Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-01 / 9. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 9. szám. lom község Cjnkoía falu telepeiből csak ujab- ban, 1923-ban viált külön községjgé s ekkor1 kapta nevét, anélkül, hogy akár a sashoz, a- kár a halomhoz valami köze lett volna. Minthogy pedig egy régi keRíü «Sashalomról) volt tudomása, jónak látta, hogy az uj község nevéből valói melléknevet mtgkülönböztetés végett »Sashalomi« alakban vegye az iskola címében iás bélyegzőjén használatba. Ez a tudatos különbségtétel azonban az én szerény; nézetem szerint kellő körültekintés nélküi történt és szükségtelen volt, a következő okoknál fogva,. A nyelvbeli különbözíetés j áeasége u- gyanis akkor szokott fellépni, m kor ezt valamely szónak két külön fogalomkörbe tartozó jelentése 'úgy kívánja. A már említett példákban az ar-any» és «bokor» közszavak az »A- rany» és »Bpkor« családnevekkel állanak szemben; ez utóbbi jelentéssel Való használatukban tehát ösztönszer illeg azért érezzük az alaki megkülönböztetés, szükségét, mert máskülönben a családnevek a közszók ér telimét idiéz- hetnék fel nyelv tudatunkban. íly.n különböz- tetés mutatkozhatik némely esetekben nem csupán alaki, hanem mondattani szempontból, is. »Nagyszombat« szavunknak például kettős — külön-külön fogalomkörbe tartozó —< jelentése van: jelenti a nagyhét szombatját és egyúttal városnév is. így beszélünk tehát: »nagysZoimbatons tartják a feltámadás körmenetét és Pázmány «Nagyszombatban« alapiitot- ta az egyetemet. Tisztán helyet jelentő nevekben is előfordulhat ilyen mondattani megkülönböztetés. Azt mondják pl.: »Szatmárban« nagy szárazságról panaszkodlnak (ezt a megyére értjük) és «Szatmári» római katolikus, püspökség vádija. m. Szatmárion v. Szatmár városában). Két »Velence« és két «Lipcse» helynevünk mondatbeli használatában is ilyen megkülönböztetés jött lié.tre: »Velencében« halt meg Wagner Richard és: »Velencén« (a fehérmegyei községben) a Szent Vince-rend- nek apácazárdája van; »Lipcsében« jel nt meg Wundt híres néplélektana és: »Lipcsén« (Sem!-. Német-, sem Zólycmhplcsén) nem jártam még Mindezekben a hélynévii példákban azonban, öntudatlanul, a rag használat nyelvtörténeti folyományaképpen támadtak a felhozott különb- * elégtételek'. A »nagyszombaton« u. i. a »pénteken», isízomlbaton« stb. időhatározók mintá|- ját követi, miig a «Nagyszombatban« kifejezés a városnevek raghasználatának felel meg. »Velencében«-!, »Lipcsében«-! azért mondunk,; mercá külföldi városneveket általában mindig »-ben!« raggal használjuk, a hazai helynevek azonban »-no raggal is alkaím,'aZhatok. A: »Szatmárban« alakba beleértjük a »Szatmárme- gyében« képzetet, a .»Szatmári:« pedig magára; r.a városra vonatkozik A »Sashalom« helynév használatiban csupán alaktani megkülönböztetésről lehetnie szó! • és a »Sashalomi« alak kezdeményezője ezt a. különbségtételt is csupán a jelzői használatra! szorította. Eljárása azonban nézetem szerint szükségtelen és - céltalan volt s ami nagyobb baj, ellentétben áll a hely* ás aZ általános nyelvszokással, úgyhogy egészen érthető a • visszatetszés, amit keltett. Szükségtelen volt a »Sashalomi« alaknak megkülönböztetésül váló ki gondolása azért, mert az üj,onnan nevet kapott »Sashalom < nem állt szemben általánosan ismert régibb helységgel, amint az igazgatónő gondolta, hiszen áz előbbi »Sashalomi« nem. is község, lianeht . csak igénytelen puszta ki evesm'egyében. Hatván határában. Már Czuczor — Fogarasiék ás , ékként említik 1870-ben a Nagy Szótárban s1 ,aZ Országos Községi TörzskönyvbiZottságtól végzett belyniévmegállapiitáskör, ‘1903-ban, tehát »Sashalom« alapítása előtt kerek két évtizeddel is csak földrajzilag jelentéKelen puszta; maradt. (L. Re vés vármegye kiöiZségéi és e-i gyeb lakott helyei hivatalos neveinek jegyh zeke. Az Orsz. Községi Törzs kön yvbiiz. kiadása; 'Bpiest, 1903.) ” ^ Ennek az alig emlegetett lakott helynek kedvéért tehát nyelvi megkülönböztetést kezdeményezni n-ern voft érdemes 'Ä postait cf- ineZésben is a régi «Sashalom» neve a kevésb- bé fontos: és ezt keli inkább valamiképpen (»puszta, Heves vm.