Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-10-15 / 42. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 42 szám. nemzet és egyház men tő munkára tömörüljön. A csekély szabad időt, amely számára jut, szívesen ajánlja az egyesület támogatására. Iglói Szontagh Antal dr. kép. felügy. méltatta még kedves szavakkal a női munkát. Az ozson- nán a helyi Mansz Regős né Kohajda Margit dr. ü. v. elnök vezetése alatt vett részt. Nagyságos Asszonyom! Itt >az ősz visszavonhatatlanul. Elérkezett az ideje, hogy vásárlásait elvégezze. Hallgasson ránk és higyjen nekünk, jöjjön mihozzánk, helybeli üzletesekhez. A fővárosban ön idege\n^ a kirakatok csábítása mögött, az áruházak tömegkirtálata mögött a nagy haszonszerzés igyekezete lappang. Velünk holnap is találkozik, minket mindenkor felebősségre vonhat, ha okot adunk rá. Mi az ön javát akarjuk, hogy magunk is boldogulhassunk. Szeretettel várjuk és kérjük szives látogatását. Rákosszentmihályt kereskedők egyesülete. RaKosszentmíhaiy utcái. A rákosszentmihályi utcanevekről szóló cikksorozatunkban legutóbb a Paulusz János-tér nevének történetét ismertettük. Most még néhány érdekes utcanév keletkezését (beszélj ük el, még pedig az olvasóink körében sokfélül megnyilvánult kívánatra. — így különösen sokan érdeklődtek a Regele János-utca nevének eredete felől. Piegele János igen népszerű ember volt a maga idejében a fővárosban is. A képviselőház irodaigazgatója volt a szives modorú, kedves öregur, a kit az egész kép- vjselőház »Regele bácsi« néven becézett. Még a település kezdete előtt megszerezte a temetőn tűi levő magában álló emeletes villát, amely Marschalkó kúriai bíró tulajdona volt,. Itt nyaralgatott sok éven át családjával együtt a puritán jellemű, méltán becsült Regele bácsi s a telepi l és megindulásakor belekapcsolódott az akkor még kezdetleges, de annál kedvesebb, családiasabb társadalmi életbe. Mint buzgó katholikust, őt választották a megalakult egyház tanácsi elnökévé. Akkor folyt a temp- lomépilés nagy munkája. Lelkes igyekezettel gyűjtötték az alapot, hogy az építkezést megkezdhessék. A templom számára a Schmidlechner-—Kiimkó—Fajta család szép telket adományozott. Az építés költségére mulatságokat, estélyeket rendeztek és pénzbeli adományokat gyűjtöttek. Regele János a szentmihályi gyüjtőiwel minden országgyűlési képviselőt felkeresett és »megpumpolt«. Regele bácsinak senki sem mondott nemet és az egyház tanács 'elnöke döntő fontosságú eredménnyel mozdította elő a gyűjtés sikerét. Ezenfelül a szentmihályi érdekeket buzgón lés összeköttetései felhasználásával minden téren támogatta, a híveket lelkesítette és sok ügyet szerencsésein intézett el az egyházmegyei főhatósággal is. Az eredmény a szép templomunk, mely hál’ Istennek ina, háixnn évtized múlva szűknek bizonyul és várva- várja, hogy már régebben tervezett kibővítése is 'megtörténhessék. Regele János gondoskodott templomunkba székekről is. Nevezetes ülőhelyek ezek. A régi, Sándor-utcai képviselőházban valamikor Deák Ferenc, Tisza Kálmán és társai ültek rajta. Mikor az uj parlament felépült, Regele János kérte ej a feleslegessé váló székek egy részét, nevezetes) adományképen a mi templomunk számára. Szép, kényelmes ülőhelyek voltak azok, kár is értük, de Pichler István plébános padokat rakatott helyükbe, mert igy több ember jut ülőhelyhez a templomban, — a képviselőházi székeket pedig a Szent Imre kápolnának adták át. A fiatal Rákosszentmihály községe hálájának csak megillető adóját rótta le, midőn Regele János emlékét egyik szép utcájának nevében megörökítette és az igaz érdemek hírét kegyeletes emlékül átadta az utókor