Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-11 / 10. szám
2. oldal. mKOS ló. «lám. Érdeklődést kell kelteni bennük: a politikai viszonyok alakulása iránt is, hogy jótékony működésűket a kellő irányban kifejthessék. — Ha a munkanélküliség csökkentésének érdeke azt kívánná, hogy a nők kisebb-nagyobb részben testi és lelki felépítésüknek meg nem felelő életpályáról a családi tűzhely mellé vezettessenek vissza, akkor is mqg kell óvni a nőt attól, hogy a köznapi gondok közt elsekélyesedjék és arra kell törekedni, hogy a társadalom föllenditése munkájában részüket kivehesse, nem feledkezve meg természetesen sohasem elsőrangú feladatáról, a gyermeknevelésről. Nemzeti életünk egyik legfontosabb és legjelentősebb problémája ma az ifjúság helyes erkölcsi nevelése. A család erkölcsi fundamentuma és forrása az anya. Ezért, testvérek, a családi morált legsúlyosabban az anya sértheti meg. Ahol a családanya erkölcsében hibák vannak, ott a család elvesz, elpusztul. Ezért van elsősorban minden felelősség az édesanyán,. Minden magyar édesanya ügyeljen a lelki magvetésre, hogy az elhintett magyar magból fejlődő emberpalánta ne illúziók közt nevelődjön, hogy belőle nagyigén yü divatlap figura, strandoló görlice vagy bridzsetlő jarnpec, kergekóros rumbafuvaros legyen, akiből a magyar közéletnek semmi haszna nincs. Úgy kell leányokat, fiukat nevelni, hogy munkaszeretők legyenek, erősek lélekben, képesek legyenek a legnagyobb önfeláldozásra, a legkeményebb lemondásra — és mindenek előtt hassa át szivüket az Isten és emberszeretet melege. Olyan teljes női ideált 'kell kinevelnünk, amely méltó legyen nemzeti eszményképeinkhez s akiben föUelbetjük mindazt a szép és jó tulajdonságot, amefyet az utóbbi évtizedben elveszettnek hittek és nyilvánítottak. A ma sordöntő napjaiban mindenkinek vannak kötelességed s azokat a kötelességeket mindenkinek fenntartás nélkül, történelmi szerepének átérzésével és egy nemzet- testhez tartozásának tudatában teljesíteni is kell s e nemzed kötelességek alól a nő sem vonhatja ki magát. A nő odaadásával, önzetlenségével, életrevalóságával nagy értéket jelent s azért a magyar nemzetnek érvényesüléséért, talpraálliitásáért é,s újjáalakításáért folytatott kemény tusá- jában, csatasorba kell állítani minden belső értékét. Értékünk, képességeink és tettrekészségünk tudatában csatlakozunk tehát mi nők is a Nemzeti Egység pártjához, mely nem pártpolitikát jelent, hanem nemizetpolitikát, nemzeti mozgalmat táplál és: éltet, — egy történelmi korszak történelemalkotó erőit akarja életre kelteni és fejlődésre segíteni. Ennek a történelmi erejű mozgalomnak lánglelkü vezére: Gömbös Gyula, aki hitre, bizalomra, erényre tanít, s aki meg akarja újítani, a kárpáti pnen dqnce színét. Testvérek! Adjunk lelket a szónak, lendületet, szárnyalást a tettnek, mely a magyar közszehemet ideális magasba emelje. Vigyük előre a zászlót, amelyre a Nemzeti Egységnek elvei föl vannak írva s ha netalán a küzr delemben megtépázott, rongyos zászlóval győzünk is, tiszteletreméltó lesz munkánk, mert nemzetmentő lesz a mi győzelmünk!« A székfoglaló beszéd után a választmányi tagok fogadalmat tettek, majd Nagy Istvánná alelnök buzdító, hazafias szavakban tett ígéretet a fogadalom megtartására. Dombi Margit az eddigi munka eredményéről tett jelentést. A főtitkári jelentés után Regősné dr. felolvasta a helyi munnkaprogrammot, amely hazafias célkitűzései mellett gyakorlati irányú feladatok megoldását öleli fel. Az ismertetett munkatervet — Prókay Sándomé értékes, felszólalásában mindenben magáévá tette és ugyanerre kérte a közgyűlést, mely azt nagy lelkesedéssel elfogadta. Ezután Zech Alfonz hr., a NÉP gondolatkörét átfogó, irányitó erejű szónoki megnyilatkozása következett. Jellemez te a nő életmunkájának fontosságát nemzeti szempontból, a nevelésben az anyák irányifcó hatását, a NÉP kialakításában a nők jelentős szerepét, a nőiesség érvényesülését. Regősnié dr. a mélyen megtisztelő, meggyőző- és szuggesztiv erejű beszédet ünnepies szavakkal köszönte meg és a jó Isten áldását kérte mindazokra, akik a NÉP magasztos gondolatát szolgálják. A zászlóbon tógyülés a »Hymmusz« éléneklésével vgg- ződött. Víxpavii alkony. Felhők sereglenek, s halk hódolattal, Szerelmet vallanak, a drága égnek ... Bíborra gyalva f ellángol még a nap, És fényrózsákat küld a messzeségnek. Aranyrózsás napcsókok szét peregnek ... Csellóján halkan hangol már az alkony... Bus szerenádot zokog, a hegyeknek, S a fák, — merengve hallgatnak a partpn. Zagyva Mária. A Falu rossza előadása. A sashalmi lakótelep szombaton este nagy ünnepség keretében avatta fel újonnan alakított kultúrtermét, amelynek szépségéről a fővárosi lapok is megemlékeztek és a legnagyobb elismeréssel írtak. Az ünnepi beszédet Biró Bertalan dr. mondotta, megemlékezve a fáradságot nem .kímélő lakótelepi gondnokról Ghiczy Györgyről és segítőtársairól. Beszéde keretében röviden ismertette a telep kulturegyesületének nagyszabású programját. A tervek szerint hetenkint fővárosi és helybeli művészek közreműködésével belépődíj nélküli kulturdélutánokat fognak tartani. Végül a közönség pártfogását kérte a külturegyesület számára. A telep mükedvelőgárdája a »Falurossza« cimü népszínművel adta elő műkedvelőket meghaladó tudással. A szép közönség elismeréssel nyilatkozott az eddig teljesen elhanyagolt lakótelep nagyszerű kulturális fellendüléséről. Gyógyszertárban kapható.
