Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-12-06 / 49. szám
XXXVi. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. december 6. vasárnap. 49. szám. RÁKOS VIDÉKI — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákossaentmihálynagyközség és saároos egyesület hivatalos lapja- — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZ30V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Pél évre 5 pengő Negyedévre 2 PéO fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár esekks»ámla : 617. sz. 0V»^V>V>VW000^0^W0000000000000000000000000000000000 00000000000000000^0000000000000000000000000000*0** Tavaszra kibővítik a templomot. A rákosszentmihályi plébánia templom majdnem negyven éves. Közadakozásból é- pitette Szentmihály közönsége. A telep a csömöri plébániához tartozott és először a Csömöri-, (most Károly király) úti iskola e- gyik termében rendeztek be ideiglenes kápolnát. Kratochiwill József, Csömör müvészi- lelkü, kiváló plébánosa csak igen ritkán szakíthatott időt rá, hogy ittem hiiyei körében megjelenhessék. A közönség jó ideig maga gondoskodott lelkészről olyanformán, hogy a vasárnapi sörözésekkor összegyűjt dtekö 6 forintot s ezért a fővárosban kerestek ráérő papot, aki eljött hozzánk szentmisét mondani, Yv ayand Károly igazgató pedig a kántor tisztét töltötte be. Azután megkezdték a gyüj tést, előadásokat, s mulatságokat rendeztek a templomalapra. Regele János, a képviselőház népszerű irodaigazgatója, végig a- dóztatta a képviselőket és igy néhány óv a- latt akkora összeg gyűlt össze, hogy fel lehetett építeni szép templomunkat. Vagy jó tízezer forint ugyan még igy is hiányzott, de azt Csáky gróf püspök jóvo tából kölcsön kaptuk Vácról. Kratochwill plébános és Pál- fi János világi elnök vállalt érte személyes kezességet. Ekkor már helyi káplánt js küldött hozzánk a püspök. Fehér János, a.mostani vecsési prelátus plébános, akir'e máig is forró szeretettel gondol a régi Szentmihály, megalapozta, szervezte a hitéletet és csodás eredménnyel rendezte be és szierelté fel a templom belső világát. Másik felejthetetlen lelkészünk, Csizmadia Gyula, kivívta az önálló pléb ániát, le törlesztette a lemp- lomadósságot, megajándékozott a polgári f ,(u iskolával és újabb segédlelkész- illetve hitoktatói állásokat szerzett az egyházközséginek. Pichler István megteremtette a plébániát, kiépítette a vallásos egyesületeket és szervezeteket és létrehozta a Szent Imre kápolnát. A kipróbált eszközökhöz folyamodott ő is Pomóy Jánossal együtt: ía kápolna javára a hivek önkéntes hozzájárulásait vette igénybe,a hiányzó összeget pedig kölcsönből fedezte. Az egyház ezenkívül a polgári iskola mostani, ideiglenes épületével, a kon- gregációs otthonnal,, kántoriakkal és több hasznos telekkel gazdagodott. Ezek egyikén szerzett Nagy Géza esperes-plébános kedves és szép otthont a cserkészeinknek. ö j,s olthatatlan lelkesedéssel és önfeláldozó buzgalommal folytatja nagyemlékű elődeinek ó- pitő és gyarapító munkáját. A plébániatemplom, mely méltó büszkeségünk volt évtizedeken át, ma már nem áll arányban az egyházközség fejlődésével és hál Istennek kicsinynek bizonyult a hívek befogadására. A megyéspüspöktől kezdve mindenki megállapította, hogy a mai méreteiben nem maradhat meg és az egyházközségnek legsürgősebb feladata, hogy azt megfelelő módon ki bővítse. Építészeti szempontból ennek nincs semmi akadálya, az egyházközség pedig elérkezett abba a boldog helyzetbe, hogy immár semmi adósságá sincs, ebben az évben kifizette az utolsó részletet is. Nagy Géza esperesplébános tehát azt a szép célt tűzte ki, hogy a nagyjelentőségű, de elég költséges épitke záfet lehetőség szerint még a tavasszal végrehajtja. Az egyháztanács lelkes örömmel tettei magáévá szándékát. A megoldás módját is megtalálták. Nagy Géza esperes már szép summát gyűjtött össze erre a célra, előadások bevételéből, és adakozásokból. A jövő évi költségvetés 7000 pengőt biztosit a tempiomépí- tésre. Az esperes most meg akarja ismételni a gyűjtés jól bevált módját: egy esztendőre szóló havi felajánlást kér hi veitől. Már láttuk, hogy ezen az utón igen nagy Eredményt lehet elérni. Ha ki-ki tehetség szerint felajánl bizonyos összeget, amit minden hónapban nagyobb megterhelés nélkül erre a célra áldozhat és egy-két előadás jövedelmét is hozzácsatolhatják, akkor rendelkezésre fog állani a feltétlenül szükséges ;'ösz^ szeg, a többit pedig ugyancsak esperesünk közbenjárására kömsönképen megkapjuk az Egyházmegyei takarékpénzt