Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-08-20 / 34. szám
XXXÍII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. augusztus 20. vasárnap, 34. szán! RÁKOS VIDÉKE Társadalmi, hözigaxoatAsi és közgazdasági hetilap. RÁKÖSS?ENfMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 6Í7. sz R* evangélikus iemptom. A mai ember élete két korszakra oszlik, a háború előtti és utáni időszakra. Valahogy a visszaemlékezésünkben egészen más életet éltünk akkor, mint most. Más volt a gazdasági helyzet, könnyebb volt az elhelyezkedés; kevesebb a kenyérgond. Volt nyomor akkor is, • de nem ennyire elterjedt, mint napjainkban. Az emberek között kevesebb volt a tülekedés, protekció hajhászás és rangkórság. Más volt az emberek érzelmi világa. Jött a négy és féléves háború a maga borzalmaival. A tengernyi elfolyt vért még a föld el sem itta, jött a bolzsevizimusj oláh megszállás és rablás, mindezt betetőzte a reánk! kényszeritett trianoni gyalázat. Csak egyben maradtunk a régiek, hogy minden örömünkben, bánatunkban, életünk fontosabb eseményeinél áhítattal borulunk le és imánkban kérünk segítséget és oltalmat a Mindenható Istentől. A vallásosság vele született már az első emberpárral. Valami felsőbb hatalmat imádtak és féltek ösztön szer üleg ősidőktől fogva még a legprimitívebb népek is, saját szellemi fejlettségük szerint. Mindenkor hajlékot építettek, oltárt emeltek, ahol áj tatosságaikat nyugodtan végezhették. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb műemlékekkel ajándékozta meg a vallásos nép, különösen a kereszténység fejlődése idejében a világot. A boldog korszak elmúlt, apaikor volt pénz elég és könnyen ment a pompás és díszes hajlékok emelése,? hogy ezzel juttassák kifejezésre istenimádatukat a vallásfelekezetek. Nap janikban is él a vágy mindnyájunkban, hogy hajlékot emeljünk az Ur Jézusnak! Hajlékot, melyben ki-ki saját szertartása szerint zavartalanul imádhatja Istent! Szegények vagyunk, szerények lettünk, de a mindennapi kenyerünkből igyekszünk mindig elvonni annyit, hogy hálánknak kifejezést adhassunk Mennyei Atyánknak, akihez igy imádkozunk: »Add meg nekünk a mii mindennapi kenyerünket«. A rákosszentmihályi evangélikus egyház végre eljutott ahhoz az örvendetes eseményhez, hogy az Urnák 1933. esztendejében végre megvalósíthatja legfőbb vágyát: templomot epithet. Már a háború előtt szorgosan dolgoztak a buzgó hívek azon, hogy megvessék a templom alapját. Volt is már kis tőkénk, de a háború alatt mint jó magyar egyház, feltette tőkéjét a haza oltárára és hadiköJcsönt jegyzett. A maradvány pedig a kommunisták birtokába került. A forradalmak elmúltával minden erőnkkel ismét dolgozni kezdtünk, de az akkori pénzviszonyók, az értékek folytonos csökkenése, a devalváció, az infláció, újra és újra visszavetett bennünket. Végre a pénz értéke állandóvá lett, most már evről-évre, bár szerény módon* tökét, gyüjthettünk ismét. Majd Isten akaratából, mert annél- kül nem történhetik semmi, templom építésünk nagy lökést kapott,, Néhai egyházfelügyelőnk, örök emlékezetű Zirtoann János két értékes ingatlanát az ev. egyházra hagyta, és rendelkezése végrehajtását, ma már szintén1 néhai feleségére bízta. A hü asszony, aki a hosszú együl'tp- élés után sehogysem tudta magát beleélni özvegységébe és egyedülállóságába, férje kívánsága szerint elkészítette a végrendeletet és egy levélhullató őszi napon utána ment élettársának. A felettünk lévő Mindenható befogadta őt, mert látta az ő haza vágyását. Miután a földi ember, gyarlóságában nem tanult a Megváltótól megbocsátást, pörre uszította a rokonság egyik részét és az asszonynak arához való hűségét beszá- mithatatlanságnak akarta nyilvánítani. Két évi pereskedés után igazságot tett Isten és a hagyaték végre az ev. egyház birtokába jutott. Az 1933. augusztus 13-iki rendkívüli egyház közgyűlésén, melyen Blatnitzky Pál főesperes és Csák Gusztáv egyh. felügyelő elnökölt, személyesen részt vett Sándy Gyula műegyetemi tanár, napjainkban az ország első templomtervező műépítésze is. Jelen volt még a helybeli és sashalmi ev. társadalom szine-java. Egyhangú lelkesedéssel fogadták Sándy Gyula előterjesztését és javaslatát. Sándy tanár nem sajnált sem időt, sem fáradr ságol, több helyszíni szemle után összevetve az egyház tőkéjét és a hívek teherbíró képességét, szép tervet dolgozott ki. Az építkezést vállalkozó végzi, mig a műszaki felügyeletet magának tartotta fenn annak befejezéséig. Katedrálist szerény anyagi viszonyok mellett az evangélikusok nem építhetnek, de mégis márkás tervezőnek müvével ékesítik Rákosszentmihályt és annak legnagyobb terét. Majd ha a környék legimpozánsabb községháza előtt hozzá illő park lesz, annak díszére fog válni az ev. templom is. Végül arra kérem a nagyközönséget: fogadja megbecsüléssel építkezésünket, mely sok helybeli iparosnak és munkásnak jelent kenyeret;. Az evangélikus minden istenháza előtt tisztelettel hajtja meg fejét. Együtt érez minden magyar testvérével, küzd a haza talpra állításán, egy a szenvedésben, reményben és az Ur Jézusba vetett hitében I V. F.-né.-tmrrnwiTTBrm^ muri ■«■■■wmMgiMifiiiiwrrB Színház. Csütörtökön a népszerű »Maya« került színre szépszámú közönség előtt, Számthó Méry, Tánczos Mimi és Visky vitte a darabot, amelyben eredményesén szerepelt Bányász is. — Pénteken forró estéje volt színházunknak. Szinültig telt ház válogatott, szép közönsége ünnepelte a szeretettel várt kiváló vendégeket: Daniss Győzőt és a feleségét, Turcsy Jolánt, akik a » Kék lámpás «-ban léptek fel. Népszerűségüket bizonyítja, hogy a negyedszer- ötödször ismételt operett előadására a rossz pénteki napon és rekkenő hőségben is zsúfolásig meg tudták tölteni a termet közönséggel. Percekig viharzó taps köszöntötte Rákosszentmihály híressé lett fiát és vérbeli primadonna feleségét, ai országosan népszerű müvészpárt. Szár
