Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-05 / 31. szám
XXXÍV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1934. augusztus 5. vasárnap, 31. szám rákos vidéké társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 047. sz Rákosszentmihály, mini nyaraló telep. Múlt heti első cikkünkkel kapcsolatban kaptuk a következő levelet, amelyet hálás örömmel tűzünk a lap élére: Tekintetes szerkesztőség! Aznap akartam kezembe venni a tollat, hogy a Hév. menetrend felháborító térképe miatt panaszt tegyek, amikor a Rákos Vidéke megjelent és erélyes cikkében tiltakozik a sérelmes térkép forgalomban tartása ellen. Igazán a lelkűnkből szól ez a cikk, amelynek minden szava igaz és találó. Bizonyára az egész közönség nevében szólok, amikor ezért köszönetét mondok és kérem a mi régi, kedves lapunkat, hogy ezentúl is mindig ilyen eréllyel és meggyőző erővel védelmezze meg érdekeinket. Kitünően helyes a cikknek az a megállapítása is, hogy Rákosszentmihály nyaraló és üdülő hely. Érdekes, hogy ma már ezt hirdetni és erősíteni kell, holott évtizedeken át benne élt a köztudatban. Ezzel a nyaralótelepi jelleggel szeretnék egy kissé foglalkozni, ha méltónak találják soraimat a közlésre. Rákosszentmihály eredetileg nyaraló telepnek is létesült. Akik itt családi házacskákat, villákat építtettek, a háború előtt jobbára csak a nyári évadban használták azokat, a fővárosban volt téli lakásuk. Akik pedig szerényebb körülmények között éltek, azok a nyári időszakban lakásuk egy részébe vonultak össze, a másik részét pedig bérbeadták az itt épülettel nem rendelkező nyaralólakosok számára. Igen nagy bevételt jelentett ez a lakosság számára, meg a község pénztárának is — és igen nagy forgalmat indított a községben. Ha volt is okunk panaszra némely nyaralólakos magatartása, mondjuk ki nyíltan: követelőzése és nagyhangú, fölényeskedő viselkedése miatt, a nyaralók ideözönlése nagy hasznunkra volt anyagiakban is, meg a fejlődés tekintetében is. Mi vonzotta Szentmihályra a nyaraló lakosságot? Elsősorban a levegője, a kiimája, mely a legegészségesebb a főváros egész környékén. Ismételten olvastuk a Rákos Vidékében, azóta mi is számtalanszor hivatkozunk a Csapodi István orvosprofesszor példájára. A hires orvostanár sokgyerekes családapa volt és szerény anyagi körülmények között élt. Apósának, Állaga Gézának szép villája volt a Zugligetben, ahol mindig otthonra talált volna a Csapodi család is, de ahelyett vagy tiz éven át szűkös albérleti lakásban töltötte a nyarat Szentmihályon, mert Csapodi dr. kijelentette és hirdette, hogy Rákosszentmihály a legegészségesebb nyaralóhely a gyermekek számára. Ezért inkább anyagi áldozatot hozott, kényelmetlenséget szenvedett el, *— csak, hogy gyermekei javára cselekedjék. A minap leszállók a Rákóczi-utcában a villamos * ról, amelyről épen akkor lépett le három idegen uri- ember, akiknek kérdezősködéséből meglátszott, hogy ismeretlen előttük a községünk. Előttem haladtak és alig tettek néhány lépést, az egyik széttárja kabátját és lelkesülten felkiált: — Érzitek, milyen pompás itt a levegő?! Ezt különben mindnyájan naponta megállapítjuk* valahányszor hazaérkezünk és csodálatos módon néhány perc alatt felüdülünk a főváros fülledt levegője és a verejtékes napi munka után. Tehát elsőrendű üdülő és nyaraló hellyé teszi Rákosszentmihályt a levegője. Azzá teszi a fővároshoz való közvetlen közelsége, a jó közlekedése és a kertváros jellege. A sok virág, fa, bokor, a csupa sok kert minden telken. Nagy előnye volt továbbá a lakosság jellege és a jó közszellem és a házak kulturáltabb berendezése. Néhány évtizeddel ezelőtt számtalan úri család nyaralt Budakeszin és a főváros környékének más helyein földes, mestergerendás, alacsony parasztszobákban, műveletlen és szokszor nem jó indulatu sváb parasztok házában. Ahhoz a környezethez, ahhoz a lakáshoz képest az intelligens Szentmihály úri villái a nyugateurópai színvonalat képviselték. Érthető volt tehát, hogy Rákosszentmihály a budapestiek egyik legkedveltebb nyaralóhelye volt sok esztendőn keresztül. Néhány éve azonban ez a helyzet lényegesen megváltozott. Az, hogy villatulajdonosaink az egész éven itt laknak községünkben, részben a község fejlődésének, részben a gazdasági viszonyoknak tulajdonítható és nem is hátrányos jelenség. De elmaradt a nyaraló lakosok legnagyobb része! Miért? Azért is, mert nem telik már nekik sem nyaralásra, de egyebekért is: három fontos okból: A közlekedésünk drágasága miatt, továbbá azért, mert a község fejlődésével, népesedésével nem tud lépést tartani a haladása. A forgalom meggyarapodása porossá, sárossá teszi utcáinkat, ami rendes körülmények között sem öröm, de tűrhetetlen ott, ahol üdülő-közönséget várunk. Aki pénzáldozat árán nyaralni akar, az megköveteli, hogy az ilyenféle kellemetlenségektől megvédjék. Ha ez megtörténik, az anyagi áldozat bizonyára megtérülne azon a réven, hogy Rákosszentmihály megint visszanyerné nyaralóhely-jellegét. De hát, nem történik semmi, Még azt az okos indítványt, hogy legalább a gyors haladást tiltsák el a közlekedő eszközöknek, azt se vették figyelembe, s itt, a Batthyány-utcában pokol az életünk, s ugyanolyan a sorsa a Rákóczi-ut lakosainak is. A harmadik ok végül a fürdőhiány. A József- utcai fürdővel történnek ugyan újabban örvendetes kísérletek, de még mindig nem jutottak el oda, hogy a fürdő az idegenek számára is vonzó erőt jelenthetne. Ez a legnehezebb kérdés minálunk, de ha annyi községben meg tudták oldani, — nem hiszem, hogy ná-
