Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-09 / 36. szám
a. oldal, __________ W3JC03 C-fi_________, ~ 3é. szám. lá sát, szoros kapcsolatban látom megalázó nemzeti tragédiánkkal. Vissza tehát ősi erényeinkhez, szép szokásainkhoz, közmondásos becsületességünkhöz — és az igazi magyar tánchoz. irF.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiiiuuHiiiiiiisn Ausztriai élmények anno 1934. Ha az ember az ausztriai eseményeken gondolkozik, nem tudja sehogyan se megérteni, hogyan vihetik emberek annyira túlzásba politikai nézetük érvényesülését, hogy képesek annak eredményét fegyverrel is kivívni. Különösen az nem tudja- megértem, aki ott, kinn éhe azokat végig, mint ahogyan én is. Nem tudom szerencsének, nyaralásnak, utiélménynek, vagy minek nevezzem, mert a gépfegyverekkel és puskákkal farkasszemet nézni egyáltalán nem volt a legkellemesebb érzés. Julius 9-én mentem ki Bécsbe. A város hangulata nem volt a legmegnyugtatóbb. A város felett egy hatalmas papírsárkányt láttam Hitler fényképével és horogkereszttel és pengő nagyságú érmeket osztogattak, egyik oldalon Hitler fejével, a másik oldalon 1934. juliüs 14-i dátummal. A bécsiek előre rettegtek ettől a naptól. Ezen a napon robbantották fel a nácik a Bécs- gráci fő villamvezetéket, s igy egész Bécs sötétben maradt. Bécsből a steierországi Seckanba, a bencések gyönyörű kolostorába mentem. 840 méter magasságban, messze a világtól, benn a hegyek között fekszik a kolostor. Itt a legnagyobb csend fogadott. Kolostorban élve, a páterek gregorián énekét, egyházi zenéjét tanulmányoztam. Sajnos, nálunk, Magyarországon, az együtt élő papok kevés száma miatt ilyesmit nem lehet hallani. Jellemző arra, hogy fiatal egyházzenészeink mennyire igyekeznek magukat tovább képezni az, hogy Seckau- ban több magyar ember fordul meg, mint más nem- zetségü, beleértve az osztrákokat is, összesen. Aki egyszer hallott igazi gregorián éneket, az nem is felejti el soha. így vannak fiatal egyházzenészeink is, a zeneakadémia egyházzenei tanszakának -növendékei és volt növendékei is. Harmat Artur, aki az akadémián a gregorián ének kiváló tanára, igyekezett bennünket a helyes és szép gregorián énekkel megismertetni és az, több-kevesebb eredménnyel sikerült is neki. így, tömegben hallgatni a több, mint 1000 éves melódiákat, megrázó, felejthetetlen élmény. Az itt töltött idő alatt három robbantásról hallottunk. Mind a három a közelben Knittelfelden történt. A plébánia, a gimnázium és a polgári iskola igazgatója ellen. Julius 25-én, Dollfus kancellár megölése napján, utaztam tovább Karinthia felé. Egész nap esett az eső. Villachba is szakadó esőben értem, s igy az eseményekről aznap nem értesültem, de mint másnap hallottam és olvastam, a villacliiak is csak 26-án reggel értesültek a történtekről. A városban a katonaságot rögtön mozgósították. Középületek előtt gépfegyverekkel álltak fék Az utcákon a katonák teljes hadifelszerelésben cirkáltak, a rendőrök feltüzött szuronyos püskával álltak őrhelyükön. A kaszárnyák udvara homokzsákokkal volt eltorlaszolva, mindenhonnan a gépfegyverek és puskák csövének tömkelegé nézett szembe a jámbor sétálóval. Mindenütt rohamsisakos katonákat lehetett látni. Másnap, hogy ne lássak katonát, kimentem a hegyek közé és a gyöny örű fekvésű Ossiacher tóhoz. Legnagyobb meglepetésemre, a hegyek, mezők csak úgy hemzsegtek a katonáktól. Várták a Klagenfurt felől jövő nácik csapatát. Megállítottak, megmotoztak, majd mikor igazoltam magam, hogy magyar vagyok, vezetőjük Brúdernek szólítva, jó fajta pálinkával kínált meg, majd utamra bocsájtottak. Egész nap csendes helyeken mász* káltam, de benn a városban nagy zavargások voltak. 