« stb.) megkülönböztetni a mia már ismertebb helynévtől. Aztán az -j képzős származékban az ilyen megkülönböztetésnek: «sashalmi Sashalomi» haszna s,í;ncs mert külön tájékoztatás nélkül úgysem tudhatjuk meg belőle, melyik egyik, melyik másik. Ebben áll éppen a megkülönböztetés céltalansága, dq egyúttal abban is, hogy' ezt; a mesterkélt különbözíetést igm nehéz volna a köznyelv tudatba beleültetni. Az általános, nyelvszokás «-halmi» alakjának a nyelvtanilag egyébként nem hibáztatható «-halomi» alakkal való tölcsere-ése csak olyan «-halom» utótagu helynévben volna érthető, és annyira-m.mnyi. re szükséges is, amelyet helynévi jelentésén kívül más alkalmazásban is Ismerünk. Véletlenül v;an is egy ilyen helynevünk, a «Szép- halom», amelyet a nagy irodalmi újító, Kazinczy, családi birtoka nevéül, önmaga alkotott, s amelyet egy újabban megindult, de a széphalmi /ezé.» nyelvművelési elveitől s a miénktől is kissé messze eső szegedi folyóirat is visel. (L. róla A Pesti Hírlap Nyelvőrében, 42. 1.) Nos., lennek a folyóiratnak a cikkeit nem lehetne «széphalmi» cikkeknek neveznünk, hanem inkább • «széptialcmi»-aknak, ámbár én ebben az esetben is — képzőt cserélve és természetesebben — «széphalombe|i»-t írnék inkább, Amint tehát e megjegyzéseimből következik, s amint már Me lieh is megáll api tóttá, a «sas- halomi» szóalak eífen nyelvi, alaktani kifogást violtaképpen nem lehet tennünk Mel eh a «sas- halomi) védelmében előbb a MNy.-ben js fölhozott «zsitvatoroki): béke példán kívül aZ «ürömi» vasúti állomás kifejezésre is hivatkozott, ezt azonban utóbb a folyóiratában közölt válaszból elhagyta, talán azért, mert «Dröhn» helységünk nevét nem tartj'a az «üröm» növénynévvel azonosíthatónak, vagy mert ha a- zoinositható volna is, nyelvérzékünknek a helynév és köznév azonosságáról nimCs tudomása. Bármi okból mellőzte (is Me,Inch az «ürömi» példát, sem; ez az alak, sem a «zsitvatorokii» kifejezés, nézetem szerint nem egyenesen hely névi megkülönböztetés céljából támadt. —Mind a két -i képzőis melléknév azért keiefL kezett közvetlenül a nevezői alakból, a «torbk- illetve «üröm»-ből, (ez utóbbit az Üröm helynévvel fölfcéteiesen azonosnak tekintve), miért egyiküknek sem szoktuk a szabálysz fiién el- várihiató -i képzős, úgynevezett hangzóvesztő «torkR és «ürmli» melléknévi származékát használni. Ha piedüg az ilyen természetű névsZón töveknek ez a hangzóvesztő származéka, mint szükségtelen, régebben |nie*m fejlődőid ki] akkor újabb, alkalmi létrehozásukban nyejvérzékúnk! rendszerint a neveziőalakból («torioki-» (étei «üröm-i») szokta őket megalkotni,. Ugyanezt aZ lel járást kiöl vleti a nyeivérzék a j len lésbe! megkülönböztetések eseteiben is, úgyhogy a«-h!al- m||> melleit az újabb «-hálöjmi.» éppen ebblőjf, - !aZ okból tekinthető, nyelvtanilag igazoltnak. — • Minthogy azonban a «Sashalomi» alak mégis inkább okoskodáson, mint közvetlen nye’vér- zékem lalapul, és éppen emiatt a többi, megszokott «szeghalmi», «kőhalmii», cserhalmi» stb. alakokkal szemben határozottan mesterkéltnek erezhető, sőt a vidék rendes nyelvhasználatár val is egyenesen ellenkezik, az a véleményem,, hogy mint amúgy is szükségtelen