Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-11-19 / 47. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 4f szám. ben az egyesület titkára köszönte meg azzal, hogy hiszi, hogy ha az az ifjúság, amely rátermettségének ilyen kitűnő bizonyítékát adta, felnő és álláshoz jut, megállja a helyét és szebbé, boldogabbá teszi a világot. Mansz gyűlés. Hétfőn délután volt a Mansz november havi gyűlése a községházán. A gyűlésen dr. Nagy Sándorné, a Mansz szeretett és nagyrabecsüft elnöke látta el az elnöki tiszteit^ akit Regősné dr. Kohajda Margit üdvözölt, a magyar asszonyok lelkes ragaszkodását, mélységes tiszteletét tolmácsolva, s azt a fogadalmat, hogy a társadalmi munkában sok szépet és nagyot alkotott elnököt uj munkakörében teljes odaadással követik és szolgálják. Özv. dr. Nagy Sándorné szívhez találó, meleg szavakkal üdvözölte a Man,szít, amelynek érdemeit fejleszteni, munkáját folytatni törekszik minden erejével. —• A gyűlés során fölvetődött az állat- és növényvédelem kérdése, s ebben úgy határozlak, hogy a rákosszentmihályi Mansz megbízottja figyelni fogja és gyű j ti azok * nevét, akik feleslegesen kínozzák az állatokat, tördelik az utcák fáit, s ezeket a rendőrkapitányságnak tudomására hozza. December ió-án lesz a revíziós ünnepség, amelyet a Mansz az iskojánkivüli népművelő bizottsággal közösen rendez, s amelyen dr. Kenéz Béla ny. miniszter, egyetemi tanár fogja a nagy reviziós beszédet tartani. Az üdvözlő beszédet ez alkalommal dr.! Nagy Sándorné elnök mondja. December 5-én a tejkonyha^ javára műsoros gyermekdélutánt rendeznek 50 és 20 filléres belépődíj mellett. Palkovits Jolán, a külügyi szakosztály agilis elnöke jelentette, hogy január havában a Korzó-mozgóban hazafias mozielőadást tartanak a külügyi szakosztály propaganda céljaira. Ügyvezető elnö(k előterjesztette azokat a módozatokat, amelyekkel a Mansz a községi inségakcióba bekapcsolódni kíván. E tárgyhoz \ többen szóltak hozzá igen gyakorlatias szellemben, s a. cél minél jobb megközelitése érdekében. Figyelmezjtetett] a népművelés Jcéthetenkint tartott reviziós előadásaira,! s a legközelebbi re, mely november 28-án d. u. 6 órakori lesz a községháza tanácstermében, a tagokat meghívta. Ej gyűlésen jelentette be Tóthfalussy Kálmánná, hogy minden hónap második szerdáján Mamsz-napot tart, s e {napon I fodrász üzlet ében munkát végeztető Mansz-asszonyok be-j fizetéséből származó hasznot a Mansznak átengedi. Székyí Ernőnó kérte a tagok agilitását a Stefánia kelengyéineki megújítása érdekében, sőt e cél érdekében elfogad liasz-j nált fehérneműt is. Az elnök a tagszámszaporulat, s az| egyesületi élet érdekében minél nagyobb tevékenységet kér a tagoktól, kéri a községi insógakció támogatását, s a koldusügy megoldása érdekében való buzgólkodást is, majd szétosztotta a Mansz jótékonysági felajánlások pénzbeszedői között a munkaiveket, hogy megkezdjék a szép munkát, mert a szegényügy nem várhat halasztást. A Mansz jótékonysági pénzbeszedői a következők: Erdeyné, Szláv kovszkyné, kammeckerné, Bogyayné, Kólán é, Her- czegné, Közeliié, Otténé, Gürtlerné, Schulekné, Dóráné, Haladáné, Fleischhackerné, Dómé Margit, Hidvéginé, Farkasné Z. Irén, Gombásné, Mártonná. Az elnök a jó Isten áldását kéri az áldozatos munkára és nagyon kéri községünk társadalmát is, hogy a nemes és nagylelkű magyar asszonyokat fogadják szívesen a gyenge anyák, csecsemők, aggok és betegek nevében és tegyék meg a jó Istenért és a hazáért anyagi lehetőségeik szer rint felajánlásukat. Végül az ügyvezető elnök bejelentette szeretett elnökük, dr. Nagy Sándorné havi felajánlását, mely 5 P a tejkonyha javára. Ezenkívül 5 P-őt, melyet a teajegye megváltása címén adományozott a pél- dáslelkü nagyasszony. A népes gyűlés ezzel véget ért. Ismeretterjesztő előadás. Kedden este nagyszámú közönség előtt