28-án Klagenfurtba mentem. Kiváncsi ember lévén, délután bementem a városba. Minden házon hatalmas fekete zászló lengett. A város minden templomának zugtak-bugtak a harangjai. A gyászhoz illő volt a város is. Az üzletek mind zárva voltak. A városban csak katonák és rendőrök cirkáltak. Előtte való nap verték le a nácikat és felkészülve várták a további harcokat. Állandóan motozással zaklattak. A wörti-tó környéke, a látogatott, gyönyörű fekvésű nyaralóhelyek mind üresek. A hatalmas méretű strandokon, amiket máskor ezrek tömege lep el, most 20—30 ember lézengett. Saját magát teszi ezzel Ausztria tönkre. Termőföldje nagyon kevés van, a megélhetést az idegenek. biztosítják Ausztria egész lakosságának. Az idegenek elriasztásával a legnagyobb nyomorba jutnak. A Klagenfurtból induló vonaton más szót sem lehetett hallani, mint csak magyart. Mindenki a nyugalmas Magyarország felé igyekezett. Azok után, amiket átéltek, nem is csodálkozom rajta. Mindenki pihenni megy, nem pedig azért megy nyaralni, hogy az idegein játszanak. Grácban is rendőrök és katonák tömege várta vonatunkat. Olyan jól eső érzés volt, amikor Szentgotthárdot elértük és a magyar rónán robogott vonatunk. Szinte furcsa volt, hogy az állomásokon csak békés vasutasokat, nem pedig rohamsisakos katonákat láttunk. Nem kellett attól félnünk, hogy vonatunk a levegőbe repül és hálát adtunk a jó Istennek, hogy a józan magyar népen szélsőséges politikai eszmék nem hatalmasodnak el annyira, hogy emberáldozatokat követeljenek és belső harcokat idézzenek elő. Poros Géza. ápolják a község faiiltetuényeit! Rákosszentmihály faültetvényein segítettek az egek csatornái, t. i. azokon, amelyek a nagy szárazságban el nem pusztultak. Most már sürgősen ki kellene az ültetvényeket tá- nyéroztatni, hogy levegőhöz jussanak és a dudvától megszabaduljanak. A kötelékek több helyen eláztak és elszakadtak, ezeket igazán sürgősen kellene pótolni. Pótlás nélkül lehajtanak, helyükből kifordulnak, eltörnek. E sorok Írója a Csömöri-uton öt darabot kötözött fel, de nincs kéznél alkalmas, erős kötelék. Ezeket is pótolni kellene megfelelő, erős fakötelékekkel. Nagyon melegen ajánlom a szülőknek, vonják be a fák ápolásába gyermekeiket, az iskolák élesszék az .élőfa iránti szeretetet és a gondozás iránti hajlamot. Ez a munka igen beletartozik az uj tanterv célkitűzéseibe, jellemképző, léleknemesitő, a kultúra szeretetét előmozdító hatással van az ifjúságra. Fel kell hívni az ifjúság figyelmét arra, hogy az ifjú ültetvények velük együtt növekednek, gondozást, szeretetet kérnek és igényelnek. Meg is fogják hálálni a gondozást a községnek szebbé, rokonszenvessé tételével. Árnyékot, egészséget, ápoló jólevegőt adnak a község lakosságának, felfogják a por nagy részét. A gondozott fásítással bíró község lakossága jóindulatú, iskolailag jobban nevelt, jóerényü, szép cselekedetekre hajlamosabb, a közösségért áldozatkészebb, hazaszeretőbb. Mit is mondjunk a gondozatlan fásitásu község lakosságára? Fáj erről beszélni. Iskolák, figyeljétek a fásítás gondozását, neveljétek ily irányba az ifjúságot, ezt kívánja az uj tanterv is, igy lesztek hasznára a községnek is! B. A.