Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-21 / 42. szám

2 '‘flat. KÄKOS VIDÉKE 42. szám. váró készletét, hogy a fővároskörnyéki és vidéki színé­szet színvonalát emelje. Újpesten városi támogatással Miklósy igazgató épített nyári színházat. Rákosszent­mihály nagyobb és felszereléssel rendelkező színtársu­latot csak úgy kaphat, ha nagy befogadóképességű né­zőtérrel és megfelelő színpaddal rendelkező helyisége van, ahol ölese» helyárakkal is el lehet érni a szükséges bevételt. Ez a cél egymagában is megérdemelné az anyagi támogatást, amely nem haladja meg a község teherbíró képességét és egyáltalán nem mondható sze­rénytelennek. Az ajánlat elfogadása esetén azonban a község tornacsarnokhoz jut, amit nem szoktak fűteni és használni lehet gyakorlatok, atlétikai versenyek, ün­nepélyek céljára, sőt a község esetleg anyagi bevételt is érhet el a helyiség ilyen felhasználásával és a kettős célt jóformán áldozat nélkül éri el. Kéri, hogy ne tolják az ügyet mellékvágányra, ne ábrándokkal fog­lalkozzanak, hanem a reális ajánlattal, mely érdemes a részletes megvitatásra. — A közgyűlés igy is hatá­rozott és a főjegyző előterjesztését eredeti alakjában fogadta el. Igen érdekes volt a következő tárgy is, a Dösz (Diplomások önsegélyző szövetkezete) ajánlatot tesz a községnek, hogy középiskolát rendez be Rákosszent- mihályon, ha a község alkalmas helyiséget ad hozzá. Dibusz főjegyző örömmel foglalkozik az üggyel és fel­hatalmazást kér az elöljáróság számára, hogy a tár­gyalást megkezdhesse. Krenedits Sándor csak azt kí­vánja, hogy egyelőre csak fiuközépiskoláról legyen szó és már most ragaszkodjunk a reálgimnázium típusához. Ferenczi Gyula dr. sürgős tárgyalást óhajt. Balázsovich Zoltán szintén örül a tervnek, mint minden fejlődésnek és haladásnak, de már most figyelembe ajánlja a kér­dés anyagi vonatkozásait és kéri, hogy a község érde­keit e téren szigorúan védjék meg. Meg kell vizsgálni a terv anyagi feltételeit, főként, hogy az iskola képes lesz-e magát fentartani, mert magas tandijakat nem szedhetnek, a fentartói pedig meg is akarnak élni be­lőle. Az igénytelenség egy darabig tart, mint a polgári leányiskolánk példája mutatja. Csak 300 korona évi segélyről van szó és a végén az egész a község nya­kába szakadt és súlyos ezrekbe kerül. A középiskola fentartása állami feladat, a polgári leányiskolát is az állam létesítette volna, ha nem lett volna magániskola, amely a községre hárult. Az állam könyörtelennül meg­követeli a magáét, önkéntesen ne vállaljuk hát ma­gunkra a terheit. A javaslatot egyébként elfogadja. — A képviselőtestület szintén. A Szent Mihály cserkészcsapatnak 50 pengő se­gélyt szavaztak meg Dibusz főjegyző javaslatára, aki megjegyezte, hogy kivételesen teszi csak ezt az elő­terjesztést, mert a községnek erre a célra nincs fede­zete, s az egyházaknak kell a saját csapataikról gon­doskodnak. A róm. kath. templom előtt lámpát szerelnek fel. Az ev. templomnál is lesz hasonló. Az évi fogyasztás átalánydíját az egyházak fizetik. Rengeteg apró ügy egészítette még ki a napi­rendet. A Nemzeti Egység: iérfí és női csoportjának közgyűlése. Csütörtökön este tartotta közgyűlését a Nemzeti egység rákosszentmihályi szervezetének női és férfi csoportja a kaszinó nagytermében. Impozáns tömeg­ben jelent meg a hazafias közönség erre az ünnepi alkalomra s a közgyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Az emelvényen a Nemzeti egység helyi el­nöksége, képviselőnk Szűcs István dr. ny. államtitkár, továbbá Urbán Zoltán választókerületi titkár és Pa­taki István központi kiküldött foglalt helyet. A gyűlést Krenedits Sándor elnök nyitotta