Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-05-07 / 19. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 19. szám újabban megindult mozgalom szélsőséges eszközeitől sem riadt vissza fogyasztóink egy része és számosán, főleg az üzlettulajdonosok közül napok óta szüneteltetik a villamos világítást, s helyette gyertya vagy lámpa pislákol helyiségeikben. A villamos áramunk, ismételjük, valóban drága és közönségünk csakugyan súlyosan szenved emiatt. Jogos kívánság, hogy ez a teher megenyhüljön és jót akar, aki ennek érdekében cselekszik. A »sztrájk« fegyverének használatában azonban még sem tudunk gyönyörködni, mert ez az eszköz nem méltó Rákosszentmihály polgárságához és ha egyáltalán alkalmazható, akkor is csak, mint a végső kísérlet, lázi »ultima ratio.« A csepeli munkások gondolkozását! tanulja meg ez a higgadt és törvénytisztelő' polgárság és a marxista iskola tanai nyomán induljon a kipróbált utak helyett? Bármi jó legyen is a cél, — nem öröm. Ha a kívánság jogos, akkor az a hatóság, mely a vállalatot ellenőrzi, találja meg a módot a közjó megvédésére, de az önbíráskodás és az erőszak igen kockázatos fegyver és veszedelmest precedens, még pedig annál inkább, mert már is rut erőszakoskodásokra nyújtott alkalmat. Számos olyan helyen, ahol az áramfogyasztók sztrájkja nem talált követőkre, ismeretlen agitátorok erőszakosan léptek fel és fenyegetésekkel akarták a fogyasztókat rábírni, hogy a villamos áramot ne használják, sőt állítólag egy-két helyen erőszakosságok is történtek. Ez már a közrend törvénybe ütköző megbontása és a szabad polgárok meg nem engedett háboritása, amely ellen hatósági védelmet kell követelni és bizonyára lehet is találni. A Phöbus huszonhét községe között csak néhány akadt, ahol ezt a szokatlan fegyvert felhasználják, nem dicsőségünk, hogy köztük van Rákosszentmihály is, ahol annál kétélübb a fogyasztás megbénítása, mert a község részesedést kap annak bevételéből, a község főbb részei díjtalan közvilágítást élveznek, a világítás kiterjesztésével járó kiadások a községi részesedésből nyernek fedezetet, s igy a fogyasztás csökkentése érzékeny kárral jár a község pénztárára is és ezt ugyancsak a község adófizető polgársága sínyli meg. Mindezeken túl, harmadszor is nyomatékosan kiemeljük, hogy a mai nyomorúságban az elkeseredést meg lehet érteni és méltányolni kell azt a törekvést, hogy a csökkent jövedelmekhez alkalmazkodjanak kiadásaink is. Ezt meg kell érteni annak a két nagy üzemnek, mely életünkben a legfontosabb szerepet tölti be: a Phöbusnak és a Hévnek is és módot kell rá találni, hogy méltányos és hathatós, komoly árleszállítással szolgáltatásainak igény be-vételét ne csak lehetővé tegye, hanem az olcsó árakkal forgalmát megnövelje és ezzel a saját üzleti érdekeit is a legjobban előmozdithassa. A Rákos Vidéke esztendők óta ezt kéri, követeli és azt bizonyítja, hogy az egyedül célravezető üzleti elv csak a kisebb haszon révén elért nagyobb forgalom lehet. Kár, hogy nem szívlelik ezt meg az illetékes helyeken kellő mértékben és az olcsóbbodás csak lassú lépésben és nem kellő arányokban halad előre. Ez az oka, hogy még az ilyen intelligens és higgadt polgárság körében is talajt lelhet a jogos küzdelemnek olyan módja is, amely egyébként távol áll leik életétől és amely végeredményében sokkal veszedelmesebb a mérgező hatásában, mint amekkora