és Céltalan alakot kívánatos volna az érdekelt iskola híiva- tailos cimiében és bélyegzőjén a megszokott és termesze t Cs eb b «sashal mi«-val föl cseré Ink ' Zol mai Gyula. ¥^^¥11 cípőszalon, Budapest, IV. Váci-utca 8. szám Mészáros Józsefm «4^ Rákosi-ut és Serédi Jusztinján-u. sarkán Lindmejer Károly hentes és mészáros PIACTuR . IMindig gazdag készlet friss áruból. — , ízletes 1 felvágottak. — Hurka, kplbászkü- lönlegesség. Friss disznó- és marhahús. Berzsenyi ünnepség. A «Magyarokhoz» s a kFohászkodás» hal- • hatatlan költőjének, a lelki és erkölcsi emelkedettség lángszavu megszólal latojának, Berzsenyi Dánielnek emlékét ünnepli a magyalt Bjajtói s a haziakias közönség a, nagy költő» halála százados évfordulóján. Ebben az ünneplésben részt kíván venni Rákosszentmihály s elsősorban a rákosszentmihájyí Mansz, Nép és Stefánia, amelynek vezető elnöke, irányítója, dr. Nagy Sándorné, színién a Berzsenyi család tagja. így a Mansz szeretett elnökének névnapi köszöntését egybekapcsolta Berzsenyi Dániel emlékezetének megünneplésével. Aj szép és bensőséges ünnepséget a Kaszinó sZijt háztermében tartották. Kunu Tibi zenekarának nyitánya, Domb’ Margit tanárnő szép prológusa után a nagy költő «Közelítő tél: c. költeményét Palk.ov.its Jolán tanítónő szavalta e- rős átérzéss el. JMi eh el! er Jolán cigányzene miellett magyar dalokat adott elő, hangulatosam. Széky Ernőné a «Magyarokhoz» c. ódát sza-< vlalta lendülettel. Frenetikus sikere volt. Utálná Pegősná Kohajda Margit dr. tartotta meg Berzsenyi Dániel méltatását. Jellemezte a nagy* költő fiatalkori életküzdelmeit az akkori magyar élet egységébe beállítva, jellemezte az akkori irodalmi viszonyokat, törekvéseket, jellemezte Berzsenyi Dánielben költészetünk legnagyobb moralistáját s a világirodalom egyik leghatalmasabb erejű ódlaküítőjét. Részletesen; jellemezte Berzsenyi magyarságát. Majd sorra méltatta Berzsenyi költői remekeit, mindegyiknek méltóan értékelvén gondolati, filozófiai becsét lés csodálatos költői ségét, szépségét! Végül közvetlen, meleg szavakkal fordult dir. Nagy SjáÉ dóméhoz a rákosszentmih ályi ak ha-' tártai an tiszteletét, nagyrabecsülését s igaz jó-, kívánságait tolmácsolva. Utána zene hangjai csendültek fel: az ünnepelt nagyasszony kedk; vés nótái. Dr. Ungárné Papp Katinka a «Fo^ hásZkodjás» művészi erejű és szépségű tolmácsolásával szerepelt a műsorban. Krenedits Ilonka és. Szabó Klári, Szőilősy Mária és Ló- sidnczy Erzsébet gyönyörködtető miagyar táncot adott -elő. igazán temperám entuhios an és tökéletesen. Micbeller Joli, újból magyar dalokat adott elő: kedvesen, Kunu Tibi. pedig ai Hunyadi indulói já: szólta. A műsor végén Ho- reszky József né a Stefánia segítségében részesülő szegény (anyák nevében mondott hálás köszön etet s fejezte ki a szbgiények míéb Íven érzett jókivlánságaít. [A gyűlés közbeni megérkezett a Mansz országos központjának üdvözlő távirata. Végül dr. Nagy San dortig meghatott an. közvetlen szavakkal montíbtt köszönetét. 1 I 1 PAPIRÁRUGYÁR Telefon : Aut. 845-05 Készít legfinomabb poudér dobozokat, parfüm - dobozokat, a legfinomabb kivitelben. *££ Külön osztály cukrászpapir kellékek gyártására. £&■ Gyártelep: Lehel-utca 9. Városi iroda: Ferenc József rakpart 11 \T ÁF4 A C női kézí mun^a INI n kJ és rajzmüterme Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 11 sz. Zsuffa István és társai angol gyapjúszövetek kereskedése IV., Váczi-utca 25. Piarista-utca sarok. Állandó nagy raktár elsőrendű angol, skót • és irland szövetekben valamint selyem es egyéb bélésámkban Fratelli Deisinger cégnél, Budapest Perenciek-tore 1. szám (Királyi bérpalota.) Kávé O Tea O Rum
