Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-10-22 / 43. szám

43. szám RÁKOS VIDÉKÉ 3 oldal. Iskolagondnoksági gyűlés. A rákossrentmihályi állami elemi iskola gondnoksága Nagy Géza esperes plé­bános telnöklete alatt gyűlést tartott, melynek jegyző­könyvét Schvarczl József és Balázsovich Zoltán hiteíe- sitetlte. A gondnokság uj választott tagja Garai Lajos dr. letette az esküt. Lantos András, a másik uj tag, kiment- tette elmaradását. Hild László igazgató előterjesztésére1 mindhárom körzet számadását és költségvetését egyhan­gúlag jóváhagyták. Általános helyesléssel fogadták Törö- csik Gyula igazgató jelentését is, mely a szegény tanulók ebédeltetésének támogatása érdekében kifejtett tevékeny­ségről számolt be. Nagy Géza elnökkel engedélyt kér­tek Padányi kir. tanfelügyelőtől, hogy hónaponkint a Korzó mozgóban a tanulók számára 20 filléres előadásit rendezhessenek. Jóleső elismerést keltett, hogy a Korzó mozgó az előadások fele bevételét felajánlotta a jótékony akció támogatására. A mült héten volt az első ilyen elő­adás, amelynek ügyes és tanulságos műsorán a gyermekek igen jól szórakoztak, a mozgó pedig 89 pengő 10 fil­lért szolgáltatott be a szegény gyermekek ebédjére, melyet Nagy Géza esperes irányításával a plébánia rendez. Az iskolák tanulóikkal nagyszabású jótékony előadást is tar­tanak erre a célra. A gondnokság már előre megígérte a nemescélu vállalkozás meleg támogatását. A tanulók számára külön előadás lesz 20 filléres belépő díjjal és két előadás a közönség részére 50 fill, és 1 pengős belépő jegyekkel. Ilyen módon az ebédeltetés költségei­nek még hiányzó része előrelátóan teljes fedezetet nyer. Iliid igazgató-gondnok bejelentése alapján tudomásul vette a gyűlés, hogy most már, felsőbb rendeletre, megnyílik a szabályszerű gazdasági, még pedig a helyi viszonyoknak megfelelő — kertészeti szakirányú iskolánk is. Alkalmas telket a község enged át, elég közel a Szilas tájékán, s mihelyt fedezete lesz rá, a testületet bekeritteti és kuttal látja el. Kecskeméthy Vince bíró készségesen elvállalta, hogy a kertészeti oktatást szakismereteivel a maga részé­ről is támogatja és a gyakorlati foglalkoztatást addig is lehetővé teszi, mig a telek bekerítése megtörténhetik. A gondnokság köszönettel vette tudomásul a bejelentést és ujiból fájdalommal állap itotta meg, hogy a képviselő- testület harmadéve milyen szerencsés vételt biztosított a község számára a faiskola és temető céljára 2 pengős áron megszerzett hatalmas terület révén, de a gáncsoskodó felr lebhezések ezt sem kímélték meg és az előnyös üzlet megkötését meghiúsították. Most nincs megfelelő területe a községnek a saját faiskolája számára sem, a gazdasági iskola céljára pedig a szabályszerű hold helyett csak 600 négyszögöles telek jut. Népművelő előadás. Kedden nyitotta meg Re­gősné Kohajda Margit dr. tanárnő idei előadássorozatát: »\ isszapillantás a revíziós munka egyévi fejlődésére« ciinii előadásával. Rámutatott előadásában a magyar reví­ziós liga bél- és külföldön folytatott eredményes' mun­kájára s kiemelte az,t a gondolatot, hogy a revíziós törek­vésekben a magyar népnek egységes akarata nyilvánul meg a kisántánt revízió ellenes törekvései vei szemben. A magyar revíziós mozgalom eredményezte azt,, hogy újab­ban mind több neves külföldi politikus, tudós és újság­író keresi föl hazánkat, hogy itt a helyszínen tanulmányoz­zák a revízió problémáját. Majd fölsorakoztatta a kül­földi politikai tényezők nyilatkozatát, akik szolgálatot tettek a revíziós eszme külföldi terjesztése érdekében. Megemlítette azt is, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Gömbös Gyula, a magyar politika tengelyévé tette a revízió kérdését, mely utján sok bizakodó magyar aszr- szonylélek követi. Végül a magyar revíziós liga elnökének;, Herczeg Ferencnek a revízió érdekében kifejtett fárad­hatatlan munkásságáról emlékezett meg. — Balázsovich Zoltán szerkesztő