Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-03-26 / 13. szám

XXXÍIL évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. március’26. vasárnap, 13. szám RÁKOS VIDÉKE TAhSAMLUI, KÖZIOAZOátASI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁK€>SS»ENl MIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ara 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A Nagykaszinó közgyűlése. Rákosszentmihály társadalmának vezető testü- lete, a- Nagykaszinó rendes évi közgyűlését tartotta vasárnap délután. A közgyűlés, mint eoben az egye­sületben rendszerint, ezúttal is már az első határ­napon határozatképes volt, a mi az egyesületben uralkodó szellem egyik jellemző megnyilvánulása. A közgyűlésen nem szerepelt tisztujitás, sem semmi vitára alkalmat adó napirendi tárgy, az érdeklődés mégis hiánytalan volt, mert ennek a testületnek a tagjai tudják azt, hogy komoly ügyet szolgádnak és komolyan is teljesítik feladatukat. A Kaszinó nem csak a Széchenyi szellemében gyülekező helye az intelligens és hazafias gondolko­zás u lakosoknak, hanem talán az egyetlen olyan tár­sadalmi alakulatnak, amely semmi féle politikával és pártszernpon tokb ó 1 tárgyalt közügyekkel nem fog­lalkozik, tehát hivatott arra, hogy az egész jó gon- dolkozásu értelmiséget egyesítse. Működésében soha alapszabályai keretén túl nem lép és a társadalmi tevékenységen kívül csak általános hazafias és köz- művelődési célok érdekében fejt ki működést, hogy milyen eredménnyel, azt évről-évre megmutatják a közgyűléseken elhangzott beszámolói, amelyeket épen általános jelentőségük és bizonyító erejük miatt, a Rákos Vidéke mindenkor egész terjedelmében a nagy nyilvánosság elé terjeszt. így történt ez az idén is és a Regős József polgári iskolai igazgató titkári jelentéséhez nem is kell hozzátenni semmit sem. Beszél önmagáért és a ki akar, érthet belőle. A kaszinói évforduló alkalmából még csak arra mutatunk rá, hogy a múlt év történetének egyik igen nevezetes mozzanata, hogy végre az ifjúságot is hozzá tudták kapcsolni a Kaszinó életéhez, a mi döntő fontosságú lépés azon az ütőn, amelyen vezető társadalmi egyesületünk hivatását teljes mértékben betöltheti. Talán jobbra fordul majd valahára a magyar sors és az a sok szép terv, amely a Kaszinó vezető­ségének lelkében ég, fokozatosan a megvalósulás révébe juthat és a Nagykaszinó továbbfejlesztését is elérhetővé teiszi. A közgyűlésről az alábbiakban számolunk be: Krenedits Sándor elnök szeretettel üdvözölte tagtársait és az alapszabályok értelmében határozat- képes közgyűlést megnyitotta s a jegyzőkönyv hite­lesítésére DÖffel Lászlót és Lauró Ferencet kérte fel. Regős József titkár a Kaszinó múlt évi működéséről a következő jelentésben számolt be: Mélyein tisztelt közgyűlés! Évi jelentésem előterjesztésekor legyen szabad megelékeznem a kaszinói szellemnek mai nemzeti életünkben való fontosságáról. Az elmúlt években nemzeti életünk sok értéke pusztult el. Az előzetes; megfontolás- és a hozzáértők meghallgatása nélkül lelkiismeretlen gyűlölettel ránk kényszeritett trianoni békeparancs megrontotta gazdasági életünket e csonka országban s a romlás mindeddig fokozódott, mert belekerültünk az európai gazdasági válság bi­zonytalanságába is. Az ilyen életviszonyok közt nem ritkán felbomlik a szellemi élet egysége, harmóniája; uj eszmék támadnak, uj mozgalmak indulnak meg a lelkek nyugtalanságából. Aki nyugodtan tud Ítélni ezekről az uj szellem- és társadalmi mozgalmakról^ hamar felismeri, hogy ezeknek voltaképen a hazafias/ kötelességektől — s a nehéz életküzdelein férfias vállalásától való mentesülni akarás a céljuk. A ka­szinói életnek talán ma sem az a hivatása, hogy iái minduntalan keletkező s megváltást ígérő mozgal­makkal, jelszavakkal meddő vitákba szálljon, velük! szemben szellemi csatára keljen, hisz ezek a több­nyire jóhiszeműen fölállított légvárak az élet frisig szelének érintésére úgyis összeomlanak; a kaszinói szellemnek éppen ezért nem a vitatkozás a feladata,! hanem az, hogy példakép mutassa a hazafias köte­lességet vállaló és hiven teljesítő férfiú szilárd jel­lemét a fiatalság okulására különösen egy olyan korban, amely az ideálizmustól sokban eltávolodott^ Talán nem a kívánatos eredménnyel, de erőnk, tehetségünk szerint és a mindnyájunkban élő jó- szándékkal igyekeztünk ezt a kaszinói szellemet meg­valósítani a mai nappal záruló kaszinói évben is:, melyről vázlatos képet a következükben nyújtok: Az elmúlt 1932. év az előzőkhez képest nem sok változást hozott egyesületi életünkben, de annál fájóbb és súlyosabb veszteséget községünk társa­dalmi életében. A közszeretetben mindig köztünk! tevékenykedő, magas szellemű és fenkölt lelkű nagyasszony: Krenedits Sándomé, a mi nagyrabe- csült és mélyen tisztelt elnökünk felesége költözött el az élők sorából. Krenedits Sándomé távozása nem­csak pótolhatatlan hiánya Rákosszentmihály szociális és karitatív munkájának és az élet nehézségeivel küzdő szegényeinek, hanem szellemi és erkölcsi éle*- tének is. Temetésén küldöttségileg vettünk részt s koszorút helyeztünk sirjára. A megboldogult emlé­két jegyzőkönyvünkben örökítettük meg s gyászunk' jeléül fekete csokrot tűztünk kaszinónknak ajándéko­zott festményére. Tagjaink sorából elragadta a kérlelhetetlen ha­lál: Weisz Ignác, Lukács Márton, lovag Kutschen-

Next

/
Thumbnails
Contents