Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-30 / 18. szám
XXXtII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. április 30. vasárnap, IS. szám RÁKOS VIDÉKE TAkSAOALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKÖSS? ENMIIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 617. sz A ráKosszentmihályi utcanévén. II. Paulusz János-tér. A helyi jelentőségű közterület elnevezések közé tartozik Rákosszentmihályon a Paulusz János-tér, a község belső területének egyetlen parkszerű köztere. Bizonyára valamennyi helyi eredetű utcanevünk közül ennek a nevét ismerik még ma is legtöbben, sőt ismerik társadalmi- és közéletünknek azt a legrégibb és egyúttal legnépszerűbb vezéregyéniségét, Pálfi János ny. szfőv. főszámtanácsost is, akinek érdemeit már életében megörökitették a szép tér elnevezésé^ vei. Pálfi János eredeti neve ugyanis Paulusz volt és amikor az AJLmásy Pál-telep lé lehűlésekor megjelent a Szentmihály pusztán, akkor még eredeti családi nevét viselte és azt tette itt általánosan ismertté és becsültté. A régebbi keletű József főherceg-telep már javában virágzott, midőn Almásy Pál Szentmihály- puszta birtokosa elhatározta, hogy legelő és szántóföldjének egy részét parcellázás utján értékesíti. Az újonnan felszabadult telkek iránt a hires terézvárosi Benkert kávéház törzstársasága érdeklődött különösebben. A Teréz- és Józsefváros régi patrícius polgárságából került ki az uj parcellák vásárlóinak legnagyobb része. A parcellázás ügyét a földbirtokos megbízásából Paulusz János intézte, aki fáradhatatlan tevékenységet, fejtett ki a szép uj telep benépesítése, rendezése, fásítása és igazgatása szervezésében. Az ő munkálkodásának eredménye volt az Almásy Pál telep máig is példaadó közszelleme. Ő gondoskodott róla, hogy csak előkertes házak épülhessenek, ő gondoskodott, hogy a később annyit csodált pompás gkácfasorok létesüljenek. Ő volt a helyi igaz1- gatást végző Almásy Pál-telep egyesület elnöke és mozgatója, később a fellendülést biztositó lóvasut létrehozásának legfőbb tényezője és mindvégig a vállalat egyik legtevékenyebb vezetője. A templom, iskola társadalmi utón jött létre az ő fáradhatatlan közreműködésével. A politikai és közigazgatási mozgalmak főirányitója ugyancsak Paulusz-Pálfi János volt, akinek mindezeken felül az volt a főszenvedélye, hogy segitségére legyen polgártársainak. Nem volt olyan lakosa a telepnek, később községnek, akinek önként fel ne ajánlotta volna valamelyes szolgálatát, ha pedig valamire vállalkozott, nem ismert azontúl megnyugvást mindaddig, amig csak eredményt nem ért el. Ennek a férfiúnak Almásy Pál, a földesur, fáradozásai csekély jutalmául odaajándékozta azt a szép teret, amelyet az Ilona, Béla és Sándor-utca. határol. Paulusz János azonban az ajándékot nem magának fogadta el, hanem a telep számára. Az Almásy Pál-telep egyesületnek juttatta a területet, azzal a kikötéssel, hogy azt mindörökre köztérnek) kell fentartani. Az egyesület alapszabályai szerint az egyesület vagyona a községre szállott át, s igy a teret Rákosszentmihály községe kapta gazdag aján-< dékul. Hálából, a Pálfi János sok egyéb érdemét is figyelembe véve, a teret az adományozóról nevezték 1 el, még pedig érzékenyen finom Ízléssel olyan módon, hogy nem a »Pál! i János -tér« nevet alkalmazz ták, bár Paulusz János már akkor ezt a nevet viselte, hanem Paulusz János-térnek nevezték el a közparkot, amelyet különben is még Paulusz János érdemelt ki a maga, illetve szeretett községe számára. Innen ered a Paulusz János-tér elnevezése,, amelynek eredetét érdemes emlékezetébe belevésni a nagy Rákosszentmihály lakosainak is, akik gyakran megcsudálják a csorbítatlan szellemi és testi erőben köztünk fürgélkedő örökifjú Pálfi Jánost, anélkül, hogy tudnák a Paulu-z János-tér nevében meg- örökített érdemes férfiúval való személyazonosságát. a“ggSB HÍREK 'SüsAz uj Szentháromság. Röviden már hirt adtunk arról, hogy a Szentkorona- és Rákóczi-utca sarkán uj Szentháromságot állítottak fel. Van vagy negyven éve, hogy a régi Szentháromságot, magas faoszlopon idehelyezték. A Rákócziutcát akkor még Dörschug fasornak hívták, mert a Dörschug telkeken nyitották meg és a család helyezte ott el a Szent- háromság képét, amelyet kegyelettel megőriztek és időnkint megújítottak azóta is. A sarok telek tulajdonosai tiszteletben tartották a szentkép helyét, bár azt telekkönyvikig nem biztosították az egyházközség számára. A telek nemrég a Papp Vilmos dr. első osztályú főtörzsorvos és nővérei tulajdonába került, akik közbecs ülés ben álló régi szentmihályiak. Papp dr. bár református vallásu, végérvényesen átadta a kis területet, most már a róm. kath. egyházközség telekkönyvi tulajdonába és a telek bekerítése alkalmával is különválasztotta a Szentháromság helyét. Már Pichler István esperes plébános is foglalkozott azzal a tervvel, hogy ezt a helyet most már méltó- képen rendezi, azonban erről most a Beroll Mátyásnál kegyelete gondoskodott megfelelő módon. Beroll Mátyás volt asztalosmester polgártásunk, mint ismeretes, sógorával, Znameiiák Mihály cimfestőmesterrel együtt kivándorolt községünkből Amerikába, ahol azonban rövid idő múlva meghalt. Özvegye most boldogult férje emlékezetére Ruff Imre helybeli szobrásszal igen szép Szentháromságot készíttetett) és a régi helyére ezt állították fel. A község csinos, félkör alakú rácsot állíttat eléje, a hátterét pedig