haszonnal kecsegtethet. Mészáros József t?szft?t Ráía$i-ut „éST as|!s» HÍREK °sggSD Szentháromság szentelés. Vasárnap szentelték fel ünnepélyes keretek között az uj Szentháromság szobrot. A szentelést Nagy Géza esperes-plébános végezte. Nagyszámú hivő sereg vonult fel körmenetben, zászlók .alatt. Esperesünk emelkedett beszédben emlékezett meg messze, tengerentúl elhunyt lakos- társunkról, kinek emlékére emelte ezt a müvet a hitvesi szeretet. Ellenségeink sokszor szent emlékeinket bálványoknak mondják és a katholikusokat bálványimádóknak nevezik. Mint ahogy nem bálványimádás a magyar szent korona tisztelete, a nemzet nagyjai képének tisztelete, a magyar trikolór és az édes anyja fényképét őrző árva tisztelete, úgy nem bálványimádás a katholikusoknál a szentek tisztelete. Köszönetét mondott a szép emlékért az özvegynek, aki állíttatta, a község vezetőségének a kerítésért, Papp Vilmos dr. főtörzsorvos telektulajdonosnak a terület átengedéséért és Ruff Imre szobrásznak szép munkájáért. Temp omi hangverseny. A Krédó egyesület ismét kedves meglepetéssel szolgál közönségünknek: templomi liángversenyt rendez. Ezen a héten kezdték meg a műsor összeállítását. Legelőször Haász István tábori püspököt kérték fel. Mivel a püspök csak május 21-én szabad, a hangversenyt erre a napra halasztották el. Haász István püspök mondja az ünnepi beszédet. A hangversenyen a Magy. Kin Operaház kiváló tagjai szerepelnek. Eddig Szabó Lujza, Petri Kató, Laurisin Lajos, Maleczky Oszkár és az operaházi zenekar több jeles tagja Ígérte meg közreműködését, amennyiben az operaházi elfoglaltságuk azt lehetővé teszi. A jegyek árusítását — a nagy érdeklődés miatt — már most megkezdették. Mansz. A rákosszentmihályi Mansz május hó 1-én tartotta rendes havi gyűlését a községházán. Regősre dr. Kohajda Margit ügyvezető elnök rövid üdvözlő szavai után megnyitotta a gyűlést. Meleg és bensőséges szavakkal búcsúztatta a távozó dr. Stockinger Ferencnét, a Mansz gazdasági tanácsosát, aki éitékes közreműködésével minden alkalommal iparkodott a Mansz munkájának nívóját emelni. Stockinger Fe- rencné megható szeretettel vett búcsút a rákosszent- mihályi magyar asszonyoktól, s Ígérte, hogy lelkileg együtt marad a magyar asszonyokkal. Az ünnepi pillanatok után az ügyvezető elnök ismertette az ügy- darabokat. Bemutatta nagybányai vitéz Horthy Miklósáé főméltóságu asszony fővédnöksége alatt működő magyar anyák bizottsága meghívóját az ünnepélyes közgyűlésre, amelyet május hó 8-án d. u. 6 órakor tartanak a Közgazdasági Egyetem aulájában. E közgyűlésen a Mansz képviseltetni fogja magát. Fölujitotta a rákosszentmihályi Mansz 1932. é\i okt. hó 10-i közgyűlésén programjába vett országzászló fölállításának tervét. Célját a következőkben ismertette: Az országzászló felállításának célja az, hogy hirdesse az ezeréves magyar földhöz való elszakíthatatlan ragaszkodásunkat, figyelmeztessen legfőbb kötelességünkre: régi határaink visszaszerzésére, rab testvéreink felszabaditására. Azt akarjuk, hogy az a hely, ahol az országzászló állni fog, szent, hely legyen. A magyar asszony ott lelki megerősödést találjon, a férfi felszabadítóvá edződjék; a jobb jelenre, a szebb jövőre innen vigye a nagy érzések és elhatározások impulzusait és innen kapjon a nagy és uj feladatok teljesítésére hivatott derék magyar ifjúságunk friss erőt, nagy lélekzetü kitartást, lelke-
