Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-12 / 32. szám
XXXlV. évfolyam. tfákosszenimlháiy, 1934. augusztus 1± vasárnap, 32. szánt RÁKOS VIDÉKE VaKSADALIHI, KÖZI»AíEttAT4Sl ÉS HÖ£OAZBASA«t HEíBLAP. RÁKOSS2ENI MIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér, 'ostatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Kél szomszédvár. Érdekes esemény történik éhét végén Rákosszent - mihályon. Jelentőségében sokkal nagyobb, mint aminőnek első tekintetre látszik. Ha megmondjuk, hogy arról van szó, hogy a Rákosszentmihályi Nagykaszinó és a Postáskaszinó kuglizó társasága barátságos mérkőzést rendez és kölcsönösen látogatást tesz egymásnál, akkor a felületes olvasó szája bizonyosan mosolyra görbül és azt mormolja, hogy »Mucsa«, ahol a kuglicsata vezércikk téma és nagy közéleti esemény. Nos, hát, felettébb téved, aki ezt a kicsinek látszó társadalmi eseményt igy Ítéli meg. Aki ugyanis ismeri a vidéki társadalmak természetrajzát, az hamarosan rájön, hogy itt nem az a lényeg, hogy ki tud több babát dobni, hanem arról van szó, hogy a társadalom annyit panaszolt széttagoltsága, merev különállása enyhülni kezd és a forrón óhajtott egyetértés, sőt együttműködés reménye kezd a megvalósulás útjára találni. A rendes és elmaradhatatlan vidéki jelenségektől, a mi sok tekintetben joggal különbnek tartott Rákos- szentmihályunk sem mentes. Bizony nálunk is csak társadalmi ábránd az egy akol és egy pásztor elmélete, az volt még akkor is, amikor a társadalmi élet belefért volna egyetlen szervezetbe, vagyis egyesületbe, hát még később, amikor a fejlődés következtében természetszerűen is több otthonnak kellett alakulni annak számára. Amikor a lakosság száma már ennyire megnövekedik, akkor egészen magától értetődő, hogy különböző társadalmi központok alakulnak. Budapesten néhány száz egyesület, kör és kaszinó áll a közönség rendelkezésére és senkinek se jut az eszébe, hogy ez ellen kifogást emeljen. A baj csak ott van, amikor ezek a társadalmi gyűjtőhelyek ellenséges viszonyban állanak egymással, egymás kárára törnek és egymás útjait keresztezni akarják, amiből súlyos károk származnak az egész társadalomra, az egész közösségre. Ha ellenben egymást jó célok érdekében szeretettel támogatják, ha kell, közös munkára készek, ha valamennyit jó szellem hatja át és a szeretet és barátság válik úrrá a lelkeken, akkor ebből minden irányban, mindenkire és minden jó ügyre csak áldás fakad. Régi átka volt Rákosszentmihálynak, hogy a társadalom legrégibb és természetszerűen vezető egyesülete, a kaszinó, a titkos és nyílt rágalmak állandó céltáblája volt. Tájékozatlan idegenek telepedtek meg községünkben, akik soha még belülről nem látták a kaszinót, de megtanulták és elhitték, mert valósággal beléjük szuggerálták, hogy az valami önző klikk ta- nyája, pártfészek, ahol a húsos fazekat rejtegetik, helyi felfújt nagyságok lovagvára, amelyet, mint a pestisfészket, kerülni kell. Ki ezért, ki azért képzelt és hitetett el magával valami sérelmet, amiért haragudni és gyűlölködni kell. Ilyen körülmények között azután minden jószándék meghiúsult. Évtizedeken át hirdették ott a Széchenyi szellemét, a legtisztább jóakaratot és szere- tetet, de sokan nem hallgatták meg és nem vették maguknak a fáradságot, hogy a való helyzetről közvetlenül meggyőződést szerezzenek. Valahogy, úgy látszik, mégint egy fokkal előbbre jutottunk immár a fejlődés utján, vagy az uszitás vesztette el erejét, mert mindgyakrabban mutatkozik örvendetes jele, hogy az ellentétek leköszörülődnek, csoportok és egyesületek között szives és nyájas viszony létesül, sőt — ime — már a testvéri érzés is kezd jelentkezni. Ezen a téren legkomolyabb és legtöbbet jelentő esemény a két kaszinó szives érintkezése és. baráti kézfogása. Az újabb társadalmi gyűjtőhelyek között legjelentékenyebb, legszebben fejlődő és legügyesebben vezetett egyesületünk a Postáskaszinó, mely most szeretettel látogatja meg öregebb testvérét. Igazán szives és őszinte fogadtatásra talál és bizonyára állandó kölcsönös érintkezés folyamatát nyitja meg és erős, meleg kapcsolatot teremt. Ezt az örvendetes eseményt érdeme és jelentősége szerint méltányolni kell minden jóakaratu embernek és meg kell ragadni a kedvező alkalmat a társadalmi együttműködés alapos és nagyarányú kiépítésére. Ha valóban az a kedvező folyamat indul meg. ezzel a tekeverseny-találkozóval, aminőnek ebben a pillanatban látjuk, úgy nem szabad sohasem elfelejteni, hogy az uj légkör megteremtésében a Postatisztek kaszinójának el nem múló érdeme van. Színház. Csütörtökön a »Sárga liliom« közkívánatra ötödször zsúfolt ház előtt került színre. Pénteken a »Tessék beszállani« ismétlésére megint örvendetesen nagy közönség jelentkezett. Szombaton az Erdélyi Mihály operettjét uj alakjában mutatták be »Szabad a csók« cim alatt. A közönség jól mulatott, sokat nevetett és sokat tapsolt. A jó előadás teljes dicséretet érdemel. Jókedvvel mókáztak, kitünően táncoltak. Vasárnap három szép — este egyenesen zsúfolt — terem mulatott három kitűnő előadáson. »Bál a Savoy- ban«, »Az ezred babája« és »Szabad a csók« szerepelt a műsoron. Hétfőn — igen helyesen — »csak felnőtteknek« figyelmeztetéssel nagyon mulatságos malacságot mutattak be igen jó előadásban. A »Finom kis lakás« valóban nem erkölcsös, de mulattató és ügyes bohózat, amelyet állandóan harsogó kacagás kisért. Nyomulásig telt nézőtér, amely olyan hírét vitte a pajkos mulatságnak, hogy bizonyára még jó néhányszor megtelnék a színház, ha ezt a darabot újra műsorra tűzik. Dénes Manci és Szánthó Méry, Biharyné nagyon kedves és
