Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-12-22 / 51. szám
2. oktal. RÁKOS VIDÉKE. 51. S2$m . Az idősebb fiukból vagy húszat visszatartottak, ők segédkeztek a tornatanárnak és az igazgató két legidősebb leányának a tornaterem díszítésében. Nagy munka volt. A padlótól a mennyezetig az egész tornateremben 12 sor finom puha vasdrótot húztak egymás felett, párhuzamosan. Mikor ez elkészült, szép fenyőágakkal vonták be a tornaterem falait. A terembe körüskörül egymás hossziában asztalokat helyeztek tiszta abroszokkal leterjtették és sorjában körülbelül 50—60 darab két és fél mié|ter magas fenyőfát raktak rá, roskadlásig tele mindenféle díszekkel és csecsebecsével, ezüst-arany papirláncokkal. Aranyozott almák, diók, csokoládéik, cukorkák és finom kis sütemények lógtak a fák ágai közjött. A kiugró ágakat pedig mind sűrűn teletűzdelték színes viaszgyertyákkal. A terem közepén, ahol a mennyezet a legmagasabb volt, óriási nagy fenyőfa állott a legpazarabb dísszel, tetején szárnyas angyallal. Az asztalokon sorban elhelyezett nagy tányérokra rakták a sok süteményt, volt vagy 15 féle. Mivel minden bentlakó' fiúnak száma volt (én a 25- ös voltam), a kitett tányérokra számot helyeztek és a fiuk nevét ráírták. Másik tányérra narancs, alma, füge, aszalt szilva, és szaloncukorka, meg csokoládés cukorka került. Minden fiú kapott azonkívül szép, finom mono- jgrammos levélpiapirt, és borítékot., névjegyet, tollakat, tolliszíáírakat, ceruzákat, széjp notieszkönyvet, újévi kalendáriumot. Mindezeket a dolgokat az igazgató ur drága jó feleségétől, ,a mi aranyos intézeti anyánktól kaptuk ajándékba. Ezeket nem számították fel a fiuk szüleinek Az asztal alatt ott találtuk a hazulról kapott JIdákat, melyeknek fedelét meglazították, hogy kíváncsiságunk gyors kielégitést nyerhessen. Az intézetben 124 fiú volt, a tanárok,' az igazgatói, a felesége, meg a családja 26 személy. A há;zi cselédség lehetett valami 30 személy, s mindenkinek megvolt a helye s a karácsonyi ajándéka. Az igazgatónak és családjának külön asztalon díszlett aranyozott és ezüstözött fémből készült karácsonyfája, nagyobb gyertyákkal m(egtüz)dlelve. ( A tornaterem hátsói résziében volt a kripta, színes, szent alakokkal. A jászolban a kis Jézus Szűz Mária ölében, a tehenen kívül az elmaradhatatlan csacsival. Sziklákkal és friss zöld mohával kirakva és kis cédrusfákkal tüzldelve, a szentföldnek azt a részét ábrázolta, ahol ,a Jézuska született. Fenn a mennyezeten a csillagok fénylettek, köztük az üstökös, nagy tüzes uszályával. Harangszó, ének és ima után bevonultunk a tornaterembe. A legkisebbek legelöl, aztán a nagyobbak és végre a legidősebbek. Első utunk a kripta felé vezetett. A harmonium áhitatosan szólt. Aztán micsoda örömhangok töltötték meg a levegőt, ahogy a sok szép ajándékot megláttuk! Mi, magyar fiuk élvezettel pakkoltunk ki a hazai jóféléket; sonka, füstölt kolbász, disznósajt, tepertős pogácsa, mákos- és dióspatkó került elő. Én még körülbelül másfél literes üvegben vegyes befőttet is kaptam. Eljött az éjjel, megszólalt a harang s a iharínónium és mi elénekeltük a hálaszavakat a jó Istenkéhez, aki annyira szeret bennünket, hogy Jézuskával annyi szép a- jándékot küldött, szeretettel elhalmozva minket. Felmentünk az alvótermekbe, hol ágyunk előtt térd- reborulva, imábakulcsolva két kezünket, hálát adtunk az Égnek, hogy jó szülőkkel ajándékozott meg és áldást re- begtünk rájuk. Könnyes szemmel vetettünk keresztet magunkra, lefeküdtünk és szépeket álmodtunk drága szüléinkről, jóságos igazgatónkról és aranyos jó feleségéről, a mi intézeti anyánkról. Halleluja! Szicmorkodik szűz Mária, Mert fázik a kicsi fia, Nincs szegénynek köntöskéje, f Ingecskéje, Fedetlen a lábacskája, Kezecskéje! ( Mii tegyünk, hogy meg ne hűljön, Hogy fájdaÍrnia megenyhüljön, Hogy ne sírjon, ne borzongjon, Ne remegjen, Anyja könnye ne csorogjon, Ne peregjen.! Hozzunk hamar ágyravetőt, Királyurfit megilletőt, A legjobbat, legpuhábbat, A legszebbet, Báránybőrös bundánál is Melegebbet! Borítsuk rá, terítsük rá* Subánkat is kerítsük rá, Tegyünk alá kakukfüvet, Puha párnát, Lássa szépnek, gyönyörűnek, Első álmát! Párát fuj a barmok szája, Fénycsipkés a jászoly fája, Csillag gyűl az istállóra, Sugárt vetve, Megjövendölt csodák jöttét, Így jelentve! Szózat zendül, messze hangzó, Olyan, mint a muzsikaszói, Szózat zendül, nagy örömöt Kikiáltó,: Megszületett Betlehemben A Megváltó! Jászoly felett, eresz alatt, Cinke sereg nótát hallat, A lelkünk is velük érez, Velük fújja: Dicsőség a nagy Istennek, Alleluja! Báthory Gábor. SUGÁR VILMOS Budapest IV., Deák Ferenoutca 23. (Deák-tér sarok.) Megérkeztek a legszebb újdonságok Férfi és női szövetek, selyem, bársony és flanellekben dús választék.
