Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-07 / 40. szám

XXXlV. évfolyam. . Rákosszentmihály, 1934. október 1. vasárnap, 40 szám. RÁKOS VIDÉKÉ társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Tornaterem es színhez. Szenzációsan érdekes beadvány érkezett a héten a községházára. Deák Lőrinc, uj színigazgatónk küldte; szövege szószerint a következő: Tekintetes községi Elöljáróság! Tisztelettel bejelentem, hogy a nagym. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Rákosszentmi­hály községet szini kerületembe osztotta be. Kérem minden irányban szives és jóindulata támogatását, a magam részéről pedig kijelentem, hogy a magyar kul­túra lelkes szolgálatában, s a már részemről ismert hazafias szellemben működve, minden erőmmel ki aka­rom érdemelni a magas intelligenciájú község megelé­gedését és pártfogását. Ötven tagú társulatom, tiz tagú zenekarom, első­rendű felszerelésem van, amelyekkel elismert művészi hirnevet szereztem vállalatomnak, s igy Rákosszentmi­hály most már a fejlettségének és jogos igényének megfelelő színvonalú színtársulathoz jut. A legnehezebb kérdés azonban számomra a meg­felelő helyiség ügye, nem csak azért, mert előadásaim tágas és műszakilag is kifogástalan színpadot követel­nek, hanem elsősorban azért, mert csak úgy tudom nagy rezsimmel szemben számításomat megtalálni, ha nagyobb tömegek befogadására alkalmas nézőtérrel rendelkezem. A mai időkben csak egészen olcsó helyárakkal dolgozhatunk és ehhez elvből is ragaszko­dom, viszont pedig ezt csak nagyobbszámu közönség esetén lehet érvényesíteni. Legalkalmasabb megoldásnak látom, ha megfelelő nyári színházat építhetnék. Erre hajlandó is vagyok, ha a tek. Elöljáróság és képviselőtestület támogatását szán­dékom megvalósításához megnyerem. Ajánlatom a következő: Építek minden tekintet­ben megfelelő nyári színházat, amely nyomban a köz­ség tulajdonába megy át. Az épülettel a község rendel­kezik, kivéve a sziniévad idejét, amikor én használom természetesen díjtalanul, vagy változás esetén az a szín­igazgató, akinek kerületébe a község tartozik. A többi időben az épület alkalmas lesz sportcélokra, mint köz­ségi tornacsarnok, ahol iskolák, leventék, cserkészek, tűzoltók és sportegyesületek tarthatják gyakorlataikat, ünnepélyeiket, versenyeiket, előadásaikat. Én mindezzel szemben csak évi iooo pengő községi támogatás biz­tosítását kérem tizenöt éven át. Tizenöt év múlva a megállapodás megszűnik és a község az épületet vég­leg átveszi. A részletek megbeszélése céljából készségesen ál­lok rendelkezésükre és kérem tervemhez jóindulatú tá­mogatásukat. Tisztelettel Deák Lőrinc színigazgató. Sok magyarázat nem is igen kell az ajánlathoz. Ha Rákosszentmihály megfelelő szinházhelyiséghez jut, az feltétlen nyereséget jelent. El kell ismerni azt is, hogy nagyobb arányú és nagyobb felszerelésű színtársulat a meglévő helyiségben nem boldogulhat. A főváros kör­nyékén már mindenütt fővárosi színvonalú színtársulat működik, Rákosszentmihály is megérett rá, hogy az egyéni képességek, a jóakarat és törekvés mellett a szinházi látványossághoz, a színházi fényűzéshez is hoz­zájuthasson és ilyen keretben élvezhesse a művészi ala­kításokat és a szükséges keretet nem nélkülöző csonki- tatlan színdarabokat. Azt is méltányolni kell, hogy Deák Lőrinc színigazgató a helyesnek megismert elvet hirdeti és e szerint olcsó helyárakkal akar játszani, a mihez valóban nagy befogadó képességű nézőtér kell. Mindez méltányossá tenné a nem túlságosan terhes köz­ségi hozzájárulást akkor is, ha az puszta támogatásként szerepelne, — ezzel szemben azonban a színigazgató ajánlata valósággal jó üzletet kínál a községnek, ami­kor egyik legrégibb és legsúlyosabb kérdésünk meg­oldásához segíti. Ez pedig a tornaterem kérdései Évtizedek óta nélkülözi Rákosszentmihály az al­kalmas tornatermet. Iskoláink, testnevelő intézmé­nyeink, leventéink, cserkészeink, főként pedig sport- egyesületeink állandó panaszokkal ostromolják e miatt a községet. Küldöttségekkel küzdöttünk a kultuszmi­nisztériumban, hogy megszerezzük a tornacsarnokot. Egy ízben biztató Ígéretet is kaptunk, de azután min- - den reményünk szertefoszlott. A község nem építhet, mert nem kap kölcsönt még iskola céljára sem, pedig az is nagyon sürgős. Ha most, aránylag csekély áldo­zattal, legalább átmeneti jellegű megoldáshoz jut, úgy ez elől el nem zárkózhatik, sőt teljes erővel elő kell mozdítani a terv sikerét. Mint a beadványból látjuk, a részletkérdések még tisztázásra várnak. Kölcsönös megértéssel és jóakarat­tal bizonyára nem merül fel azokban sem elháríthatat­lan akadály. A kérdést most már napirendre kell tűzni és mielőbb megoldásra érlelni. Az Ötlet feltétlenül egészséges, és érdemes rá, hogy komolyan foglalkoz­zunk vele. Manréxa. Hild László előadása. III. 48-án voltunk, kik lelkigyakorlatra jelentkeztünk. A társadalom minden osztálya képviselve volt, de leg­több tanitó, volt közöttük ny. miniszteri tanácsos, egy gróf, több tisztviselő, iparos, kereskedő, és egy kőmü- vessegéd. A lelkigyakorlatok ideje alatt tilos minden beszéd, hogy az Ur Jézussal való társalgásunkat ne zavarja senki és semmi. Első nap talán nehéz meg­szokni ezt a mély hallgatást, de később szinte üdítően hat ez a néma csend a külvilág zajában elfáradt idegzetünkre. Másnap reggel 7 órakor szentmisét hallgattunk,

Next

/
Thumbnails
Contents