ismeretterjesztő előadás volt a községháza tanácstermében Regősné Kohajda Margit dr. előadássorozatán. Regősné előadásának ;>A revízió és a felvidék« a címe. Ismertette az elszakított felvidék hegyes vízrajzi helyzetét, iparilag és gazdaságilag nem Csehországot, hanem Magyarországot, s nagy gazdasági egységét kialakító szerepét. Jellemezte a magyarok és tótok békés, államalkotó együttélését történelmi korszakokon át. Amikor a cseh diplomaták 1915-ben az angol külügyminiszh tériumba küldött memorandumban bejelentették a. felvidékre való igényüket, akkor Massaryk nem tudott hivatkozni sem gazdasági, sem történelmi szempontokra. A csehek és tótok nyelvi egyesítése minden erőltetés ellenére sem haladt, sőt meg sem kezdődött. Ezt már a tótok is belátták, Jehlicska, a szlovák nemzeti tanács elnöke maga hirdeti, hogy a magyaroknak ezer év történetében sokat köszönnek, mig a csehekkel való egyesülés mindenüket: nyelvüket, gazdasági, vallási érdekeiket veszélyezteti. A cseh politika — az újabb erőszakosság, Pozsony, Kassa, Ungvár magyarsága ellen intézett támadások — már nemcsak időszerűvé, hanem szükségessé teszik a revíziós törekvésekkel való foglalkozást. — Kiss Sándor állatorvos, a rákosszentmihályi intelligencia nagyon tevékeny és kitünően képzett tagja, az állatok együttes életéről tartott igen tartalmas, értékes előadást. Az állatok egymást segítő, támogató készségét eleven példákkal jellea mezte. A hallgatóság igen érdekes képet kapott a rákok, kagylók, polipok, szivacsok és a nagyobb viziállatok, krokodilok életéről. A kitűnő előadást ötletesen fejezte be, amikor az emberi társadalom széthúzásaira tett hivatkozást. A kitűnő előadás után Farkasné Z. Irén olvasta fel egyik megkapó hangulatú novelláját, majd Tahy £ István dr. tartotta meg elgondolásban, stílusban egyaránt ■v értékes előadását a nő társadalmi helyzetéről. Elbeszélő formában ismertette a nő helyzetét az egyes korok társadalmi életében, s kiemelte, hogy a világháború alatt és után a nő társadalmilag nagy mértékben előre tört, s fma a kulturális és társadalmi életben, munkában társa ra férfinak. Nemzeti és társadalmi szempontból méltatta fa nők kulturális és munkateljesitményeit, igen szemléletesen jellemezte, hogy vannak bizonyos foglalkozások, hivatások, amelyeket csak férfi vállalhat. Kiemelte, hogy az anyaság is feltétlen irányt, határt szab a nő életútjának. Végül a család fontosságát méltatta társadalmi és nern- ^ ze li szem pon tiból . Az előadások után szórakoztatóul a ''»Jászkunok« cimü diapoziliv-sorozat bemutatása következett. R. K. M. clr; A Szent Imre kápolna gyóntatószéke. A Szent Imre kápolnában még nincs gyóntatószék. A beszerzése 300 pengőbe kerül. A jó hívek elhatározták,} hogy megszerzik ezt az összeget. Megkezdték a gyűjtést,/ amelynek első eredménye 100 pengő. Remélik, hogy a folytatás hasonló sikerrel jár. Az eddigi adakozók a következők: Höfer Istvánná 20, Egy szűz anya tisztelő 10, Ruisz Antalné 3, Barabás Kun László 5, özv. Csajághy Jánosné 5, Majer Gyuláné 5, Miksa Istvánná 4, Svéda Károlyné 3/ Larsányi Ottóné 3, SchvarczI József 2, Dudás József 2, Doma Miklós 2, Paternos Istvánná 1, dr. Tóth Pál Lászlóné 1, Mária 15. szám 1, Adámy Oszh kámé 1, Mészáros László 1, dr. Garai Lajosné 1, Lippe Ödönné 1, Papp János 1, Gürtlerné 1, Sach Gábor 1, Tóth Józsefné 1, N. N. .3, Szlavkovszky Sándor 1, Csonka Istvánná —.50, N. N. —.30, N. N. —.30, Hídvégi Nán- dorná 1, Egy Jézus szive tisztelő 1, Bogyai Antalné 1, N. N. —.50, Német Vendel —.50, N. N. —.20László István —.50, Otte Gázáné 1, Hosszuné —.50, özv. Kammer Jánosné —.50, Szalma Jánosné 3, Györkös Ferencné 1, Csonka István —.20, Pálfi Ferencné 1, Lauer Gyuláné 1, Szám József 1, Séf férné 1, Paukovicsné —.50, Horváth Károlyné 1, N. N. —.20, Daniss Anna 1, Homor Gyuláné 1, Schulek Károlyné 1. ,
