Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-30 / 52. szám

6. űiű&i. KÄKOS VIDBKe Huszár László plébános halála. Csak most, késve értesülünk, de olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja a szomorú hir, hogy Huszár László nográdberceli plébános, aki hasonló minőségben Kisíarcsán műkö­dött, s annakidején a boldogult Csizmadia Gyula plé­bánossal benebciumot cserélt, néhány héttel ezelőtt meghalt Bércéi községben. Az elhunyt plébános lelkes muharát volt, ki különöseit a festészet iránt éideklődött. Korcsolyázás. Ä Budapesti korcsolyázó egylet, amely január 3-án a Winnpeg Monarchs kanadai csapattal mérkőzik, e hét szombatján, dec. 29-én este 7 órakor, és vasárnap, 30-án déli 12 órakor a Hockey Club „Waerling“ bécsi csapattal tart jéghoki mérkőzést, mely erőpróbája lesz a magyar jéghoki sponnak. Á vasárnapi mérkőzést megelőzően az egyleti zárt műkorcsolyázó verseny S2abadkorcsolyázását bonyolítják le. A jegyek ennek megtekintésére is jogosítanak. A müverseny kezdete 11 órakor. Bort kell inni. A következő kedves hirt olvastuk a minap: Indokinában, az annami községi elöljáróság köte­lességévé teszi a lakosságnak a borivást. Quang-Ngai-ban ezt a hirdetményt tették közzé: — Az elöljáróság elhatározta, hogy mától fogva minden alattvalónak havonta hét liter szeszt kell fo­gyasztania. Azok a falvak, amelyek a megszabott szesz­mennyiséget nem vásárolják meg, csempészeknek te­kintendők és eszerint büntetendők. A kiosztandó szesz- mennyiséget a falvak lakossága dönti el, akképen, hogy mindegyik lakosra hét liter szesz esik fejenként. Az ezért járó összeget, akár kicsinyben adják el, akár a maga egészében, egyszerre kell fizetni. •Egy másik rendelet is megjelent, amint olvassuk — Bao Dai 9. esztendejének 7. hónapjában és 19. -napján. Ez igy szól: — Az elöljáró elrendeli, hogy az alája tartozó nyolc megyében havorita 6200 liter szesz fogyasz­tandó. Ezennel elrendeljük, hogy N. megyében ha­vonta 800 liter vásárlandó. Ennélfogva a megyefőnök s a helyettese akképen tartoznak elosztani ezt a szesz­mennyiséget, hogy tiz személyre havonta hét liter jus­son. A falvak a szeszt az elöljáróság fő székhelyén vá­sárolják meg, azután számot kell adniok arról, hogy kiknek adták el és kik fogyasztották el. Azok a falvak, melyek több szeszt fogyasztanak, jutalomban részesül­nek, azok a falvak pedig, amelyek nem fogyasztanak semmit, vagy keveset adnak el, megbüntetendők. Ezt a rendelkezést N. megye főnöke és helyettese hajtja végre. Bizonyára sokan sóhajtanak fel: mért nem nálunk? Legjobb permetezőgépekről, a körtetermesztésünk lehetőségeiről, a mandulafák kezeléséről, a gyümölcs­fák és a szőlő trágyázásáról, a kajszitermelés jövedel­méről, a gyümölcsfák közt termelhető növényekről és számos egyéb aktuális kérdésről ir, képekkel bőven •illusztrálva, »A Magyar Gyümölcs« legújabb száma, melyből mutatványszámot egy alkalommal, lapunkra hivatkozva, ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 8.). Némethy dr. tanulmánya a telepítés kérdéséről. Gömbös Gyula miniszterelnök nemzeti munkatervének egyik legfontosabb és talán legnépszerűbb célkitűzé­sévé tette a telepitő akció megkezdését. Erről a kér­désről adott ki a Magyar Társaság, kitűnő lakostár­sunk, Némethy Béla dr. tollából birtokpolitikai tanul­mányt: »Hol van az ország telepitő területe?« címmel. A munkában Némethy Béla abból indul ki, hogy a telepítésnek nemcsak azt a célt kell szolgálnia, hogy az ország arra érdemes földmives népét földhöz és SZENTMIHÁLYI MISKA. A kirakatban sok színes fonál, cérna és selyemszál kelleti magát. Miska nézi, majd megszólal: — Szerkesztő ur, mi ez? — Látom. Nos, mi? — Kacérna. ezzel biztos exisztenciához juttassa, hanem emellett szolgálnia kell azt a törekvést is, hogy ezzel az akcióval az ország birtokmegoszlása a mainál jobb, igazságo­sabb, egészségesebb és főképen arányosabb legyen. Némethy szerint elsősorban nem a nagybirtokok eladó­sodása és nem a nagybirtokok kötött jellege, hanem a nagygazdaságok kezelésében álló szántóterületek aránya s a vidékeknek ezzel legszorosabban összefüggő nép- sürüségi viszonyai állapítják meg a telepítések helyét. Ezeknek a helyeknek pontos és minden kétséget ki­záró megállapítása érdekében Némethy részletes kuta­tás és vizsgálat alá vette Csonkamagyarország művelési ágak szerinti, nem birtok-, hanem üzemi statisztikáját. Az érdekes és kitűnő logikával megirt könyv megjelöli a telepítések legalkalmasabb helyét: a nyolc járást magában foglaló cirka 6000 km2-t kitevő, földrajzi­lag is összefüggő és összetartozó »Balaton—Duna kö­zét«, ahol 2100 km2 területen harminchat község ha­tárában 189.106 kát. hold nagygazdasági szántóterü­letet talált. Ezen a 2000 km2-nél nagyobb, Budapest­tel szomszédos területen, ahol a szántóterületek aránya a 700/0-ot is meghaladja, a népsűrűség 43.2 lélek, tehát az országos népsürüségi átlag felénél is kevesebb. Az 1930. évi népszámlálás itt 92.756 lelket talált, holott ez az áldott termékeny terület kényelmesen tudna 200.000 magyar földművest eltartani. A tanulmány, amelyet 442 község birtokmegoszlását tartalmazó mel­léklet, valamint térkép és grafikonok egészítenek ki, 2 pengőért kapható. HIRDETMÉNY A községi elöljáróság értesíti Rákosszentmihály község adófizető polgárait, hogy f. hó 28-án, pénteken kivételesen a pénztár órákat reggel 8-tól d. e. fél 12-ig megtartja, mivel az, év végén a forgalmasabb befizetési napok megkívánják. Tehát 27-én, 28-án, 29-én és 31-én rendes befizető napok lesznek. Egyúttal felhívjuk az összes köztartozásban hátralékosokat, hogy a még f. évben fennálló hátralékukat, úgyszintén a részletfizetési kedvezményben részesült adófizetők pedig az elmaradt részleteket f. év végéig okvetlen pótolják, mert ked­vezményük csak igy maradhat továbbra is érvényben. Rákosszentmihály, 1934. december 24. dr. Ku-binyecz Lajos s. k. aü. jegyző. OBERBAUER A. UTÓDA Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi-szerek, zászlók, olfárépitő és templom berendező vállalata. BUDAPEST, VÁCZI-U. 41. Tel.: Aut. 833-44. \

Next

/
Thumbnails
Contents