Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-23 / 25. szám

2. oldal. mxus vmmt 25. szám. A tömegek önmaguktól nem alkothatnak semmit, ha megfelelő vezető nem áll az élükön. A rákosszentmi- hályi ipartestület ebben nem érzett hiányt, s minden­kor, amikor vezetőit hiven támogatta, előrehaladt, pangás olykor-olykor csak olyan időben következett, amikor közömbössége vagy széthúzása emelt akadályt. A. nemesszivü, mindig igazságos Szabó József csaknem egy évtizeden át kormányozta a testületet nem csak jóakarattal, hanem a maradandó álkotások egész sorával. A népszerű, lelkes Málovits Lajos, az energikus és alkotásokra törő Mátyás András, a puri­tán, szelíd és jóakaratu Hóra János után a testület vezetése a modern gondolkozásu és kiválóan képzett Lantos András kezébe került, aki egyrészt kiváló gaz­dálkodásával sima vizekre vezette a testület hajóját, másrészt a jó értelemben vett haladás szellemét vitte bele, hogy beleillessze ezt a fontos és nevezetes té­nyezőt, az ipartestületet az uj niagyar haza megalkotá­sának nagy nezeti munkájába. Igaz szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük neve­zetes jubileumán ipartestületünket és iparosainkat. Adja Isten, hogy a huszonöt sovány esztendőt sokszor huszonöt kövér kövesse, a maguk, községünk és édes hazánk üdvére és javára! A »reformkorszak« mindenben uj alkotásokra tö­rekszik. Átalakitják ipari közigazgatásunkat is. Mint hírlik, a készülő törvény az »érdekképviseleti rendszer« szellemében alaposan belenyúl az ipartestületek szer­vezetébe is. Az ipartestületekébe, amelyek a céhrend­szer után félszázadon át az iparosság erős váraivá fej­lődtek és kitünően bevált modern intézménnyé alakul­tak. Nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a helyükbe lépő uj alkotás, de az bizonyos, hogy nagy nemzeti értéke­ket kockáztatnak, ha ezeket a cserék iparosvárakat meg­bolygatják. Az ipartestulet jubileuma. Egész napot lefoglaló ünnepséggel ülte meg vasár­nap a rákosszentmihályi általános ipartestület huszon­öt éves jubileumát. Tiz órakor szentmisét hallgattak, amelyen a helybeli és a sashalmi ipartestület zászlójá­val jelent meg. A helybeli iparosok cserkészfiai, Schin Ödön vezetése alatt testületileg vonultak fel és buzgón részt vettek az egész ünnepélyen. Istentisztelet volt a többi templomban is. Mindenütt megemlékeztek a tes-j tülot munkájáról és Isten áldását kérték rá és tagjaira.) Délben tizenkét órakor díszközgyűlés volt a Nagy­kaszinó termében. Igen szép közönség gyűlt össze, de iparostársadalmunk tagjai közül nagyon sokan hiá­nyoztak. A vezetőtagok közül is többen, a tömeg pedig érthetetlenül távolmaradt. A megjelenteknek azonban még mindig szépszámú és értékes csoportja lelkesen ünnepelt és harsány tapssal, éljenzéssel fogadta a fel­szólalásokat. A gyűlést az Erkel zenekar a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg. Lantos András elnök élénk tetszéssel és szeretettel fogadott beszédében rövid tö­mörséggel vázolta a testület negyedszázados történetét, kiterjeszkedvén még az ipartársulati időkre is. Meleg! szavakkal üdvözölte a vendégeket és a gyűlés tagjait. A főszolgabíró képviseletével Dibusz Sándor főjegyzőt bízta meg, aki tolmácsolta az elsőfokú iparhatóság üd­vözletét, majd pedig, mint a község vezetőtisztviselője,| az elöljáróság nevében üdvözölte a testületet. Papp Jó-I zsef kormányfőtanácsos, az Ipok elnöke nagy figye­lemmel hallgatott beszédében összetartásra biztatta a testület tagjait, mert csak egyesült erővel érhetnek el nagy célokat. Méltatta a testület és vezetőségének ér­demeit. Igen nagy sikere volt, mint mindig, Nagy An-| talnak, a keresk. és iparkamara alelnökének, aki a kamara meleg üdvözletét és elismerését