Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-22 / 4. szám

6. oldal. RÁKOS VIDÉKE 4. szám lány szerepében. Kedves, ügyes volt a többi leányka is: Pöndör Manci, László Magda, Kühlburger Ger­trud, Veszelovszky Erzsébet. A fiuk közül szép jövőt igér Szabó Tibor. Már eddigi kisebb szerepeiben is feltűnt, most nagyobb feladatban is megmutatta ér­tékét, Fischer József jeles alakításainak sorozata bő­vült a mostani kitűnő figurájával. Drahovszky János mindenkor egészséges humora és ötletes. Verbőczy Oszkár nem uj műkedvelő, de talán legjobban eb­ben az alakításban tetszett. Az együttest az ügyes Dvorszky Ferenc egészítette ki. A darab szüneteiben szavalatok és zongoraszámok tarkították a műsort. A kitűnő előadó képességeiről ismert Horváth Erzsébet és az uj tehetségként bemutatkozott Bánffy Zoltán szavalt hatásosan,, míg ügyes zongorajátékkal Esz- láry Bözsi, Tóbiás Mili, Waszits Rózsa, Csihák Ka­milla, Orbán Erzsiké, Pavlacsek Magda és Aranka szerepelt a műsorban, melynek végén Fodor Mihály és zenekara játszott szorgalmasan a táncoló bakfisok­nak talp alá valót. A kedves darab előadását, mint hírlik, február 12-én d. u. 6 órakor megismétlik. A Move, műsoros estélye Szépen feldiszitett terein várta a Kaszinóban a nagyszámban érkező vendégeket. A fiatal Move RFC rövid idő alatt nép­szerű egyesületeink sorába emelkedett. A táncestélyt vidám és jól pergő műsor előzte meg, amelyet laz egyesület elnöke, Bálint György hi toktatló nyitott meg tüzes hazafias, szavakkal. Majd hat szép ma­gyarruhás lány táncolt. A magyar táncnak minden­kor és mindenütt meg van a varázsa, a lánykák pedig, kedvesen járták, nem csoda, ha többször is meg kellett ismételniük. Ruzsván Margit, Schin Lenke, Sipos Juci, Obenberge r Klári, Pöndör Erzsébet és Oravetz Erzsébet voltak a táncosok. Oravetz Fe- rencné háromizben is csillogtatta sokoldalúságát. N agy tapsot aratott ének és táncszámaival és az egyik színdarabban biztosan és tehetségesen alakí­totta szerepét. Örömmel fogadták a hosszabb idő óta nem szereplő és közben a fővárosba költözött ki­váló komikust, Mann Lászlót, aki előbb kupiéval, tánccal szerepelt, majd a »Jó darab« c. vigjátékban remek maszkkal, kifogyhatatlan ötletekkel, ellenáll­hatatlan komikumával kacagtatta a közönséget. A rendezés is részben az ő érdeme. Társa a rendezés­ben az uj erőt jelentő Pollák József volt, aki szintén többször szerepelt a műsorban, de legsikerültebb játékot a Gorszky Jánossal előadott párosjelenetben láttunk tőle. itt mutatta meg, hogy kiváló komikus válik belőle. Méltó partnere volt a mindig ügyesnek ismert Gorszky János, aki egyben mint konferanszié; is a műsor egyik éltetője volt, ötletes bejelentéseivel. Mint minden szerepében, őszinte és természetes volt Kovács József, kedves és szép volt Maros Mária^ eredeti humora Maros Antal, Verbőczy Oszkár és Lehoczkv Sándor. A műsor után Fodor Mihály zene­kara játszott a táncra reggelig fáradhatatlanul. A nagyvilágból. A bécs-gráci vasútvonalon uj sinautóbuszokat helyeznek tizembe, amelyek 60 km-es sebességgel köz­lekednek. Páris város tanácsa elhatározta, hogy öt éven belül fokozatosan lecsökkenti a villamosközlekedést és áttér a kizárólagos au'óbuszrendszerre. A müncheni egyetem 1933—34 téli félévére 9045 hallgató iratkozott be, ami rekordot jelent, mert még soha elő nem fordult. Bécsben 1930 év folyamán összesen 440.307 idegent jelentettek be, amiből 283 809 idegen honosra vonatkozó bejelentés volt. A forgalom csökkenése az 1931 évi adatokhoz képest a belföldi forgalomban 34 994 utas, vagyis 18.3°/0, a külföldi forgalomban pedig 72.919 fő, vagyis 20.4°/0­Nemrég nyílt meg a Britt Muzeum kötelékébe tartozó hirlaptár London közelében. A könyvtárban 275.000 vaskos kötet bekötött újság talált elhelyezésre. A kötetek súlya 20.000 tonna és hogyha a lapokat ki­teregetnék 23 négyszögkilométert lehetne vele letakarni. A lappéldányokat 1800-tól kezdve gyűjtötték össze. 1832. novemberében épült Berlinben az első táv- iróvonal, amely Berlint kötötte össze Kölnnel és Kob- lenzzel. Az üzemet augusztusban adták át rendelteté­sének. A berlini táviró 100 éves jubileumát ülte. Első időben csak hivatalos közlésre használták a táviratot, magáncélokra csak 1849 október elsején engedélyezték a táviró használatát. Párisban uj utcai jelzőlámpával kísérleteznek. A jelzőlámpa azt a célt szolgálja, hogy az egymást derék­szög alatt metsző útvonalak egyikén haladó gépjármű, még mielőtt a sarokhoz érne. jelzést kaphasson arról, hogy az útvonalon bekanyarodhatik-e, azaz, hogy a derékszögben hajló másik útvonalon közlekedik-e gép­jármű vagy sem? A jelzőkészülékek alapja az, hogy egy bizonyos távolságban az utcakereszteződéstől gummitakaróval izolált fémszalag keresztezi az utakat és ha gépjármű, vagy akár csak egy kerépár is keresz­tül megy a fémszalagon, a kontaktus folytán az utca­kereszteződésben álló jelzőlámpa automatikusan kigyujtja a vörös lámpát. Ez a vörös lámpa azután addig ég, amig a jármű lassú menetben a sarokig nem ér. Friedrichs-Hafenben bódeni-tavi aquáriumot léte­sítettek. 16 nagy aquáriumban mutatják be a bódeni-tó halait és a tó állat- és növényvilágát. Párizs színházaiban, hangversenytermeiben, kinói- ban, cirkuszaiban, kabaréjaiban, zenecsarnokaiban, koncertkávéházaiban stb. összesen 260.COO ülőhely van. A 62 szinházban a helyek száma 47.830. A zenecsar­nokokban, cirkuszokban, kabarékban, koncertkávéhá- zakban összesen 26.450 hely van, a 610 moziban 180.478 hely van, a legnagyobb filmszínházban 4.500, a legkisebben 150 néző számára var/hely. A mozik nem érzik meg a rossz gazdasági konjunktúrát, mert tavaly is 14 uj filmszinház keletkezett. Berlin város központi mélyépitkező ügyosztálya évekkel ezelőtt az utak és terek elrendezésével kap- latban azt a határozatot hozta, hogy az elnevezéseknél nem lehet a vezetéknevet és a keresztnevet együttesen alkalmazni és utasította a kerületi elöljáróságokat, hogy a jövőben ehhez tartsák magukat. Legutóbb Lichtenberg

Next

/
Thumbnails
Contents