árié:. A költség- vetésünk keretén belül ezt a kölcsönt röiSn-' -i2sí*4- !39E£3Eíéli2Eb!2EqZ3Eb«2Rb •3EsíZ3E3l^8S^3Si[í[! vid időn belül le tudjuk törleszteni és1 Rákosszentmihály ismét uj, nagy alkotással gyarapította egyházát. Mindent a magunk erejéből, Isten dicsőségére, a magunk javára I Ez a régi jelszó. amelyben mindenkor győztünk és a melyhez hívek maradunk. Ha valaha megírják ennek a semmiből lett községnek a történetét, nagy dicsőség száll névtelen polgáraira, és fényes nevű vezetőire egyaránt. A régi utón haladunk most is tovább és bármilyen kedvezőtlenek is a viszonyok, nem vállalkozunk lehetetlenre, nem merészkedünk erőnkön felül, sőt bizonyos, hogy a fejlődés természeti törvénye szerint a teher mindig kevesebb, a feladatok megoldása mindig könnyebb lesz. Egy kis áldozatot, — csak elviselhető áldozatot kérnek megint Rákosszentmihály közönségétől, — nem lehet kétség benne, hogy szives örömmel hozza meg, mert a legszebb célért teszi, az ,Ur oltárára helyezi filléreit. Isten .áldása kísérje esperesünk, nagyszerű elődök kiválóan méltó utóda nemes vállalkozását! A Rákosszentmihályi Nagykaszinó Szilvesztere Sok éven át a mozgalmas társadalmi életet élő Rákosszentmihály egyik legnevezetesebb megmozdulása volt a Nagykaszinó szilveszteri mulatsága. A szentmihályi műkedvelők művészi színvonalú előadásai szerénytelenség nélkül — országos hírnévre emelkedtek. A kaszinó Szilveszter- estéin mutatták be legjobb produkcióikat, köztük sok erre az alkalomra irt müsorszá- mot, amelyek a fővárosból és a környékről is számos nézőt vonzottak községünkbe. Az előadás után pedig a jegvigabb hangulatban töltötte a nevezetes éjszakát, a boldog, kedves, mulatozó társaság. Ezek az emlékezetes esték az! utóbbi válságos esztendők alatt mindinkább elhervadtak és sajnálatos módon eredménytelenek maradtak a kísérletek, hogy régi fényüket és népszerűségüket visszaszerezizék. A Nagykaszinó vezetősége és törzs társasága az idén elhatározta, hogy visszaidézi a ragyogó emlékű kaszinói Szilvesztert. Elsősorban is gondoskodik a régi szjAvonal- hoz méltó szórakoztató előadásról, Szlav- kovszky Sándor hozzáértése és lelkesedése képviseli ma Rákosszentmihályon a régi, hires műkedvelő kultúra művészi színvonalát, őt kérték fel az előadás rendezésére. A .régen nem látott bájos és felettébb .mulattaíló vigjáték, A fruska, elevenedik meg a ikezö alatt a Kaszinó színpadán. A főszerepeket a két méltán népszerű művész: Tihanyi [Marika és Ekecs Ferenc játsza, legjava műkedvelőink élén. Olyan előadás lesz tehát, lamely egymagában pompás szórakozást biztosit és a legjobb programot ígéri a mozgalmas éjszakára. Gondoskodás történik ezenfelül megfelelő jó zenéről. Éjfélkor mókák, tombola, sorsolások és más szokásos szilveszteri mulatság, — azután pedig tánc Jri- világos ki virrad ti g. A kaszinó vezetősége reméli, hogy áldozatkészségével újra forró szilvesztert varázsol a sok szépet látott falak Jtözé. A közönségnek, elsősorban pedig a tagoknak azt is méltányolni kell, hogy épen az idén igen nagy áldozatokat hozott a vezetőség a kaszinó berendezésének felújításiéra és fejlesztésére s még újabb beruházások tervével foglalkozik, — viszont évek óta nem rendezett belépődíjas mulatságot vagy előadást a saját pénztára javára. Most az egyszer Bajiét magának kéri az érdeklődést és támogatást, az erkölcsi siker érdekében csakúgy, mint a beruházások törlesztésére. Elsősorban várja és kéri tehát ezt a saját tagjaitól, a kiket soha sem vesz igénybe és kéri a község társadalmától, amelynek a Kaszinó és tagjai minden jó ügy érdekében mindenkor rendelkezésére állanak. Ne ígérkezzünk tehát szilveszterre sehova másfelé, ne csináljunk más programmot, hanem legyen eG az este a kaszinóé! Legyen kicsi ezen lázi. estén Rákosszentmihály legnagyobb és legszebb helyisége és legyen együtt újra, mint régebben annyiszor az egész társaság! Épen a férőhelyek korlátolt volta miatt ez úttal számozott jegyeket bocsátanak ki a kaszinó Szilveszter-estélyére és a jegyek á- rusitását már most megkezdették. Aki újra »békebeli« boldog éjszakát akar tölteni, gondoskodjék jegyről idejekorán, mert a jegyeket a jelentkezés sorrendjében adják ki, tehát csak magára vethet, aki nem jüt jó helyhez. Végül még csak annyit : a kaszinói estély a legolcsóbb szilveszteri mulatság lesz, mégis a legtöbbet kapja, aki részt preszl benne : sokszoros ellenértékét a filléreinek. Ez nem reklám és biztatás^ mert a Kaszinó fezen az estén vissza akarja jszerezni régi közönségét. . . -