a színházról beszélt. Megható kedves­séggel emlékezett meg Szacsvay Imréről, a nagy szín­művészről születése 80 évfordulója alkalmából. Beszélt a régi nagy művészek gárdájáról, akik a tragédiák nemes páthoszát és fenkölt hangját méltóképen tudták tolmá­csolni. Szacsvay a legnagyobbak közé tartozott. Súlyos és magával ragadó volt és mindig élő, hús és vér embert ábrázolt. A költői müvek mélyébe szállt le és hiánytalanul tálja elő a kibányászott kincseket. Izig-vérig magyar ur, ősi székely család fia, az esztelneki Szacsvayak leszárma­zottja. Rajzolta érdekes és különleges egyéniségét, úri jel­lemét. Szacsvay sok éven át volt Rákosszentmihály lakosa, aki még ma is meleg szeretettel gondol községünkre. A régi nagy stílust kiszoritják a modernebb irányzatok, de pótolni nem tudják. Beszélt a nemrég elhunyt Pálffy György művészi értékéről és a szintén mostanában meghalt Császár Imre szinmüvészi nagyságáról. Ő volt a leg­elegánsabb magyar színész, aki a maga szerepkörében fe­lejthetetlen alakításokat produkált és a szinészképzésben és irodalomban is nagyértékü munkálkodást fejtett ki. A színházat szeretni kell és tudni kell értékét élvezni és hasznositani. A komoly és értékesebb színpadi müveknek ma gyér a közönsége, pedig sókkalta nagyobb lelki gyö­nyörűséget szereznek, mint az üres kacagtató vagy látvá­nyos darabok. A könny, amelyet szemünkbe idéznek, igaz­gyönggyé válik a lélek kincseskamrájában. Beszélt még a színház hazafias, nemzetnevelő, Ízlésfejlesztő, erköl­csöt ápoló és oktató hivatásáról és a színház szeretetére lelkesitette hallgatóságát. Regősné Kohajda Margit dr. igen lekötelező és jóindulatú szavakban méltatta Balá­zsovich Zoltánt, mint »a szép, lelkes szavak mesterét],< s az élet és művészet nemesen tiszta értékeinek ápolóját és hirdetőjét..« Az előadások közt Palkovits Jolán tanítónő készülő verseskönyvének értékes tartalmából mutatott be néhány költői hangulatú verset. A kulturális estét a »Hon­foglalás« cimü vetitetképes előadás fejezte be. Az elő­adássorozat folytatása okt. 31-én lesz ugyancsak a köz­ségháza tanácstermében. (L. I.) Magyar lányok. A Magyar lányok szakosztálya megkezdte munkája előkészitését. A gazdasági válság ma­gával hozta az erkölcsi és szellemi ernyedést, céltudatlan­ságot, fásultságot. Ezek nemzetünk mai életének nagy bajai s ezektől akarja óvni, védeni a Mansz elnöksége az ifjúságot, az életmunkára készülő női generációt, amikor széleskörű 'program megvalósitását tervezi. A Mansz a nemzeti szellemű kulturális törekvések iránt való érdek­lődésre, a hazafias és társadalmi akciókban való aktiv részvételre, magasabb erkölcsi felelősségérzetre akarja el­vezetni leányainkat, s amikor a leánykori munka vezeté­sére Miksz Ilonka oki. tanítónőt ajánlotta a leányszafc- osztál'y elnökéül, akkor nyugodtan tekint a magyar leá­nyok munkája felé, mert Miksz Ilonka alapos és komoly értékű munkája mór az ismeretterjesztő előadásokon is feltűnt. Az okt. 17-i alakuló értekezletet Hidvégi Nán- dorné, a Mansz buzgó és kiváló társelnöke nyitotta meg. A gyűlésen jelen volt ifj. Szabó Józsefné alelnök is. Hid- véginé szeretettel üdvözölte az uj elnököt és a tagokat, majd Bodóczy Gizella volt elnökről emlékezett meg el­ismerő szavakkal. A hit és munka szeretetét, az összetar­tás szükségességét ajánlotta a leányok figyelmébe. Sür­gette egy olyan leánytipus kialakítását, amely a keresztény gondolkodás szerint viselkedik, öltözködik, dolgozik. Az elet értékeiről és szépségeiről fölemlítette, hogy az nem­csak ,az otthonon kívül van, hanem megvan mindéin embertársunkban^ és annak föltalálása, megbecsülése maga is érték, amiért érdemes élni, dolgozni. Miksz Ilonka a lélekemelő, tartalmas elnöki megnyitót őszülte szavak­kal köszönte meg és röviden vázolta a magyar leányok1 munkakörét, amelyet a 2 3-1 közgyűlés elé fog terjesz­teni. Ifj. Szabó Józsefné, a Mansz lelkes és ambiciózus:

Next

/
Thumbnails
Contents