Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-09 / 32. szám
XXXVI- évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. augusztus 9. vasárnap. 32. szám. RÁKOS VDEKE — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal! RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOViCH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla ; 657. sz. Villamos vasúti mozaik A Bhev igazgatóságától igen érdekes felvilágosítást kaptunk, a múlt számunkban közölt panasz elintézéséül. Arról volt szó, hogy a villamoson még abban az esetben sem lehet kiegészítő jegyet váltani, ha az Ufas előre bejelenti, hogy tovább szándékozik utazni, mint ameddig a jegye érvényes, és nincs is pénztár azon a megállóhelyen, ameddig a jegy szól. A Bhév igazgatósága ebben az ügyben kijelentette, hogy a vasúti közegek helyesen jártak el, mert a rendelkezés valóban érvényben áll és egyelőre nem is akarnak rajta változtatni. Ha az utas bejelentés nélkül utazik tovább, akkor a kiegészítő jegy árán kívül 1 P 20 fillért fizet, ha pedig szándékát előre közli, akkor a bírság (pó-ídij) csak 40 fillér. A magyarázat röviden és tömören védekezés az utasok napirenden lévő visszaélései ellen. Mindennapos eset ugyanis, hogy egyes utasok irövidebb távolságra érvényes, olcsóbb jegyet váltanak és ha a kalauz észre nem veszi, ja távolabbi megállóhelyig utaznak. Ha ilyenkor a kalauz mégis észreveszi az esetet, akkor vagy kiegészitő jegyet kérnek, vagy leszállanák. A birság nélkül tehát az utas kockázata igen csekély és a visszaélést meggátolni csaknem lehetetlen. Ezért hagyta jóvá a tarifának ezt a rendelkezését a kereskedelmi kormány is, még pedig úgy, hogy az útközben történő előzetes bejelentés sem mentesiti az utast az enyhébb pótdijtól, mert ez a bejelentés részint körülményes, részint könnyen vitatható', és elmaradása különféleképen motiválható. — (Nem jött a kalauz stb.) A tarifa egymáshoz közeleső állomásokon lényegesen változik, (pl. Gizella ut és Budapesti ut) s igy a vasút csak! is erélyes és tulszigorunak látszó intézkedésekkel védekezhetik a vállalat iránt amúgy is ellenséges indulatu és ravaszul találékony u- tazóközönségével szemben. így a vasút. Ismerjük el, hogy okfejtése elég tetszetős. De miért ellenséges indulata az utazó közönség? És mi kényszeríti a ravasz találékonyságra? A gyalázatosán drága tarifa, amely ellen évtizedek óta eredménytelenül folytat elkeseredett küzdelmet. Ez minden baj forrása. Ez az eredeti bűn, amelyből minden rossz fakad. Az is, hogy a közönség erkölcsi érzékét meglazítják, és az ellen viszont a vasút groteszk s logikátlan intézkedések kel kénytelen védekezni. Amíg becsületes ta- rjifarevizió nem lesz, addig a közönség és á vasút, mint ádáz ellenség áll egymással szemben mindenkor és lesi az alkalmat, hogy egymásban kárt tehessen. Az erkölcstelen, igazságtalan tarifa rothadt gyümölcse fertőzted meg állandóan a levegőnket és mérgezi meg a meghasonlott lelkeket. * A kedves Beszkárt megint kimutatta jóindulatát a rákosvidéki közönséggel szemben. Szép csendben elsikkasztotta a 76-os villamost. Csak a reggeli nagy forgalom idején jelenik meg négy 76-os szerelvény és segít a 75-ös. nek, azután a kocsiszínbe vonul és egész napon át csak a 75-ös közlekedik, szigorban pontosan 10 percenkint. Vagyis a mi utasaink 10 percet ^csoroghatnak a Rákóczi utón, mig a Bhévhez vivő kocsikhoz juthatnak és a Kerepesi úti fejállomáson a beérkező utasok igen gyakran ugyanennyi ideig vesztegelhetnek, mig onnan a város belseje felé továbbhaladhatnak. Kivétel csak ügetőversény esetén van. Ilyenkor a 76-osok is visszatérnek 'a forgalomba. Igaz, hogy ilyenkor viszont pont mi n em férünk fel a villamosra a törtető-, t»fokodé, izgatott versenyközönség miatt. Szóval [újabb bizonyság, hogy m] aíéle felesleges eölönk, alkalmatlan idegen tömeg vagyunk, mely terhére van a büszke székesfővárosnak. A zuglói villamost is azért akarják Rákosfalva —Templomtérig meghosszabjtani, hogy tőlünk mennél jobban eltereljék. A Rákóicziruti házbeomlás forgalmi zavarai alatt js mindent elmésen megoldottak, csak épen velünk nem; törődtek. A Kerepesi-uti Bhév állomásra napokon át egyáltalán nem volt villamos közlekedés. Ezek úgy is hallgatnak; ezek nem sziát- mitanak! * ' c Még mindig bugyborékol a furcsa ötlet, A rákosszentmíhályi Béla utcai állami e- lemi iskola két kitűnő tanítója hosszú, érdet mes működés után nyugalomba vonult. Papp Vilma 37 évet töltött a nemes pályán',, főbből fi4 évet Erdélyben, hol nemzetiségi vidéken teljesítette hazafias feladatát. Onnan került Berta testvérével együtt iskolánkhoz, amelynek e- gyik értéke és erőssége