meg. Tartalmas és meggyőző erejű beszédében nagyon világosan, élesen jellemezte azt a* felelősséggel teljes alkotó munkát, amit a miniszterelnök és kormánya az ország javára megfeszített erővel, nagy hivatottsággal és méltó sike­rekkel végez. Hivatkozott a kormány gazdavédelmi po­litikájára, a külföldi kereskedelmi szerződésekre, ame­lyekkel elérte, hogy a gabonakivitelünk, borkivitelünk, textil áruink kivitele megindult s hogy a magyar ter­melők áruikért a világpiac legmagasabb árait kapják; jellemezte annak a rendnek és nyugalomnak jelentő­ségét, amit nálunk a kormány erélyes kéz* s jóaka­rása megteremtett, s amit Európa nagy és kis államai olyan tragikusan nélkülöznek a mai válságos időkben. Végül munkatársaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy a Nemzeti egység kiépítésében, szelleme és célkitűzései megvalósításában a választmány és a párt minden tagja minél nagyobb lelkesedéssel vegyen részt. Krenedits Sándor elnöki megnyitója, megszivlelésre és követésre valóban méltó, lelkesítő szavai után Tölgyesy Elemér főtitkár tartotta meg tartalmas beszámolóját. Általános érdeklődés kisérte. Kiemelte a szervező munkában s a ta£gyüjtésben nagyobb érdemeket szerzett tagokat, méltatta a női csoport buzgó és példaadó munkáját, s Dibusz Sándor főjegyző támogatását. A főtitkári be­számoló után a női csoport elnöke Regősné Kohajda Margit dr. ismertette az elmúlt évben kifejtett tevé­kenységet és bemutatta a jövő év munkatervét. A Nemzeti egység női csoportja a jövőben is kiváltképen család- és nemzetvédelmi, továbbá kulturális, társa­dalmi és szociális téren kíván igaz magyarasszonyi szív­vel és lélekkel működni. A nagy tetszéssel fogadott jelentések és előterjesztések után Szűcs István dr. kép­viselőnk tartotta meg nagy értékű és nagy érdekességü beszédét, amelyben elsősorban is bizalmát fejezte ki a helyi csoport szépen fejlődő munkája iránt. A szeretet és megértés igaz szavaival szólt Rákosszentmihály egész közönségéről, hiszen képviselői elvei szerint községünk egész közönsége képviselőjének vallja magát, minden­kinek kérését meghallgatja s teljesíteni iparkodik, nem csupán választóiét. Ő is szemléltette azt a szélesen, biz­tosan megalapozott rendet és békét, amely az egész ország életében uralkodóvá vált s amely történelmi érdeme a kormányzatnak. Kiszélesítette, gyarapította Krenedits Sándor elnök adatait, amikkel a kormány eredményes, nemzetmentő munkáját és külpolitikáját jellemezte; fölemlítette a baromfikivitelt, a borkivitel és textilárukivitel arányait, a meginduló közmunkákat, a transkontinentális müut vonalának Magyarországon keresztül vezetését, körül­belül 40 kartell megszüntetését, az álláshalmozók el­leni intézkedéseket. Élénk, meggyőző erővel jellemezte a Pestkörnyéke küzdelmét, amelyet a fővárossal szem­ben saját jogos érdekeinek megvédésére a párt erejével, tekintélyével folytat. Nagyhatású beszédét azzal a buz­dítással fejezte be, hogy az országmentő munka oda­adó támogatásából mindenki vegye ki lehető részét. Urbán Zoltán választókerületi titkár emelkedett ezután szólásra s szárnyaló lelkes beszédben először a Nemzeti egység aktiv szellemét méltatta. Bejelentette, hogy a pártszervezetek munkájának a jövőben nagyobb tere lesz. Megkapólan irta körül a miniszterelnök történelmi jelentőségű egyéniségét s részletesen felsorolta mind­azt a helyi problémát, aminek elintézését a NÉP tervbevette, s amiben közeli eredmény várható. így az áramszolgáltatás árának mérséklését és az álláshal­mozások teljes megszüntetését. Pataki István központi kiküldött méltatta a szeretet szavával Szüts István dr,

Next

/
Thumbnails
Contents