Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-04 / 5. szám

2. oidal: __________'RÁKOS VIDÉKE ____ . . _ . 5.-szám. Néh ány évvel ezelőtt a rákosszentmihályi polgári is­kola iskolaszéke küldöttséggel kérte a főváros tanácsát, hogy he vegye fel a- környékbeli gyermekeket iskoláiba. Akkoriban ígéretet is kaptak, hogy a kérelem teljesül, de azután megint minden marádt ti r&pben. A most tervezett intézkedést tehát nem mások vívták ki a környék érdeke ellenére, hanem az régi méltányos kívánsága a környék­beli iskolafen tartóknak: egyházaknak, községeknek. Nincs is abban semmi sérelem, sőt e^rffele haszonnal kecsegtet, . még pedig nemcsak gazdaságié előnnyel, hanem erkölcsi Haszonnal is. Hivatalosán számtalanszor megállapították, a közön­ség is jól tudja, hogy a fővároskörnyéfki iskolák szín­vonala igen majfas és előkelő. Valóságos minta intézetek ezek, csak példának említjük a széntmihályi, sashalmi, pestújhelyi polgári iskolákat. A tanügyi kormányzat min­denkor jól tudta, hogy a főváros környékének közönsége azonos a fővároséval, sőt sok külső kerületiénél magasabb • színvonalat* képvisel. Viszont ismerte azokat a veszedel­meket.,0 amelyek a környéken a hazafias és valláserköl­csös szellemű értelmiség gyermekeire leselkednék, s épen ezért megválogatott tanári testülettel biztosította az isko­lák példás szellemét és nevelésügyi értékét. Az isjkoláfen- tartók is féltve őrzik ezt a szellemet, s igy a gyermeík a környékbeli iskolákban megfelelő oktató és nevelő inté­zetekre talál. Az a körülmény pedig, hogy a tanári kar közelebbről ismeri a gyermek helyzetét,, körülményeit, családját csak megkönnyíti az .iskola munkáját és fokozza annak eredményességét. Nincs tehát oka senkinek arra, hogy az elvesztett fővárosi iskolák után búsuljon, viszont mennyi megtaka­rítást jelent, hogy nem* kell a közlekedésre költeni, nz utazással ruhát nyírni, rengeteg időt pocsékolni, nem kell az utazgatás állandó veszedelmének kockázatát viselni, nem kell annak erkölcsi és nevelésügyi hátrányait el­szenvedni. Mennyiszer kerül az utazgató gyermek rossz társaságba, mennyi árt(almas dolgot hall, mennyi rossz példát Iák mennyi lelki és testi kárát és kockázatát szen­vedi el a mindennapi utazásnak! Naponta legalább egy órával korábban kél fel, mint helyben iskolázó társa ps egy órával később érkezik haza. A helybeli iskolában a szülő is jobban érdeklődhetik gyermekének előmenetele, magaviseletie iránt, közvetle­nebb figyelemmel kisérheti haladását, mint az idegenben. Ezer meg ezer előnye van annak, ha idehaza tanulhajt gyermekünk. A helybeli iskolák fentartása súlyos teherrel jár. Ha a növendékek száma megszaporodik, ez a teher csökken, aminek kisebb tandíj, kevesebb adó lesz az eredménye, hasznát tehát vé^redményében is maga a közönség él­vezi. A népesebb, anyagi gondokkal nem küzdő iskola tovább fejlesztése, még magasabb színvonalra emelése is könnyebb feladat lesz. Szociális szempontból pedig szé­lesebb körben lehet kiterjeszteni a tandíj mentesség ked­vezményét a rászoruló szorgalmas és érdemes tjanulók szá­mára, ami megint csak örvendetes fejlődést fog jelenteni. Ne ijesztgessenek tehát a főváros határozatával, mert azt mi örömmel és megnyugvással vesszük tudomásul. és magunk is régen helyeseljük és régen szorgalmazzuk. —y­vitéz Regős Ágoston sörkertje a piac (Ferenc József)-téren Megnagyobbított zárt helyi ségek. Frissen csapolt sör, saját sziiretelésü fajborok. Olcsó áraki! Kitűnő must! I/letes konyha. Disznótoros vacsorák. — Halászlé és halkülönlegességek. A levente egyesület Közgyűlése. A rákosszentmihályi levente egyesület a héten tartotta