Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-11-22 / 47. szám

XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. november 22. vasárnap. 47. szám.

RÁKOS VIDBCI

— Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközöég és eaáeios egyesület hivatalos lapja- —

Szerkesztőség és kiadóhivatal <

RÁKOSSZENTMIHÁLY,

Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31.

Megjelenik minden vasáunap. Felelős szerkesakö: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN

Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P#0 fill.

Egyes sasain ára 24 Rilér. Postatakarékpénztár csekkszámla ; 647. sz.

Az önkormányzat.

Az autonómiára egy idő óta rossz lesztnu- dőjk járnak. A székesfővároson kezdve ä |egt kisebb községiig, mindenütt nagy csúfságok esnek vele. Gondoljunk csak a szomoruemHe- icü Borvendég-balladára, a csirájába veszett »szanálására, vagy ha jobban tetszik, a saját annyiszor meg csúfolt községi önkormányzatunkra, amely annyit sem! lengjed meg, hogy fél milliós költségjvetés keretében 40 pengőit szavazhasson meg!, kifogástalan és jó célra, a ‘hatvantagu képviselőtestület. Utat építünk és nem engedik meg, hogy a laikus szemmel is rossznak tartott munkát ellenőrizhessük. Nem! hallgatják meg a kifogásainkat jés panaszainkat, de a költségeket velünk fizettetik meg. 'A tisztviselőválasztásokba legkevesebb beleszólása a választótejstületnek vám, Ha széklábakat akarunk javíttatni az iskolában és hetekén át tárgyaljuk hogy mennyibe kerülne a legolcsóbb megoldás, végül a megyeházán a számvevőségi Íróasztal melllett javítja ki; a pros ceruza az összeget egyharmadára és igy tovább, végeláthatatlan sora ;a konkrét eseteknek, amelyek az autonómia gyakorlati értékét szemléltető módon ábrázolják.

Sokat panaszoltuk mi már ezt a .'visszásságot, amelynek fő kellemetlensége az, hogy a közönség ócsárló kritikáit a helyi; hatósáí- gloknak és vezető' testületeknek ’kell elszenved- ffijiök, s hátukat tartani, holott teljes tehetőt lenségre kárhoztatják a felsőbb rendelkezések.

Az!t nem tagadja senkii', hogy a legtöbb esetben magasabb célokból etednek ezek: a rendelkezések és kényszerhelyzet .okozza '.a megtételüket, de az autonómia olyan fontos, nemzeti érték, amjelyet a legjvégső határig mégis védelemben kell részesíteni. Jóleső ö römmel látjuk, hogy a panaszok jogosultságát íim'miár a 1 egilletékesebb helyeken is elismerik, és az önkormányzatok védelmiére kelnek.

Kedden iktatták be hivatalába PestVájT- mejg’ye régi-’uj főispánját, Preszly Elemiér dr. titkos tanácsost. A fényes ünnepségjen Presz- Iy dr. többek között ezeket mondotta:

— Hive vagjyok az önkormányzatnak. — Szerintem az önkormányzat tiszta szellemle nem az, hogy egyes tisztviselők felfelé függetleníteni akarják magukat az ellenőrzés a- lói, lefelé pedig kiskirályok, az1 igazi önkormányzat a törvényhatóságii bizottság és a benne képriselt nép. És én kérek mindenkit, ha tiszta szándékkal dolgozni akarok a vármegye és népe érdekében, ne akarják a kéziemét lefogni és munkámat miegnleheziteni. Törvényes kötelességeim egyik legsúlyosabb részle a felügyeleti és /ellenőrzési jog. Ezt gyakorolni, a visszaéléseket üldözni fogjam.

— Figyelemmel kiséreim a vármegye tizenhárom városának életét, önkormányzati megnyi Ivánulásukat befolyásolni nemi kívánom, de ellenőrzőim ugjy a városok, \ mint községek háztartását, mely hogy rendben legyen, rendkívül fontos aZ ország szempontjából és törekedni fogok a takarékossági szempontok érvényesítésére. Szeretettel karbiom fel a falut és a falu népét, mely minden támogatásra érdemes, kérem a falu vezetőit, példaadó egyetértéssel dolgozzanak együtt a néppel. v

A Községi jegyzők országos egyesülete közgyűlésén Koncz János dr. elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a közgyűlést a községi önkormányzat visszaviváisjának gondolatába kell beállítani.

— A falu fejlődése és az önkormányzat — mondotta többek közt — két olyan testvér- tenyezö, amelyeket egymástól elválasztani nem lehet. Önkormányzat, a testületi érzés, áldozatkészség, alkotniakarás, a községi szükségleteknek a felismerése, és ezzel kapcsolatban a gazdálkodási önállóság. Az ilyen értelemben vett önkormányzat nélkül a falu a haldoklás állapotába jut. Közigazgatási szaktekintélyek. szerint elsőfokú közjogi alkotás a községi önkormányzat, de mai állapotában köz- jogjot már alig találunk benne. A jegyzői kar keze annyira meg: van kötve, hogy nem kié:- >pes. a legíszükségesiebbnek vélt községi gaz. dálkodási kérdésekben sem intézkejdni, mert még| a bakiét számára szükséges hatpengős bocskorért is jóváhagyást kell kieszközölnie. Pedig éppen a mai időkben fokozott mértékA Nemzeti egység rákpsszenímihályi nő- csoportja hétfőn este gyűlést tartott, amelyen nagy és lelkes közönség jelent meg a községháza tanácstermében. A gyűlés a Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd Regjősné Ko- hajda Margit dr. elnök tartotta meg nagy hatást és érdeklődést keltett megnyitó beszédét. Először a világpolitika eseményéről: Mussolini milánóit beszédéről emlékezett meg1. Másfél évtizedes szenvedésre, reménytelenségre jött a fénysugár. Az elnök a könnyezői öröm tői, határtalan lelkesedéstől áthatott magyar asszonyok háláját tolmácsolta. A gyűlés dr. Vámosi’ Nagy Sándotnénak, a Manszi elnökének kívánságára olasznyelvü táviratban is kifejezte háláját és hódolatát a Duce történelmi jelentőségű kijelentéséért. — Ezután Re- gjosnjé Kohajda Margit dr. a bolsevizmUs jelenes mozgalom erkölcsi és nemzeti erőinek szer veZésérőf, e szervezés időszerüségjéről beszélt. A magyar asszonyok nem tudnak elképzelni társadalmi rendet az Isten, erkölcs, család, otthon és haza nélkül. Jellemezte az elnök, hogy nem szabad a kommunista mozgjalmak lanyhulására számítani, hiszen naponta kapunk bjiirít (nagyon is széleskörű aknamunkájukról. Résen kell állnunk,

