Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-12-01 / 48. szám

XXXV, évfolyam,

Rákosszentmihály, 1935. december 1. vasárnap.

RÁKOS VIDÉKE

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP, RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

43. szám,

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

RÁKOSSZENTMIHÁLY,

Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZS0V1CH ZOLTÁN

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P50 fill.

Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647, sz.

T ragédia.

Az a puskalövés, amely hétfőn délután a budapesti gróf Tisza István utcában eldördült és kioltott egy értékes és jobb sorsra érdemes életet, szivén találta azokat is, akik a régi Szentmihály tjárs ad almából még itt é- lünk, helyesebben tengődünk a rideg és kietlen uj világban, mely a világháború rombolása óta körülöttünk keletkezett. A mélységes embertársi és baráti részvéten felül dermesztő megdöbbenés lett úrrá lelkűnkön s vigasztalanul, tanácstalanul meredünk magunk elé pusztulásra és kihalásra ítélt zsellérei szomorú jelenünknek. A legújabb szív bemarkoló tragédia csak epizód a szörnyű katasztrófában, melynek nemcsak tanúi, hanem részesei és áldozatai vagyunk magunk is, valamennyien. A magyar középosztály menthetetlen elpusztulása megy végbe napjainkban és ennek a rettentő kataklizmának egy-egy jelenete és bizonyító jelensége minden régi család fájdalmas összeomlása.

A mi ifjúságunk idején pusztult el a magyar dzsentri, a régi magyar birtokos osztály , hibáival, vétkeivel is a magyar hagyományok, a régi magyar élet, a lelkes nemzeti öntudat képviselője és hordozója. Könnyelmű volt, lé|ha, felületes, gondtalan, de magyar virtus ibuzogott benne éis tiszteletre méltó régi magyar erények ékesítették. Ur volt, nem az elnyomó és kizsákmányoló értelmében, hanem szeplőtelen gavallérságában, Ízlésében, öntudatában. Helyét a gerinces, úri lelkületű és lelkiismeretű magyar hivatalnok osztály, a kifejlődött és magas színvonalra emelkedett magyar intelligencia, a puritán erkölcsű, vagyonban és jóakaratban egyaránt gazdag polgárság, a régi erkölcsökben nevelkedett kereskedő és iparos értelmiség foglalta el és emelte fel a mdjmnium világraszóló ünnepén ,a magyar nemzetet az európai müveit államok első csoportjába. Azóta a végzetes pusztulás utján haladunk lefelé feltartóztathatatlanul.

A világháború elragadta országunk két harmadát és idegen járóimba hajtotta a magyarság millióit. A gazda- társadaloim elpusztult és a nemzeti vagyonnal együtt elveszett /a Imiágálhvágyon is. Főuraink tönkrementek, a kiskirályságot jelentő vagyonok romba dőltek. Évszázados patrícius kereskedőink' sorra elveszítették vagyonukat és becsukták boltjaikat. Alig m r d így egv hírmondó belőlük. Híres gyáraink tönkre jutottak. Fogalom volt a nevük, jólétben éltek vezetőik, s ma már lassankint elhalványul az emlékük is. A hivatalnokok g.rn e meggörbült, /Zsebe üres, jövője reménytelen. Az irodalom, a színház, melynek fő-fentartói és rajongói voltak, ma már elérhetetlen fényűzéssé Válik számukra. Az ügyvédi kar volt a nemzeti fellendülés korában a magyar nemzet büszkesége. — Deák Ferencet, Kossuth Lajost, Szilágyi Dezsőt és a ragyogó értékek százait termelte ki magából Ma a mindennapi kenyér gondja kergeti pusztulásba tagjait. A régi városi polgárság a puritán ertó.csü, törhetek len szorgalmú, takarékos, vagyongyüjtö, most. jut el a megsemmisülés szakadékiáig. Hová lett a Schwarczl-ok, Schmidlechner-ek, ScShwärtzig-ek, Fischer-ek, Mül'ler-e': és ezer, meg ezer társuk megingathatatlan, megközelít- heteden vagyona, függetlenségük, és zavartalan, boldog jólétük becsületes munkával és okos, céltudatos gazdái kodással megszerzett erős vára? Ezek a derék és a magú': helyén mindenkor kiváló szorgalmas, becsületes és sémimben sem köiinyteljfriü, tiszteletre igazán méltó polgárok nem kockáztattak, nem tékozoltak el semmit és ime a szemünk láttára, helyesebben velünk együtt pusztul nak el és semmisülnek meg és elmerül Velük az az uj, az a szép, és kedves magyar világ, amely a félszázaddal azelőtt elpusztult régi helyébe lépett s uj magyar erőt, uj magyar értéket jelentett és termelt ki magából.

Az! mondják, hogy a helyükbe majd ismét uj réteg lép, méh vég,eredményében ufabb fejlődést és újabb, még nagyobb értéket képvisel majd.Istenben hí,vcnek meg nyugvást jelent ez is, és megszelídíti a halál gondolatát de nem könnyítheti meg a pusztulás láttán felsajgó fájdalmat és nem enyhítheti meg a fojtogató kint, mely a legújabb tragédia nyomán lelkünkre rá borul.. ,

Cserkészotthon avatás.

Megkapó ünnepséggel avatták fel vasárnap délelőtt a Q29. Szent Mihály cserkészcsapat otthonát. A 120 főnyi cserkészcsapat a félkiilenc órai szentmisén közös áldozáshoz járult. A szentbeszédet Siálley Ferenc káplán mon űotta, lelkes és meggyőző szavakkal méltatva a liliomos tisztaságra törekvő cser kész Jellem nemességét. A nagv- miise után körülbelül 400 főnyi közönség előtt történt az otthon felszentelése, melyet Nagy Géza'esperes-plébános végzett. Az egyházi szertartás után a özségií zenekar Csattoganyi István vezetése alatt a Boldogasszony Anyánkat és a Magyar Hiszekegyet játszotta. Nagy Géza espe- resplébários magasan szárnyaló a va tó-beszédét mondott, amelyben megdobogott lelkipásztorunk nemes magyar szive, égő vallásossága, és az ifjúság mélységes szeretete. Beszélt a cserkészet jelentőségéről, az uj otthon hivatásáról. Köszönetét mondott az adakozóknak, és az épit- kezéiS támogatóinak, elsősorban Dóra Mihálynak, bőkezű adományáért és Szabó József építész mérnöknek, ki,önfeláldozó munkájával teljesen díjtalanul készíttette a tef*-