Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-27 / 21. szám
XXXIV. évfolyam. KáKosszentmRiály, 1934. május 27. vasarnap, 21. szám RÁKOS VIDÉKE Tausadalaü, köziuaziíatAsi és közoazdasAui ükiilap. KAKO»SIEN<miHALV NAUVHOZsEli ÉS SZÁMOS KGYEüOLET fllVAIALUS lÁPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetést ár : Egész evre 10 pengő Fél evre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Pardon kisláng í .. . megbocsásson, hogy néhány szóval fordulok magához és előre is bocsánatát kérem, hogyha talán nem minden szavam fog jólesni. Nagyon kérem ne haragudjék ezért, szőke bodrait ne rázza meg haragosan és ne toppantson kis lábával, ha ellenkezésével találkozik szavam. Olvassa végig ezt a néhány sort és szakítsa félbe kissé tavaszi ábrándozásait, gondolkozzék el egy rövid ideig azon, amit magának szereinek jószivvel elmondani... Arról van szó, ami magának, kedves kis Magyar Lány, úgy fáj, hogy a dzseszt kizárták a maguk kedves mulatságairól. Hogy a Magyar Asszonyok azt mondtálc, a jövőben csak cigánymuzsikára táncolhatnak a mulatságaikon, mert a fülsérúő és ízléstelen dzsessz nem méltó és nem illik a Magyar Lányhoz. Úgy hallottam, hogy ez a szigorú, de mindenesetre nagy hazafias érzésre valló határozat keblében nem talált visszhangra, sőt a harag tüzét gyújtotta meg benne, mert azt felelte, hogy akkor inkább kilép a Magyar Lányok egyesületéből. Tette pedig ezt a kijelentését — meggyőződéssel hiszem, — minden meggondolás nélkül. Hiszem ezt, mert nem gondolnám, hogy csak ennyire szeretné ezt a nagyon kedves egyesületet, hogy pillanatnyi durcás haragjában ott tudná hagyni, azt a sok kedvép barátnőt és azt a rengeteg sok nemes célkitűzést. Ellenkezőleg, az a meggyőződésem, hogy keblében sokkal több a magyar érzés, amelynek ápolására és büszke meg nyila tÜko z la Imára még áldozathozatalra is mindig képes lesz, mint ezeréves történelmünkben annyi sok elődje. Értem jelen esetben az áldozatot, hogy ha még a táncról kellene lemondania, akkor is inkább lenne Magyar Lány! De nem is kell lemondani a táncról, csupán arról, hogy ne a rikoltozó és a mi fülünknek annyira idegen muzsikáira lejtsenek a magyar daliák karján, hanem a lágyabb, magyarabb cigánynak fülbemászó zenéjére. Ne mondja, hogy a dzsessz-ben több a taktus! Nincs a világon az az agyonreklámozott dzsessz, amely olyan taktusra tudná huzni például a csárdást, mint a cigány! Vagy olyan olvadón, lágyan a keringőt. Ne higyje, hogy az az igazi tánc, ahol vad rikoltó zással, 'nagy robajjal szól a zenel Nem. Ilyen zene mellett beszélni sem lehet. Pedig tánc közben beszélgetni is szoktak. Tudja, kislány, hogy régen hány szerelmi vallomást, hány leánykérést suttogtak el tánc közben lágyan? Próbálja meg most egy modern lovag a dzsessz hangjai mellett a vallomást! — Vagy más. — Fiatal lányról lévén szó, beszéljünk csak arról a nagy eseményről, mely ott él minden fiatal leányszivben: a szerenádról. El tudna-e képzelni és el tudna viselni szerenádot ablakai alatt szaxofonnal és a többi lármás dzsessz hangszerrel? Bajos, ugy-e? Csakugyan, ezt is csak cigány muzsikától veimé szívesen. íme, látja cigányra is szükség van! Csakhogy,[kislány, az a cigány nem tud megélni csupán a szerenádból. Az a cigány évszázadokig muzsikált elődeinknek, apáinknak, anyáinknak, örömeiket növelte, bánatukat csökkentette, győzelmükre tusst húzott, vereségükben vigasztalt!... Kislány, gondoljon a múltra, gondoljon a megalázott jelenre, letiport magyarságunkra, jövőnkre, mely szebbé csak igaz magyarságunkkal fejlődhetikl Kislány, ne hamarkodja el kijelentéseit, elhatározását, legyen mindig, mindenben, elsősorban jó Magyar Lány! Szigorú Sándor. O HÍREK ■Sgl!«’ Move estély. Pünkösd vasárnapján rendezte a Move RFC a kaszinóban műsoros estélyét Mann László rendezésében. Azok az estélyek, színdarabok, melyeket Mann László, a tehetséges és sokoldalú műkedvelő rendez, mindenkor sikeresek voltak, hogyne sikerült volna ez az újabb, mikor ráadásul olyan segítő társai voltak, mint Gorszky János és Stumpf Károly. Maga a műsor is meglepő volt. Újszerű községünkben, ahol még revüt nem rendeztek. Ez pedig revü volt. Merész újítás, de sikeres. A közönség jói mutatott, jeléül, hogy a rendezőség bem dolgozott hiába. A gazdag műsort Adámy Oszkár nyitotta meg a hatásos »fekete szobával«, melyet már sokszor élveztünk. Ezalkalonunal társa fia, a kis Őszi volt, aki, úgy látszik, követi apja nyomdokait. A mutatvány ellen a közönségnek csak egy kifogása lehet, hogy rövid volt. Ezután a műsor számai filmszerűen peregtek. Oravetz Ferencnó tiroli éneke és tánca, Oravetz Erzsiké és Vigh Juci magyar tánca, Károlyi Ferenc cigány jelenete, Berger Bözsike énekszámai, majd Mann László magánszáma énekkel és tánccal, mind-mind nagy hatást és tapsot váltott ki. Végül az irredenta szám, melyet Mann László és Berger Bözsike énekelt, volt a leghatásosabb. Gorszky János igen szép, Ízléses diszletet készített, a mindig áldozatra kész Stumpf Károly és társai segítségével. Ez a diszlett nagyon szép volt. Fokozta a hatást a világítás is, melyet Papercska Géza és Iharosi Lajos varázsolt a színre. Szünet után az »Emberek sírjatok« cimü egy fel vonásoson mulatott a közönség. Ebben kitűnt alakításával Oravetz Fe- rencné. Minden mozdulatát kacagták. Mann László itt is tudásának javát adta. Kezében minden szerep jó és hatásos. Károlyi Ferenc harsogó kacagást keltett. A darabot Vigh Jucika és Lehoczky Sándor, kiben értékes uj műkedvelőt nyertünk, egészítenie ki jelesen. Ki kell emelni Gorszky Jánost, sok munkája mellett, mint szellemes bejelentőt és Károlyi Erzsikét, a hű zongora kísérőt, A közönség jól mulatott. Felül fizetések: N. N. 10, Bozzay Béla 6, Nagy Géza esperes 5, H. K. 5, P. P. 5, Heimovits Márton 3, Bozzay Béla 6 díszes virágkosár. A rendezőség azuton is hálás köszönetét mond a felülfizetőknek, a közönségnek a támogatásért, valamint a szereplőknek odaadó közreműködésükért.
