Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-11-01 / 44. szám

XXXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. november I. vasárnap. 44. szám. RÁKOS VIDÉKÉ Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagykozség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN íeieion : naKoiwcmiimioiy ji. -------------------r - - . Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla: 617. sz. A közigazgatási bíróság kimondta az ut ügyben illetékességét. A Rákos Vidéke olvasói jói tudják, hogy a szomorú emlékű Strasser-íéle Útburkolás ü- gye a közigazgatási bíróság előtt van és annak döntésétől függ Rákosszentmihály község pénzügyi helyzetének további alakulása. — A tényállás röviden a következő : A község a Batthyány utca, Csömöri (ultié,s Serédi Jusztinján utca burkolását óhajtotta, mert nem volt bevezető és a keramitos Rákosi utat a piactérrel összekötő járható utjja és a te­metőhöz, máv. állomáshoz és vágóhídihoz csak botrányos körülmények közölt lehetett eljutni. A község kormányhatósági lag jóváhagyott sza bályrendelete szerint a kocsiút építése úgy tör­ténik, hogy a költség egyharmada terheli ja közpénztárt, másik kétharmadát pedig az ut- menti érdekelt ingatlantulajdonosok törlesztik le, lakik a burkolásnak közvetlen anyagi jek> nyeit js élvezik. Annak idején a Rákosi utat ugyanilyen módon burkolták és a költségek egy harmadával a község most is meg tudott volna küzdeni. Mikor a belügyminiszter a községek ön- kormányzatába, vagyon felügyeleti hatásköré­nek gyakorlása címén mindjobban belenyúlt, többek között olyan rendeletet is adott ki, a- mely általánosságban megtiltja, hogy az ilyen költségek kétharmadrészét a telektulajdono­sokra hárítsák és az egész költség viselésére a községieket kötelezte. Rákosszentmihály e- lőljáróságja ismerte azt a rendeletet, éppen e- zért — előterjesztésére — a képviselőtestület ugly határozott, hogy a burkolást csak abban az esetben végiezteti el, ha a miniszter, általá­nos érdekű rendeiete ellenére megengedi, hogy az egyébként még érvényben lévő- községi sza­bályrendelet értelmében oszthassák fel a költ­ségeket. A belügyminiszter, a községnek ezt |a kérelmét teljesítette, és leiratában, mielvet a miniszter megbízásából Ladik Gusztáv állami titkár irt alá, a méltánylást érdemlői körülmé­nyek figyelembe'vételével kifejezetten megen­gedte, hogy ebben az esetben, kivételesén há­romfelé osszák szét a költségeket. Ez volt a Strasser-féle útburkolás, amely­nek egyéb körülményeit most nem érintjük1, mert a most tárgyalt üggyel nemi függenek össze. Az Útburkolás költségéit tehát a község háromfelé osztotta és az Utmenti tulajdono­sok részének beszedését meg is kezdette. — 'Már hatalmas összeg gyűlt be néhány év alatt amikor — mondom, évek múlva — egyes la­kosok kérelemmel fordultak a belügyminisz'- terhez, hogly a már említett általános érvényű rendelkezés alapján tiltsa el a járulékok behaj­tását és az egész költséget a községgel fizet­tesse. Ekkor a belügyminiszter legnagyobb meglepetésre újabb rendelkezést tett, amely meghazudtolta évek előtt adott engedélyét, a járulékok beszedését eltiltotta és arra utasítot­ta a községiét, hogy a befolyt összeget fizesse vissza és gondoskodjék a töriesz'és tettes Ösz- szeglének fedezéséről. A képviselőtestület nagy megütközéssel fogadta az intézkedést, mely alkalmas volt árrá, hogy a ’jogbiztonságba Vetett hitet megingassa. A község jóhiszemű­en ugrott belő az útépítésbe s az uj helyzet hosszú esztendőkre megrendítette pénzügyi e- gjyer.sulyát. A pótadó felemelkedett és miég igy is fontos szükségletek fedezetéről kellett? lemondani, a községifejlesztésre szükséges be­ruházásokra semmi sem jutott. Az eg(é;sz lakosi* ság1 keservesen érzi ezt a szomorú .állapotot, ‘roskadozik; a terhek alatt lés még; egy olcsó ön­tözőkocsi alkalmi vételéről j|s le kellett monda­nia, mert a sérelmes rendelet következtében támadt helyzet a legsúlyosabb gondokat sza­badította reá. Krenedits Sándor ny. főjegyző, a Nép elnöke, és a képviselőtestület jniagy töb ségie a közigazgatási bíróságnál keresett or­voslást, a panasz érdemében azonban eddig még nem történhetett döntés, mert a belügy­miniszter hatásköri kifogást emelt, azt vitat­ván, hogy ebben a kérdésben, vagyon felügye­leti hatáskörében a végső döntés őt illeti meg, az a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. A bíróság! most ebben a kérdésben hozta meg döntését, még pedig a község ja­Sajtónap A rákosszentmihályi róni. hath, egyház- község sajtónapot rendezett vasárnap délután. A Nagykaszinó dísztermét teljesen megtöltöt­te a lelkes és fogékony közönség. Ezekre az évente megismétlődő sajtó-propaganda