lett. Hild Lászlódé bar minchét évi működés után vonult nyugalomba. A Dunántúlról származik és férjével együtt tizenöt éven át a Julián iskoláknál működött. Kitűnő mester és egyéniségének kedvességével biztosítja az oktatásban elért sikereit. Ezt a két kitűnő tanerőt vesztette el iskoláink iá szülők és pályatársak őszinte sajnálatára. A Béla utcai iskola tantestülete legutóbbi gyűlésén búcsúzott el a két kar tárától, akiknek jellemzésére aligha tudnánk hűbb képet rajzolni, mint amit ennek az ülésnek a jegyzőkönyve örökít meg. Onnan idézzük szószét int a Töröcsik igazgató búcsúztatóját, hü tükrét a távozók érdemének és az iskola megértő és Megbecsülő kartársi szellemének : »A folyó tanévben két kiváló, érdemekben gazdag működésre visszatekintő tag váll ki a tanítótestületből. Pap Vilma és Hildné Grész Emilia. Mindkettő a legnemesebb lélekkel felruházott tanítók közül való, akik működésűk hosszú ideje alatt mindenkor a legnagyobb odaadással s példlajadői lelkiismeretességgel mutatták azt az utat, melyen az istenfélő, izzó hazafias érzéüstől áthatott magyar tanítónak járnia kell. Szerették az iskolát, a sző legnemesebb élteimében. Növendékeik sorsa a szivükön feküdt és előbb voltak tanítók s csak azután társadalmunkban élő tevékeny fa- gok. Abból a tanítói gárdából valók, akiket szent hivatásuk teljesítésében nem gátolhatott meg soha semmi. Nem ismertek akadályt, a munka volt éltetőjük, a gyermeknevelés volt életük fő célja s ezt oly tökéllyel tudták {teljesíteni, hogy a nagy tanítód család első, vezető példaadói voltak. A testület tagjait anyást kodó őszinte szeretettől láncolták magukhoz. Szerettek mindenkit, őket is szerette mindenki. Most, hogy itthagyjiák az első arcvonalat, ezt sem kényelemből teszik, mindketten a becsüliogy a Bhévet vegyék át a fővárostól az. ,érdekelt községek, illetve vegye meg maga az érdekelt közönség. A héten az egyik budat- pesti szaklapban azt olvassuk, hogy a Beszi- kárt elvben nem is idegenkednék ettől a mogf- oldástól, de konkrét ajánlatot vár. Az összegre kiváncsi, amit a vasúiért kaphatna- Nehezen tudunk hinni ennek az állításnak. A Beszkárt nem azért szerezte meg a Bhévet, bogy lejgjyf könnyen lemondjon róla, hiszen messzebbmenői céljai vannak vele. De ha kész a vásárija, akkor minek kér pénzt? Azt panaszolja iállanr dóan, hogy súlyos százezreket ráfizet a vasútra. Ha ez igaz, akkor örüljön, hogy valaki leveszi ezt a nagy terhet a válláról. Ha kárára van, akkor örüljön, hogy megszabadul tőle. Vagy ő is a ráfizetésből él? Ma pem hisszük, 'hogy a kérdést a felvetett módon meg lehetne oldani, de szívesen átvennénk a deficites vasutat. Igen jól megélnénk belőle és boldoggá tennénk ai agyongyötrötl és pusztulásra itált közönséget is. letes k öté 1 ess égtél j e sít é s seheSültjei. A 37, illetve a 32 évi nehéz tanítói munka ajaft szervezetük elgyengült, betegség támadta meg a testüket s igy hivatásukat, ahogy ők ezt eddigi tették, teljesíteni nem tudják. Ez készteti te őket arra, hogy nyugalomba vonuljanak. Könnyes szemmel búcsúztak az iskola fehérfalu, tintás padu tantermeitől, hol annyi éven át kertészkedtek a nemzet virágos kertjében és sok, sok vadvirágból neveltek nemes rózsát akik azóta fává erősödve váltak tartóoszlop paivá édes hazánknak. Most, amikor búcsúzom tőlük, arra kérem a jóságos Istent, férjesz sze ki áldó kezét rájuk, áldja meg őket hosszt! élettel, nyerjék vissza egészségüket a megérdemelt pihenő, a nyugalom évei alatt s élvezzék az elvetett é(s a már oly régen megérett mag gyümölcsit az emberi kor végső határáig. Mi nem feledjük őket soha, példaadó munkást ságuk továbbra is itt fog élni közöttünk^ Színház Hát bizony, a szép színházi idő alaposan elromlott. Csütörtökön igen nagy közö'nség lett volna a Qaál Zoltán jutalom játék ára, de közvetlenül az előadás előtt megeredtek az ég csatornái. A közönséget nem lehetett volna a kaszinóban elhelyezni s igy az előadást másnapra halasztották. Ilyenformán pénteken a Házasság helyett A három grácia került színre a kertszinházban. Az idő kíméletes volt, az előadás végéig nem esett az eső, a közönség egy része azonban mégis otthon maradi. A nézőtér igy is zajosan ünnepelte a szeretetreméltó, kedves táncos komikust. Virággal, a- jándékkal elhalmozták. Qaál elemében volt. A szokottnál is jobb kedvben mókázott és remekül táncolt. Az együttesből, mint mindig, kiemelkedett Lédeczy és Szalay igazgató, ki egykori sikereinek emlékét idézte vissza. A színészek között résztvet.t az előadásban kiváló műkedvelőnk, Poros Géza, dr.. is és egyáltalán nem látszott műkedvelőnek. Betétként Nyugalomba vonul! két kiválí tanitónő
