Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-28 / 4. szám

kxXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1934. január 28. vasárnap, 4. számiba RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Kimúlt a tengeri kígyó. Nevezetes hirt talál a Rákos Vidéke mai számában a szives olvasó. Hat hét múlva kiszegezik Rákosszentmihály utcáira az uj névtáblákat és a község házaira az uj ház­számokat! Most már nem csalóka lidércfény ez a kecseg­tető hir, hanem komoly és megdönthetetlen valóság. Ha idegen ember olvassa ezeket a sorokat, bizonyára félrehúzza a száját és azt mormolja magában: »Miféle Mucsa lehet az a Rákosszentmihály, hogy ilyen» magától) értetődő,, alárendelt jelentőségű, kis házi ügyet igy fel­fújnak és lelkendezve ünnepük szines frázisokkal azt a természetes és egyszerű dolgot, hogy a házakat olvasható számokkal, az utcákat és tereket pedig szemmel látható névfeliratokkal látják el. Hát ez is valami? Olyan pagy esemény, hogy a lap élén fáklyásmenettjel és ünnepi har­sonával hirdetik?« Már pedig jótzaneszü felebarátunk, aki természetes eszével ilyenképen gondolkozik., súlyosan csalódik, ha a mi lelkesedésünket kisbugaci fellángolás­nak minősiti. Csalódása jóhiszemű tévedés*, mert bizo­nyára sejtelme sincs róla, hogy Rákosszentmihály kép­viselőtestülete nem kevesebb,, mint tiz és fél esztendővel ezelőtt határozta el ezt a nagy dolgot és tartotta meg a táblák szállítására az első versenytárgyalást. Az azóta eltelt évtized alatt nem volt sem háború, sem dögvész, sem földrengés,, nem történt semmi, csak ügyesomó, — »akta« lett a dologból és belekerült a megegyszerüsitett közigaz­gatás útvesztőjébe és ime tiz esztendő nem volt elég idő hozzá,, hogy onnan a megvalósulás verőfényébe kikerül­hessen. Igaz,, hogy a közigazgatás hínárjait a fellebbezé­sek áradata is sűrűn fonta köréje és igy a közönség maga is ludas benne, hogy ez az érdekfeszito közigazgatási regény újabb és újabb fejezetekhez juthatott, — de akár- mint tekintjük is a dolgot, mégis csak valami hibát keU sejteni abban a gépezetben,, amely kerek tiz esztendő alatt nem tud eligazítani egy olyan dolgot, amilyet a magán­ember egy hét alatt a teljes befejezésig könnyű szerrel élj uttathat. Rákosszentmihályon tengeri kígyónak nevezik ezt az ü»yet tiz év óta,, amely idő alatt nem csak idegen ember nem tud eligazodni községünk területén, hanem a »bán­sz ülöttiak« is tanácstalanul botorkálnak az össze-vissza keveredett házszámok dzsungelében és a névtelen utcák tömkelegében. Bosszankodunk, szenvedünk és szégyenke­zünk miatta évek hosszú sora óta és tehetetlenül vergő­dünk az egyre dagadó aktacsomó súlya alatt, de a tengeri kigyó erejével megbirkózni nem tudtunk. Ne ünnepeljük hát, hogy végre-vaLahára jogérvényesen kimúlt»?! Hogyne ünnepelnénk, hiszen most is csepp hijján megint majdnem kisiklott kezünkből! Már-már úgy ál­lott a dolog, hogy a vármegye helyt ad a fellehbezésnejk és megint uj versenytárgyalást kell tartani! Ez megint vagy egy esztendei késedelmet jelentett volna. Jó szeren­cse, hogy nem igy történt 1 Most azonban az elöljáróság ne kövessen el mu­lasztást. A képviselőtestület egyik utóbbi határozata,, de a dolgok természetes rendje szerint is össze kell hívni az utcarendező bizottságot, amely évekkel ezelőtt tartotta utolsó gyűlését. Azóta sok változás történhetett, szükséges tehát, hogy az utcaneveket még egyszer felülvizsgálják, mielőtt a táblák készítését elkezdik. Ez egy-kót órai munka csupán, de nem szabad elmulasztani, nehogy tökéletlen munkát végezzünk!, amelyért nem vállalhatná a felelőssé­get az arra egyedül hivatott képviselőtestületi bizottság,, Örömmel hirdetjük!, hogy a tengeri kígyó kimúlt és örömmel lélekzik fel erre a jó hírre a község lakosságai. Az öröm perceit a fiz évi aktabolyongás részletednek fel- hánytorgatásával nem akarjuk megkeseríteni. Arra azon­ban felettébb alkalmas ez a pillanat, hogy gondolkozóba essenek mindazok,, akiket illet,, miként lehetséges az, hogy egy ilyen ügy tiz és fél esztendő után juthasson el csak a megoldáshoz. Gondolkozhatnak ezen azok*, akik a köz- igazgatás szabályait és, törvényeit készítik, gondolkozhat­nak azok', akik azokat végrehajtják, gondolkozhatnak azok, akik a közügyekkel foglalkoznak és gondolkozhat­nak azok, akik bármi címen és bárminő érdekből fel­lebbezések gátsövényeivel a csigalassu hivatalos lebonyo­lítást is könnyelműen akadályozzák. Nem akarunk igazságot tenni, de abban, bizonyosan egyetért velünk mindenki, hogy tiz esztendő kissé mégis csak hosszú élettartam még egy ilyen jól táplált tengeri kigyó számára is. Rákosszentmihály-KisKecshemét. Irta: Kecskeméthy Vince, A fák permetezése. A fák permetezésére szigorú rendelőt kötelezi a kert- gazdákat, különösen a hernyózás igen fontos és szigorúan kötelező. Nem csak a gyümölcsfákat kell lehemyóznt, hanem a kertekben élő minden növényt, a bokrokat és díszfákat is. Ez a köitjelezettség nem csak az egyes kertgaz­daságokra széf, hanem a község egész lakosságára. A munka keresztülvitelére maga az elöljáróság fog a legszigorúbban felügyelni,, s áld ezeket a fontos munkákat március 15-ikéig el nem végzi, azt az elöljáróság Q fel­sőbb hatóságnak bejelenti. A gyümölcsfákról nem csak a hernyókat szedjük lej, hanem a hernyók leszedése után azonnal faka parókáit veszünk a kezünkké, s a fa koronájától lefelé az egész fa koronáját és törzsét levakarjuk. Vakarás után sodrony- kefével minden részét élesen lekeféljük, a felrepedezetjt kérgeket a fáról leszedjük, mert azok alatt rendszerint csupa pete és élősídi féreg tanyázik. A fa levakarást, természetesen egy erre a célra szánt edénybe végezzük és a hulladékot azonnal elégetjük. Ha ezekkel mind készen vagyunk, akkor megkezdjük a téli permetezést. A község rendelkezik permetező gépekkel;,

Next

/
Thumbnails
Contents