gyű­lésekre a Központi-sajtóvállalat képviseletében és érdekében mindig kiváló szónokok látogat­nak el községünkbe és a tanulságos, meggyő­ző erejű beszédek mély nyomot hagynak p lelkekben. Az idén is Nagy Gézia esperes plé­bános nyitotta meg a gyűlést. Közvetlen, ked­ves, de mindig mélyen járó beszéddel, amely a sajtó hatalmát és hatását vázolta. jFelszólii- tására a közönség elénekelte a Magyar Hi­szekegyet, aztán pedig Kerékgyártó Árpád tan­ügyi főtanácsos mondott gyújtó hatású beszé­det. Igen lelkes és szinesszavu szónok. Tűz­hányó hegyen járunk és nem tudjuk, hogy mely pillanatban mozdul még! alattunk a föld. A kommunizmussal vívja meg élet-halálharcát Krisztus világa, a hitetlen-hazátlan, pusztitó métely egyetlen komloly és szilárd ellenfele. Róma az egyetlen szilárd pont a 'fenyegető Moszkvával szemben. A mérgező tanok csep­pen kint átivódnak p lelkekbe. amelyeket fel kell vértezni a veszedelem ellen. A közvéle­ményt kell helyesen, krisztusi szellemben és erkölcsökben irányítani ami a sajtó nemes fel­adata Nem lehetünk tehát közömbösek vagy könnyelműek, hanem erős kereszténv-katho- likus öntudattal kell a helyes közvéleményt megteremteni és a jó sajtót ette felhasználná'. A beszéd igen nagy hatást keltett. A Kré­dó énekkar. Pornóv János vezetése alatt igen szépen énekelte a Tannhäuser Zarándok-karát és az Igazságot Magyarországnak cimü le'kes, hazafias dalt. Freész József budapesti hittanár személyében rendkívül kedves lelkipásztort is­mertünk még. Könnyű modorban a példák, statisztikai és egyéb adatok és hivatkozások vára, amennyiben a bíróság végzése igen ér­dekes és értékes megokojás kíséretében a sa­ját hatásköri illetékességét megállapította, a belügyminiszter kiiogását elutasította. Igien fontos és örvendetes eredmény ez, mert a legszebb remények tágas kapuját nyitja meg. A panasz érdemi elbírálása ezután következik. Nem kell aggodalommal várni, mert újabban is már számos hasonló konkrét esetben a község' álláspontja értelmében hozta meg ítéletét a közigazgatási biróság. Így tör­tént legutóbb Cinkotán a Blatnjczlky ev. lel­kész esetében is, aki panasszal élt p tőle kért járulékok miatt, de a bíróság1 panaszát jogerő-* sen elutasította. A döntés tehát a mi ügyünk­ben sem lehet kétséges. Őszintén sajnáljuk azokat az érdekelteket, akik a legrosszabb időkben és rosszul sikerült köz'munka teljesítéséért kénytelenek terhet el­viselni, de mégis előbbrevaló a község egye­temes érdeke és a közterhek megienyhülése |az ő helyzetüket is meg fogja könnyíteni és a be­ruházások révén meginduló fejlődés |és hala­dás áldásában és előnyeiben ők js résziesiedni fognak. A két rossz közül tehát a kisebbik lesz a jobb, amely a gondok fellegeit [eloszlatja a küzködő' és jóidőre megbénított község felöl, tömegével bizonyította, hogy az ellenséges szellemű sajtó milyen erővel és eszközökkel dolgozik, milyen szédületes üzletet képvisel és miként hamisítja meg az események elhall­gatásával, szinézésével, elferdilésével és cél- zatos hazugjságokkal a közvéleményt és csem­pészi be dugáruját a vallásos lelkekbe is, mert Krisztus híveinek egy része nem védekezik ellene és nem válogatja meg olvasmányát Ne segítsük a saját pénzünkkel ellenségeinket, hanem a jó szellemben dolgozókat erősítsük vele. Az egyház és a haza jellenségei bezzeg nem adják filléreiket a mi sajtócéljainkra, ha­nem a saját sajtójukért hoznak súlyos áldoza­tokat is. Csak azt kéri, hogy a máshova köny- nyelmüen adott pénzt fordítsák a jó sajtóra, amivel előmozdítják a kívánatos közszellem, közvélemény kialakulását. Krisztus király ün­nepe tanítson meg' arra, hogy ne csak a halál­ba induló papok és vértanuk legyenek KriszL tus katonái. Lelkes, meleg taps és ünneplés jutalmazta a szónokot. A gyűlés harmadik vendége Verseghy Károly törvényhatósági bizottsági tag, a köz­ponti sajtóvállalat főtitkára volt. Forróvérű, langölószavu szónok, aki meggyőződése kévé­vel hirdette igazságait. Pestvármegye törvény- hatósági bizottságában már valaki Madridot akarta ünnepelni. A lelkünket mérgezői árut jna ponta csempészik az emberekbe ügyes cso­magolással és a keresztény közvélemény még mindig nem ébred fej. Az igazságot feltáró szó nokok tapsot kapnak, ünneplésben részesül­nek, de tettek nem követik a lelkesedést. — Tettekkel kell megmutatni a jó szándékot és győzelemre segíteni az igaz ügyet. Rámutatott hölgy 1918-at Magyarországon a kommunista eszméket becsempésző sajtó készítette elő1. Mindent felejtünk, pedig a veszedolem m'ég nem múlt el és a közömbösség'jóvátehetetlen károkat okozhat. A krisztusi szellemnek meg kell nyilatkozni az élet minden vonatkozásá-

Next

/
Thumbnails
Contents