fejezte ki. A Trianon átka és a gazdasági világválság a kézműves iparosságot földre sújtotta. Mindent elkövetnek érdeké­ben, mindenütt jóakarattal találkoznak, biztatást kap­na':, de az igazi orvoslás rendszerint megoldhatatlan, mer: elháríthatatlan akadályokba ütközik. A szebb, jobb magyar jövő hozza meg a változást, ezért küzde­nek, ezt várjuk és a lehetőség határain belül mindent megtesznek a kézműves iparosság megmentése érde­kében. (A kamara részéről megjelent még Moór Jenő főtitkár, aki a diszlakomán szólalt fel.) Krenedits Sán­dor, az ipartestületnek huszonöt év óta iparhatósági biztosa, igen meleg hangon adott kifejezést üdvözleté­nek és a felügyelő hatóság nevében is elismeréssel em­lékezett meg a testület működéséről. Sok kedves visz- szaemlékezés után rámutatott a gazdasági hanyatlásra, amely minden bajunk fő oka. Közvetlen tanúja ennek a szomorú változásnak. A testület alapításakor tiz- tizenöt segéddel dolgoztak a mesterek, ma alig tudják fentartani magukat. A jobb jövő reményében indul az uj negyedszázadnak. Nagy Géza esperes plébános igen ízléses és talpraesett felszólalásának »Isten áldja a tisztes ipart« volt a jelmondata. Ugyancsak nagy ha­tást tett Hörömpő Dezső ref. lelkész lelkes és formás beszéde, melyben az iparostársadalom hazafias és ér­tékes társadalmi szerepére utalt. Fábián Béla dr. or­szággyűlési képviselő közismerten jó szónok. Közvetlen hangon üdvözölte a jubiláló testületet és »Segíts ma­gadon, az Isten is megsegít« jelmondatot jelölte meg számára iránymutatóul. A kisiparos, az egész középosz­tállyal együtt élet-halál küzdelmet viv. Nyomja a for­galmi adó, fojtogatja az OTI és terheitől szabadulni nem tud, könnyítést elérni nem képes. Végül belesod­ródott kedvelt tárgykörébe és a Hév. viteldijak ellen biztatta küzdelemre az ipartestületeket, (bár hiszen köz­tudomású, hogy az uj viteldij tervezet hónapok óta készen áll és életbeléptetése a választások miatt maradt el az őszi fővárosi közgyűlésre. Egyébként valaki azt mondta a gyűlés után, hogy az iparosok és kereske­dők legkevésbbé érdekeltek ebben az ügyben, mert minéi olcsóbb a villamos, annál többen szerzik be szükségleteiket Budapesten és nem idehaza. Fábián képviselőnek azonban mégis igaza van, ha a Hév. drágasága ellen küzd és mindenkinek el kell ismerni, hogy ő egyik legtevékenyebb harcosa ennek a fontos [ügyünknek, s ezért meg is illeti őt a hálás elismerés, különösen ha azt tudná elősegíteni, hogy ne a Rákos Vidékében már régen ismertetett javaslatot fogadják el, hanem egyenlő mértékkel mérjenek minden főváros- környéki község számára.) Fábián dr. beszédét zajos tetszéssel fogadták. Különösen nagy hatást tett, ami­kor azt mondotta, hogy huszonöt évvel ezelőtt Rákos- szentmihálynak 6000 lakosa volt, most pedig 17.000 van. Pestszenterzsébetnek akkor 17.000 volt, most pe­dig 70.000 van. Ha mi járhattunk volna 24 filléres átszállójeggyel, ők pedig a Hév. viteldijait fizették vol­na, akkor most fordítva állana a dolog, nekünk lenne 70.000 lakosunk, nekik pedig 17.000. Moldován Fe­renc, a sashalmi ipartestület elnöke az anyaszertfeze- tet üdvözli szeretettel és lendületes szavakkal. A sas­halmi testület innen szakadt ki és őszintén megőrizte szere tétét és megbecsülését. Balázsovich Zoltán, mint a volt ipartársulat egykori elnöke üdvözölte a közgyűlést és az ipartestületté alakulás előkészítésének történeté­ből mondott el néhány mozzanatot. Az ipartestületet mindig hivatott vezetővel áldotta meg a Gondviselés, ide követniük kell vezetőjüket közös egyakarattal, mert csak úgy érhetnek el eredményeket, a mire a huszonöt (év története meggyőző példákat mutat. György Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents