Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-07-23 / 30. szám
XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. Julius 23. vasárnap, 30. szám RÁKOS VIDÉKE Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKÖSS?ENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Rendürkapitfinysäg a talpszélen. Általános öröm fogadta annak idején az óhajtva várt intézkedést, hogy a főváros környéki rendőrkapitányságokat tovább fejlesztették és Mátyásföldön is államrendőrségi kapitányságot létesítettek, amelynek hatásköre Cin- kota, (Mátyásföld), Sashalom és Rákosszentmihály területére terjedt ki. Á kapitányság székhelyéül Mátyásföldet jelölték ki, mint valamennyire középpontját a hatalmas területnek. Rendőrkapitányságunk működése meg is felelt a várakozásnak. örvendetesen tapasztalta közönségünk, hogy a hivatal színvonala is fokozatosan emelkedik, s ma már nem csak hivatása magaslatán áll, hanem készséges és jóindulatú szellemével, a közönség érdekeit méltányló intézkedéseivel valósággal közszeretetre emelkedett és őszintén népszerűvé vált. Ebben a tekintetben tehát nincsen semmi panasz, de annál több és jogosabb kifogás merül fel napról-napra a rendőrkapitányság hivatali elhelyezésének tökéletlen és képtelen volta miatt. Még akkor is furcsa ötlet volt, hogy a kapitányság számára Mátyásföld legtávolabbi és semmi közúti közlekedő eszközzel meg nem közelíthető szélén, a repülőtér mellett kerestek hivatali helyiséget, amikor Mátyásföld még, — úgy a hogy — középpontja volt a hivatal hatásköri területének, most azonban, amikor Mátyásföld községgé alakulása következtében, Cinkota kiválik a kapitányság területéből és ismét a csendőrség felügyelete alá kerül, — a legnagyobb méltánytalanság, hogy a hivatal sok ezernyi közönségét a terület legszélső csücskére gyalogolhassák és egy-egy ilyen kirándulás révén félnapi munkaidejétől fosszák meg. A rendőrkapitányság hivatali helyiségének bérét a három érdekelt község viseli. Lehetetlen, hogy Rákosszentmihály vagy akár Sashalom is megszavazza a hozzájárulást, ha a kapitányságot mostani helyéről el nem távoli tják. A terület közepén van annak a megillető helye, még pedig valahol Rákosszentmihály és Sashalom érintkezésének tájékán, de mindenesetre villamos vasútion megközelíthető helyen. Az áthelyezés kérdését napirendre kell tűzni azonnal. Foglalkozzanak vele az érdekelt községek, keressenek alkalmas és minden, irányiban kielégítő megoldást, merjt; a mai állapot tarthatatlan, — még pedig nem csak a közönség szempontjából, hanem a hivatal személyzete érdekékében is. Naponta hosszú negyedórák telnek el mosí pusztán csak azzal, hogy a rendőrkapitányság személyzete a hivatalába eljuthasson és onnan visszatérhessen. A mai állapot senkinek sem kell, mégis mindenki tűri. Az igaz, hogy ma olyan időket élünk, amikor a legkel;- lemesebb, ha valaki semmit sem csinál, akkor nem támadhatja senki, mert ha valamihez hozzányúl, csak kellemetj- ?éget, zaklatást és munkát zúdít magára. Igen érdekes megoldás kínálkozott nemrég a rendőr- kapitányság dolgában is. Volt olyan pillanat, amikor a legilletékesebb kormánykörökben hajlandóság mutatkozott arra, hogy a VII. kér. külső részét, Pestújhelyét, Rákosszentmihályt, Sashalmot és Mátyásföldet külön rendőr- kapitánysággá alakítják, ha alkalmas elhelyezésit találhatnak számára. A Rákos Vidéke szerkesztője fel is hívta erre az elöljáróság figyelmét és megjelölt különféle módozatokat is, amelyek esetleg célra vezetnének. Az eredmény azonban elmaradt, s közben a viszonyok megváltoztak, a kormánykörökben komolyan tárgyalt terv kútba esett, — mint annyi más egyéb, a tétlen tengődés éveiben, amikor közügyekkel foglalkozni vagy egyáltalán nem lehet, vagy nem kellemes és kívánatos. A nagyobbszerü megoldás tehát elmaradt, de ebből nem következhetik az, hogy ezentúl is tűrje közönségünk, hogy rendőrkapitányságát a juhszélén tartsák és egy szerencsétlen régi intézkedés tökéletlenségén legalább most már ne változtassanak. Sxinháx. Csak lassan melegedett fel a közönség érdeklődése színtársulatunk munkája iránt, pedig színészeink igazán mindent elkövetnek és igen jól perdülő, ügyes, élvezetes előadásokkal szórakoztatják nézőiket. A műsor is változatos. Az uj darabok sorra elvonulnak színpadunkon, utóbb azonban mégis csak megérkezett a legszebb ajándék, a zsúfolt házak öröme. Szerdán még kis közönség mulatott a »Rolondóra« cimü modern operetten. Csütörtökön Martos—Kálmán operett, a »Kis király« került színre igen jó előadásban. Sajnos, a darab szövege igen gyenge, zenéje pedig csupa reminiszcencia. Kálmán a saját régebbi müveiből merítette ezúttal minden ötletét. A szerepek is igen hálátlanok, csak Visky István mulattathatta kedvére, méltán hálás közönségét. Meg is tette derekasan: elemében volt és fáradhatatlanul dolgozott. Pénteken prózai darab következett és bár a Hunyady Sándor Rudapesten kiváltságos érdeklődéssel fogadott vigszinházi darabja »Az, erdélyi kastély« került színre, közönség alig akadt. A darabnak természetesen csakugyan vannak kvalitásai, de nem úgy sikerült, min)t a hogy remélték. Az; előadása annál jobb volt. A prózai darabokban mutatkozik meg a maga teljességéiben társulatunk színvonala és dicséretes igyekezet^. Zavartalan élvezetet nyújtottak most is. Rányász István, a népszerű komikus, igen jó, finom izlésii, meggyőző játéku, őszinte és meleg drámai színésznek bizonyult és ezzel sokoldalúságának és művészi értékének újabb mértékét szolgáltatta, A darab legügyesebb és leghálásabb — bár nem uj —< epizód figurájában Riliari László igazán ragyogó alakítást nyújtott, amely dísze lenne az ország első színpadának is. Viharos taps csattant fel egyetlen jelenete után. Az egész együttes, élén az ügyes és szép Viskynével és Tánczos Mimivel, meleg elismerést érdemel. Iíőváry megint feltűnt kitűnő maszkjával.
