Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-20 / 20. szám

XXXIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1934. május 20. vasárnap,

[20. szám

RÁKOS VIDÉKÉ

YAttSsfctt&iuittli, rÁ»a aÖ%(ÜAK».%SÁtit HEflLAP.

ÍtAl£OS!*lENfM£HÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HSVAlALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona» utca 103.

TELEFON : Rákosszenttniiiáiy 31.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő :

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér.

Jostatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz

Pünkösdi t

Nem árt, lia az ember pünkösd előtt némi előkészületeket végez a Szentlélek befogadására. Este, lefekvés után szoktam egy kjs lelki kozmetikával foglalkozni, igyekezvén kisimogalni a lelkem köré gyüremkedő ráncokat. Az éjjeli szekrényemen ott van a Pázmány Péter jmádságos könyve és a Károli Gáspár bibliafordítása. A harcos bibornok és a református esperes ur igen szépen megférnek az ágyam meifett.

Valamelyik este, pünkösdi elmélkedéseim közepette, a két jeles egyházi férfiú társaságában elnyomott az álom. (Megesett az még a szentekkel is, hogy a huzgóság éppen Így elnyomta őket.)

Almomban a szentmihályi Rákóczi-uton jártam oda- vissza, magányosan, akárcsak a palotai Hév. ingajárat. Az égen bárányfelhők úszkáltak, alakultak, csoportosullak, végül szépen kiformálták Nagymagyarország térképét, éppen úgy, ahogy azt Mühlheck Károly megrajzolta a Rákos Vidéke húsvéti számában. (Bárcsak most pünkösdre is raizolna valami ilyen gyönyörűséget.)

Hát egyszer csak a Szentkorona-utca tájékán szembe jön velem két komoly, méltóságteljes férfialak. Az egyik katolikus főpapi díszben, a másik a kálvinista prédikátorok fekete talárjában. Mindjárt megismertem őket. Pázmány Péter volt az egyik, Károli Gáspár a másik.

A hátuk mögé kerültem, mert szerettem volna meghallani, mi beszélni valójuk van egymással. Azt hittem, valami parázs hitvitát fogok Kalkmi De nem igy történt. Megértő békességben disk uráliak.

— Hogy is vagyon megírva az Apostolok Cselekedeteiben? — idézte Károli a saját bibliafordítását. — »Akkor lön az égből nagy hirtelen, mint egy rohanó erős szélnek zúgása, és jelenének meg előttük nyelvek, szétágazók, mjnt a tüze. És meg telének mindnyájan Szén tiétekkel és keidének szólni más nyelveken, amint a lélek adá nékik nyilatkozniuk. Ennek a morajnak keletkezésére a sokaság megdöbbent, mivel k,iki a maga tulajdon nyelvjárásán hallá azokat szólani.«

— Úgy van, — felelte a bíboros érsek. — A Lélek adá nékik nyilatkozniuk mindenféle nyelveken. Hirdetik a magyar igazságot immár angolul, franciául és a világ mindenféle nyelvén. Kiki a maga tulajdon nyelvjárásán hallja a magyarok szózatát és szétágazó tüzes nyelvek elejével terjed az igazság, mint egy rohanó erős szélnek zúgása. Ennek a morajnak keletkezésére a világ már megdöbbent és mindegyre hatalmasabb visszhangot ver a magyarok szent igéje: »Igazságot Magyarországnak!«

— Nem kételkedem benne, — szólt az esperes, — hogy a magyar igazság győzedelmeskedni fog. Csak ott látom a hajt, hogy a mi hosszutürő népünk már igen keseredett. Erejükön felül vágynak terheik, szomorú az ö szivük és nem szűnnek az ö könnyhullatásaik. A lelkek háborúsága vagyon künn és benn, és én attól félek, hogy

a keseredelteknek nem lészen elegendő erejük a hosszu- lürés gyakorlására. i

— Ettől nem kell félni, — nyugtatta meg az érsek, az esperest. — A mi népünk nemcsak a harci hévben kiváló, hanem a hosszulürés okos nyugodtságában is. Bízik Istenben és az Igazságban. Tud még imádkozni és Krisztus szenvedése ad nek,i erőt a szenvedésekhez. Magam is irtani egy imádságot a keseredettekért. Éppen a magyarok mostani állapotában javallató» ez az imádság, s hiszem is, hogy gyakorta el szokták mondani.

... Amikor felébredtem, még égett a lámpa az éjjeli szekrényen. A Pázmány Péter ímakönyve nyitva hevert a takarómon. Felvettem a könyvet és olvasni kezdtem:

•»Keseredettekért való imádság. — Uram, Jézus Krisztus, kérlek, légy segitsége keseredett szolgáidnak; bátor(itsad és vigasztaljad Szentlelked által őket. Lám, te ígérted, Uram, hogy nem hagyod szolgáidat erejök fölött kísértetni, hanem terhüket megkönnyehbited. Adj azért, én Istenem, SzentLelket megkeseredett szolgáidnak, töröld el könnyhullatásaikat, vigasztald szomorú szivüket, hogy a külső háborúságok és belső keserűségek miatt valami vétekbe ne essenek, hanem jó voltodból örömre fordulván siralmuk, szent Felségednek véghetetlen hálaadással szolgáljanak.«

Hát ehhez igazán nincs mit hozzátenni. Mondjátok el ti is utánam, magyar testvéreim, tartozzatok akár a Pázmány Péter egyházához, akár a Károli Gáspár feleke- zetéhez, akár más hitvalláshoz. És haladjatok olyan szép megértésben egymás mellett, mint álmomban a két nagy magyar pap. Éis higyjetek a szétágazó tüzes nyelvek erejében, a Szentlélek pünkösdi ígéretében: hogy most már igazán útban van, jön, közeleg a magyar Igazság!

Dr. Kárpáthy László.

b"ííbd hírek “sys«

Bérmálás. Junius 25-én, hétfőn tart bérmálást községünkben Hanauer A. István megyés püspök. Jelentkezni lehet keresztlevéllel a plébánián. A plébánia iigyelmezteti a híveket, hogy bérmaszülő csak kath. vallásit, egyházilag megesküdőtt és megbérmálí egyén lehet.

A hősök emléke alapjára. A Nemzeti Egység női csoportja az „ Ezüstkócsag“ c. színdarab bevételéből egyelőre 50 pengőt juttatott a hősi alap javára Dibusz Sándor főjegyző kezéhez, aki újabban fölujitotta azt a szép kívánságot, hogy Rákosszentmihályon is, hasonlóan hazánk többi hazafiasán gondolkodó községéhez, a hála és tisztelet, de a nemzeti érzés ápolása és elmélyítése céljából is, a világháborúban elesett diadalmas hőseink tiszteletére nemes adományokból szobrot emeltessünk. A hősi alapot már a múltban