ren­des évi közgyűléséi a községháza termében. Pillér György elnök üdvözölte a megjelenteket, elsősorban vitéz Futásfalvy Pál Imre alezredest és Dihusz Sándor főjegyzőt és meleg elismeréssel emlékezett meg a leventék derék működéséről, különösen pedig a levente műkedvelők sikeres munkájáról. A gyűlés jegyzőkönyvét Sor Ferenc dr. irta, Wayand Ká­roly és Hauser Gyula hitelesítette. Az egyesület szám­adásait Gávay Béla jegyző ismertette. Egyhangúlag jóvá­hagyták az 1926—33. évi számadásokat és megállapí­tották az 1934. évi költségvetést. Tonheiszer Elemér fő- oktató titkári jelentését nagy érdeklődéssel fogadták. A jelentés méltatta a levente önképzőkör sikeres előadásait, majd sajnálattal állapította meg, hogy a múlt évben a sport terén némi hanyatlás mutatkozik, aminek oka a szegénység és a hiányos felszerelés. A levente versenyek elmaradása érezteti rossz hatását a leventéknél. A járási vezető, vitéz Futásfalvy Pál Imre is felismerte ezt a je­lenséget, s ezért újból rends zteresitette a versenyeket és előteremtette a szükséges költségeket. Köszönetét mond ezért is a levente intézmény fejlesztése érdekében kifejtett értékes tevékenységéért. Kéri, hogy ezentúl is-' hasonló szeretettel karolja fel a nemes intézmény sorsát, mert igy, a felsőhbség megértő támogatásával, további fellen­dülését remélhetjük és a levente intézmény, úgy a sport, mint a társadalmi élet terén olyan fokra fog emeljkedni és olyan magyar férfiakat fog kitermelni, akik mindig és minden tekintetben megállják helyüket és biztosítékai lesz­nek az óhajtott szebb magyar jövőnek. Az éljenzéssel fogadott jelentést egyhangúan tudorpásul vették. Pillér György elnök fűzött hozzá néhány tetszéssel fogadott megjegyzést. Köszönetét mondott a levente oktatói kar­nak, főként Tonheiszer főoktatónak az elért szép ered­ményért, mely elsősorban az ő érdemük. Indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg a lemondott Nagy István Lajos oktató érdemeit, amelyek felsőbb elismerésre ,is méltán tarthatnak számot. Szeretettel üdvözölte az uj ok­tatót, Gsattogányi Endrét, akinek értékes hazafias és tár­sadalmi működését már mindnyájan ismerjük, valamint a szép tehetségű Szab ados Vilmost, akitől ugyancsak ered­ményes munkálkodást várhatunk. Az egyesület jegyzőjévé Sor Ferenc dr.-t, könyvtárosává pedig Szabados Vilmost választották meg. Nagy István azt indítványozza, hogy sportcsarnok vagy tornaterem hiányában legalább barakk­helyiség létesítését kérjék a levente sport céljára. Klier József helyesli az indítványt és azt tartja, hogy az RTK sporttelepén lehetne létesíteni a leventecélt szolgáló épü­letet, s ezen a réven a sporttelep bérletét is három év vei meg lehetne hosszabbítani és a terület fejparcellázását el lehetne odázni. A Testnevelő Tanács adományozta és az RTK tulajdonában lévő 2000 pengő értékű tornafelszere­lést a legnagyobb készséggel és szeretettel bocsájtanák a levente egyesület rendelkezésére. Ő is hálás köszönetét és elismerését nyilvánítja Tonheiszer főoktatónak. Az indít­ványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Pillér elnök rá­mutat, hogy Dihusz főjegyző a levente ügyet mindig szi­vén viselte, s reméli, hogy fog módot találni rá, hogy a terv megvalósulhasson, s kéri, hogy az egyesületet és elnökét ebben a törekvésében mindenkor támogassák. Pil­lér elnök zárószavában újból köszönetét mondott a gyű­lésnek, mely a Himnusz eléneklésével ért véget. Sok ÍOO embert tesz gazdaggá és sok lOOO embert szabadit meg a napi gondoktól az osztalysorsjáték. Legközelebbi főárusitó a PESTKÖRNYÉKI BANK. Próbálj szerencsét!

Next

/
Thumbnails
Contents