Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-23 / 17. szám
XXXÍII. évfolyam. 17. szám ftákosszetitmiháiy, 1933. április 23 vasárnap, RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A mi cserkészeink. Irta: Móricz Pál. Alig ágyulövésmyire, mint tudjuk, a szomszédos Gödöllőn, világesemény készül. A sok romlás, rontás, bontás, pusztítás között, melyek miatt éppeu mi magyarok saját édes hazánkból számkivetettek vagyunk és a mártírok szenvedéseit szenvedjük már. 1918 óta, ezúttal nem az ördög veszett véreb jei, az Antikrisztus önzőn elvetemült pribékjei törnek reánk, hanem egy krisztusi fehér liliomos sereg. A szebb, testvéribb újvilág megépitői, a világ minden részéből össze- sereglett cserkészek ütnek békés tábort a királyi Gödöllő “kövér zöld mezőin, zúgó erdői alatt, kis őzikéktől, aranyfácánoktól lakott virágos ligeteiben. A legmélyebben érező, az egymás szere tététől, megbecsülésétől még nem idegen, s a gyűlölködés vadságától még nem elfogult 57 nemzet fehér lelkű cserkészifjusága építi fel itten azt a világraszóló óriási tábort, amelynek középpontja Krisztus urunk keresztje lészen! És amely tábor a testvériesülésnek innét széjjel sugárzó melegével, ahogyan Krisztus urunk hirdette, rendelte, példázta Isten-országának majdani eljövetelével kapcsolatosan, ide, a kis magyar Gödöllő faluhoz vonzza és kapcsolandja az öt világrész minden jobb és megértőbb nemes lelkét... Én most közelebb a magyar öreg cserkész-, rendőrökkel töltöttem a szépséges fekvésű magyar Gödöllőn táborozó napot. S magával ragadott, a cserkészséghez kapcsolt engemet a vén honvéd katonát is az ott már most a kezdetnél végigtapasztalt imádságos magyar munkájok. A dedóból játszani előhívott picurka magyar néphez is lehajoltak, s szakítottak időt velők ibolyát keresni ... A nép, mely ezt látta, a gödöllői szegénység, melyet hazanként felkerestek és meghívtak a hősök szobránál tartott hazafias ünnepükhöz, térzenéjükhöz, már jól ismeri, megszerette és becsüli a cserkészt any- nyira, mintha mindegyik fiú az ő legédesebb, legkedvesebb gyermekük lenne ... A magyar cserkészt és a gödöllői magyar népet annyira jellemzi ez a hirtelen támadt, mégis egész életre szóló bájos kapcsolat, hogy példaképül fel kellett említenem, midőn most a mi cserkészeinkről, a Rákosszentmihály— sashalmi cserkészségről külön emlékezni kívánok. A mi szeretett községeinknek is van két helyi cserkészcsapatja. Az egyik a katholikus, a másik |a református cserkészcsapat. Kell és illő, hahogy a gödöllői szántó-vető földmives magyarok a más vározsoknak, a más vidéknek itten — a »jámboráé«' előtt — próbatáborozó cserkészeit így és ennyire családjukba fogadták, hogy mi, rákosszentmihályiak, mi, sashalmiak, még fokozottabban szeressük a mi kedves cserkészeinket, még teljesebben támogassuk minden derék munkájokat! A magyar cserkészek a gödöllői jamboreen, a cserkészek világversenyében is bizonnyal kivívják első helyüket, s midőn Teleki Pál gróf, az országos főcserkész, a magyar nemzeti társadalmat felhívta, hogy szeretjeiével, megértésével álljon a magyar cserkészet, illetőleg a jamboree cserkészei mellé, emlékeznünk kell a mi szükebb hazánk, Rákosszentmihály és Sashalom derék cserkészcsapatjairól is, hogy a gödöllői nagytáborban méltó helyüket ezek a mi ernyedetlen, lelkes cserkészfiaink is elfoglalhassák. Szükség és szent kötelezettség azért, hogy Rákosszentmihály és Sashalom hazafias társadalma is saját fiaink mellé álljon és ahol és amiben lehet, segítse elő jó törekvéseiket! Ez alkalommal a 907. »Károli Gáspár« cserkészcsapat ügyét és közeli ünnepét kerítem sorra. Sebő Berti cserkésztiszt és Oláh László öreg cserkész vezetésével száz fő körül végezik a »Jó munkát« ezek a derék fiuk. Az apró apród-gárdájuk is igen nagyszámú és eleven! S most a legifjabb cserkész- sarjadékkal a fogadalomtételi szép ünnepélyt május hó 14-én tartják. A fogadalomtétiel a megelőző istjentisztelettel délelőtt folyik le. Az istentisztelet végezője Nagy Jenő református lelkész, a debreceni öreg kálvinista kollégiumnak egykori szeniora, egyik volt lelső diákja, maga is cserkésztiszt; hiszen a gödöllői X. jamboree altábornak csapatparancsnoka és X. csierkészkerületi intézőbizottsági tag. De maga vitéz Faragó Ede országos vezetőtiszt is részt vesz drága csierkészgyermekeink megható fogadalomtételén, sőt a délutáni műsoros cserkészelőadáson nagy- érdekű előadást mond. Ez a műsoros cserkész-ünnep a Rákosszentmihályi Nagykaszinó nagytermében délután fél hat órakor kezdődik, s vitéz Faragó Ede országos vezetőtiszt, a jamboree magyar feladatok csoportjának vezetője magáról a jamboree-ról ad lelő érdekességeket. Szenzációs .számok lesznek Vida Vilmos doktor magyar táncai is, hiszen Vida barátunk a magyar tánccsoport vezetője és tanítója a jamboreen. Még most külön nem sorolom fel a többi nótás, zenés, előadó, színjátszó, eredeti, érdekes mü- sorszámokat, melyeket Sebő Berti bá', Oláh Laci bá' vezetésével épen magok a kedves Károli cserkész;- fiuk mutatnak bie, hanem inkább egyelőre megsúgom, hogy — ha Isten is úgy akarja! — én is behozok közibük egy olyan kiváló szereplőt, akit egész bizonyosan mindenki megszeret és egymagában is feledhetetlenné teszi ezt az estét. Az újabb magyar irodalomnak legnépszerűbb, kimagasló tehetségű iró-