de küzdenünk kell, hogy a nemzeti szellemű szociális haladás s1 a keresztény igazság minél teljesebben, egyetemes eb- ben érvényesüljön a jövő Magyarország életében. v

Küzdenünk kell a népjólét, a nepgjondözási, a népkultura kiterjesztéséért, munkatáborok fel. állításáért, a gazdasági élet olyan arányú szervezéséért, amely a nemzet minél szélesebb töl megeit képes emberi sorsban megtartani.

Küzdeni kell a revízióért is> mert enélkül jólét, virágzó gazdasági élet el sémi képzelhető. Az elnök beszéde után értékes hozzászólások következtek. Dombi Margit főtitkár a vallásosságról beszélt. A kommunisták a vallás s Zükségttól enségJÖt hangoztatják. Ezz£i szemben a mi életelvünk, hogy a vallás az

ben Volna arra szükség, hogy a jegyzők saját önkormányzatuk területén a szükséghez képest önállóan intézkedhessenek, amire tanulmányai folytán meg is van a tudásuk. Kétezier vörös agitátor jár az ország községeiben és nincs annyi vezetője és alkalmazottja a községek-- nek, amiennyi az agitátoroknak ezt a nemzetromboló munkáját ellensúlyozni tudná. E közgyűlés elnöki székéből hi vom fel a közvélemény figlyelmét az önkormányzat léigeltően sürgős kérdéseire lés bejelentem, hogy az ön- kormányzat védelme és visszaállitájsa érdekében a harcot ezennel megindítjuk.

Festetics Domonkos gróf beszlédében rá. mutatott, hogy a jegyzőnek 25—30 felebbvaló parancsol, de ha valami nem sikerül, mégis a jegyzőt veszik elő. Medgyessy Jenő azt kérte, hogy a jegyzőket tiltsák cl a politizáljájstól, s ne minősítsék alkalmatlannak, ha aj válasz., tások során nem tudja az egész falut valamié, lyik párt jelöltje mellé állítani.

;SZóVal a kérdés előtérbe került és gr nd- jobban időszerűvé válik. Már beszélnek róla. — talán majd cselekedni is fognak.

ember életének Iegniélkülözhetetlieneibb alapja. Lelki életünk tényei mind bekapcsol!ódnak abba a szférába, amelybe az ember íelemelke. dik, Isten képmására méltó lesz. A magyar asszonynak, anyának, nevelőnek, minden erejével küzdenie kell a vallástalanság, erkölcsié-, fenség’ áramlataival szemben. A kiválóan szép hozzászólás után Széki Ernőné meggyőző e- rövel szólt a családról, mint az erkölcsi élet forrásáról. A vallásos család a sziklaszilárd jalap, amelyen a nemzet egységes társadalma felépül. A történelemben azt látjuk, hogy a felbomló, hanyatló korokban a család megla. zulása is jelentkezett mindigj.'Megl kell állítani ma is a mozgalmakat, amiket az erkölcstelenség szelleme irányit. Az erkölcstelenséget a családi élet erejének és a variásossjág'nak kell megváltoztatnia. — Ezután H. Bilik Franciska jellemezte világosan és hatásosan a tekintélytisztelet fontosságát. /A jóérzésü szülői már zsenge korban tekintélytiszteletre növeli gyermekét. Az iskola a vallásegyesületek, a cserkészek mind fontosnak tartják e jellemvonás megerősítését. Az élet is erre neveli, erre ösztönzi azt, aki becsülettel akarja végezni munkáját. A bolsevizmus éppen ellenkező céllal kezdi romboló munkáját. Lelki rombolásának elégedetlenség, lelki müveletlenség lehet az eredménye. Dr. Fekete Sándorné magas szellemű, tartalmas hozzászólásiában az otthonról beszélt. Jellemezte a keresztény otthont, majd világhírű irók müveiből vett idézetekkel jellemezte a bolsevisták otthontalansá- gát. Jellemezte a nő sorsát a bolsevista társadalomban. Minden emberi érzésünk arra ösztönöz bennünket, hogy ne tűrjük az Istent, hazát, otthont tagadó bolsevistaa lélekrombo- lásokat hazánk megszentelt földjén.— Végül Kla’uszmann Gyuláné mély gondolatokban gazdag s szép formám hozzászólása következett a revízióról. A revizió benne él minden magyar imájában, gondolataiban; revízió nélkül lényeges javulást e sokat szenvedett, sokat küzdött lernzet életében el sem képzelhetünk. A re•JI» ni» um m. ». «■ "Jf ugg x A. A

A NÉP nőcsoportjának gyűlése.