellőzte (is Me,Inch az «ürömi» példát, sem; ez az alak, sem a «zsitvatorokii» kifejezés, nézetem szerint nem egyenesen hely névi megkülönböztetés céljából támadt. —­Mind a két -i képzőis melléknév azért keiefL kezett közvetlenül a nevezői alakból, a «torbk- illetve «üröm»-ből, (ez utóbbit az Üröm hely­névvel fölfcéteiesen azonosnak tekintve), miért egyiküknek sem szoktuk a szabálysz fiién el- várihiató -i képzős, úgynevezett hangzóvesztő «torkR és «ürmli» melléknévi származékát hasz­nálni. Ha piedüg az ilyen természetű névsZón töveknek ez a hangzóvesztő származéka, mint szükségtelen, régebben |nie*m fejlődőid ki] akkor újabb, alkalmi létrehozásukban nyejvérzékúnk! rendszerint a neveziőalakból («torioki-» (étei «üröm-i») szokta őket megalkotni,. Ugyanezt aZ lel járást kiöl vleti a nyeivérzék a j len lésbe! meg­különböztetések eseteiben is, úgyhogy a«-h!al- m||> melleit az újabb «-hálöjmi.» éppen ebblőjf, - !aZ okból tekinthető, nyelvtanilag igazoltnak. — • Minthogy azonban a «Sashalomi» alak mégis inkább okoskodáson, mint közvetlen nye’vér- zékem lalapul, és éppen emiatt a többi, megszo­kott «szeghalmi», «kőhalmii», cserhalmi» stb. alakokkal szemben határozottan mesterkéltnek erezhető, sőt a vidék rendes nyelvhasználatár val is egyenesen ellenkezik, az a véleményem,, hogy mint amúgy is szükségtelen és Céltalan alakot kívánatos volna az érdekelt iskola híiva- tailos cimiében és bélyegzőjén a megszokott és termesze t Cs eb b «sashal mi«-val föl cseré Ink ' Zol mai Gyula. ¥^^¥11 cípőszalon, Budapest, IV. Váci-utca 8. szám Mészáros Józsefm «4^ Rákosi-ut és Serédi Jusztinján-u. sarkán Lindmejer Károly hentes és mészáros PIACTuR . IMindig gazdag készlet friss áruból. — , ízletes 1 felvágottak. — Hurka, kplbászkü- lönlegesség. Friss disznó- és marhahús. Berzsenyi ünnepség. A «Magyarokhoz» s a kFohászkodás» hal- • hatatlan költőjének, a lelki és erkölcsi emel­kedettség lángszavu megszólal latojának, Ber­zsenyi Dánielnek emlékét ünnepli a magyalt Bjajtói s a haziakias közönség a, nagy költő» halála százados évfordulóján. Ebben az ün­neplésben részt kíván venni Rákosszentmihály s elsősorban a rákosszentmihájyí Mansz, Nép és Stefánia, amelynek vezető elnöke, irányí­tója, dr. Nagy Sándorné, színién a Berzsenyi család tagja. így a Mansz szeretett elnökének névnapi köszöntését egybekapcsolta Berzsenyi Dániel emlékezetének megünneplésével. Aj szép és bensőséges ünnepséget a Kaszinó sZijt háztermében tartották. Kunu Tibi zenekarának nyitánya, Domb’ Margit tanárnő szép proló­gusa után a nagy költő «Közelítő tél: c. költe­ményét Palk.ov.its Jolán tanítónő szavalta e- rős átérzéss el. JMi eh el! er Jolán cigányzene miel­lett magyar dalokat adott elő, hangulatosam. Széky Ernőné a «Magyarokhoz» c. ódát sza-< vlalta lendülettel. Frenetikus sikere volt. Utálná Pegősná Kohajda Margit dr. tartotta meg Berzsenyi Dániel méltatását. Jellemezte a nagy* költő fiatalkori életküzdelmeit az akkori ma­gyar élet egységébe beállítva, jellemezte az akkori irodalmi viszonyokat, törekvéseket, jel­lemezte Berzsenyi Dánielben költészetünk leg­nagyobb moralistáját s a világirodalom egyik leghatalmasabb erejű ódlaküítőjét. Részletesen; jellemezte Berzsenyi magyarságát. Majd sorra méltatta Berzsenyi költői remekeit, mindegyik­nek méltóan értékelvén gondolati, filozófiai becsét lés csodálatos költői ségét, szépségét! Végül közvetlen, meleg szavakkal fordult dir. Nagy SjáÉ dóméhoz a rákosszentmih ályi ak ha-' tártai an tiszteletét, nagyrabecsülését s igaz jó-, kívánságait tolmácsolva. Utána zene hangjai csendültek fel: az ünnepelt nagyasszony kedk; vés nótái. Dr. Ungárné Papp Katinka a «Fo^ hásZkodjás» művészi erejű és szépségű tolmá­csolásával szerepelt a műsorban. Krenedits Ilonka és. Szabó Klári, Szőilősy Mária és Ló- sidnczy Erzsébet gyönyörködtető miagyar tán­cot adott -elő. igazán temperám entuhios an és tökéletesen. Micbeller Joli, újból magyar dalo­kat adott elő: kedvesen, Kunu Tibi. pedig ai Hunyadi indulói já: szólta. A műsor végén Ho- reszky József né a Stefánia segítségében ré­szesülő szegény (anyák nevében mondott há­lás köszön etet s fejezte ki a szbgiények míéb Íven érzett jókivlánságaít. [A gyűlés közbeni megérkezett a Mansz országos központjának üdvözlő távirata. Végül dr. Nagy San dortig meghatott an. közvetlen szavakkal montíbtt kö­szönetét. 1 I 1 PAPIRÁRUGYÁR Telefon : Aut. 845-05 Készít legfinomabb poudér dobozo­kat, parfüm - dobozokat, a legfino­mabb kivitelben. *££ Külön osztály cukrászpapir kellékek gyártására. £&■ Gyártelep: Lehel-utca 9. Városi iroda: Ferenc József rakpart 11 \T ÁF4 A C női kézí mun^a INI n kJ és rajzmüterme Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 11 sz. Zsuffa István és társai angol gyapjúszövetek kereskedése IV., Váczi-utca 25. Piarista-utca sarok. Állandó nagy raktár elsőrendű angol, skót • és irland szövetekben valamint selyem es egyéb bélésámkban Fratelli Deisinger cégnél, Budapest Perenciek-tore 1. szám (Királyi bérpalota.) Kávé O Tea O Rum

Next

/
Thumbnails
Contents