számára. Helyi vonatkozású a Farkas Ignác-utca elnevezése is, mely a keletkező község egyik puritán jellemű, önzetlen polgárának etmllókét hirdeti. Farkas Ignác épitőmester volt, még pedig főként a gyárkémények építésének különleges munkájával foglalkozott s ebben országos hjrü speciálista lett. Közügyeinknek, leginkább iskolaügyünk- neik odaadó munkása és a lóvasuttíársaságnak egyik alapító-vezetője, aki hosszabb időn át adott otthont a vállalat irodájának és áldozatkész 'módon segítette a kisvas utat a kezdet nehézségeiben^ azonban korán elhunyt és igy a vállalat igazi fellendülése idejét már nem érhette meg és a kis vállalatra rászakadt súlyos feladatokkal vívott hősi küzdelemben nem vehetett részt. Felettébb érdekes a Toros-utca elnevezésének eredete. Ne tessék azt gondolni, hogy azon a tájon valamikor zajos disznótorok estiek és innen származnék az utca neve. — Olyanforma a Toros-utca nevének keletkezése, mint a budapesti Bálvány-utcáé. A Bálvány-utca eredetileg Gödiutca volt, amelyet a német Pesten Göder Gassénak emlegettek. Mikor azután megmagyarosodott a főváros és a német neveket magyarral cserélték fel, a svábos kiejtéssel »Götter Gassénak« használt nevet lefordították, Götter = Bálvány-utcára. így lett a Gödi-utcából Bálvány-utca. Nos hát, a mi Toros-utcánk egy ott lakó családtól kapta a nevét a nép szájából. Toros! nevű vasúti hivatahiok volt a névtelen; utcának első és talán eleinte egyetlen lakosa,. Nem a magyar Torossi névre kell azonban gondolni, mert olasz származású volt, a nevét Toroszi-nak kellett ejteni. A mi magyarjaink azonban magyarosan Torosinak hívták és a helyet úgy jelölték meg, hogy az az utca, ahol »Torosi« lakik. így ragasztotta rá a népszáj az utcára, a »Toros« névet, amely azután hivatalos megerősítést is nye|rt és ma már a Toros-utcát beiktatta kiterjedt utcahálózatunkba. Az Almásy Pál-teJLep egyesület a parcellázott terület utcáit csupán keresztnévvel jelölte meg. Ezért van a Jóí- zséf-uIcától a János-utcáig terjedő részen csupa keresztnévvel nevezett utcánk. Az alapítók szerény emberek voltak, minden utca közülük őrzi valakinek az emlékét, de hivatkozás nélkül, csak a keresztnevük feltüntetésével. A régebbi József főherceg-telep utcáit történelmi nevekkel jelölték meg: Szent István, Kossuth Lajos, Batthyány stb. Újabb terjeszkedés a pesti határ felé a Schwärtzig- tejep és társai létesülése: itt már ötletszerűen közömbös neveket adtak az utcáknak: Nádor, Csillag, Rózsa, Matyid stb. A Rákóczi-utca eredetileg Dörschug-fasor volt, s már a községgé alakulás kezdetén kapta a nevét. A Fürdő-utca újabb keletű, az Újvári-féle »forrás fürdő «-tol vette a nevét, mert arra vezetett, az Apaticzky-réten át. Ez ma a Ferenc József- (piac) tér. Valamikor a szépemlék ü Rákosszentmihályi Sporttelep len ni sz és labdarugó pályája volt itt a fás liget közepén. A fejlődés elsodorja az emlékét is, a József-utcából ide helyezték a piacot, felépítették büszkeségünket, a községházát, mojst pedig az ev. templomi lesz újabb nevezetessége. Az utcarelndezés megszünteti most a különböző néven folytatódó utcák nejvét, amelyek a különböző telepítésekből eredtek. Ilyen például a Szentkorona-utca, mely az egykori Almásy Pál-telepi Miklós-utcáiban folytatódik, de már az uj utcanévtáblák felszerelésekor végig Szentkorona-utca lesz, s a Fürdő-utca is megszűnik, lévén folytatása* az Imre-utcának. Szent Imre tiszteletére az Imre- utcáfc neívezték ej Szent Imre-utcának és éhbe olvad bele a Fürdő-utca is. Csak már megérnénk végre-vajahára, hogy azokat az utcanév- és házszám táblákat ott láthatnak az utca sarkokon és a kapuinkon. • ■ .
