Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-07 / 6. szám
6. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 7. oldal Egyházi hírek. Február 7., 8. és 9 napján délután 5 Órakor lesznek a farsangvégi szentségimádások templomunkban. Reggel a szentmiséket rendes időben tartják. Február 10-én, hamvazó szerdán háromnegyed 8 órakor, a szentmisén hamvazás; 14-én első nagy- böjti ájtatosság, keresztut-járás és szentbeszéd 4 órakor. A keresztuti ájtatosságot és szentbeszédet a Szent Imre kápolnában is megtartják. „A nyomor enyhítésére“ hír helyesbítése. Kedves barátom, a »Rákos Vidéke« január 31-iki számában »A sashalmi hirek« között »A nyomor cnyhitésiére« cimen megjelent híradásod helyesbítését, illetőleg kiegészítését kérem az igazság tisztázása érdekében, de anélkül természetesen, hogy ft. Küllös Ede esperes plébános ur általam nem ismert későbbi felhívásának jelentőségét kisebbíteni, eredményeit cáfolni akarnám. A tényállás röviden ez. A sashalmi baraktábor lakóinak, az ország rongyosainak leírhatatlan és tűrhetetlen helyzetére, árva sorsára lapunk, a »Magyarság« hasábjain kezdeményezőként én hívtam fel az államkormányzat és a társadalom, már tudniillik a »Magyarság« úri magyar olvasóközönségének figyelmét. A két mellékelt cikket Írtam a baraktábor lakosainak a helyzetéről. Az első cikkem 1931. december 29-én, a második pedig f. évi január hó 14-én jelent meg — nem hatástalanul. A »Magyarság«, a Milotay István lapja tudvalevőleg olyan súlyos, olvasott napi lap, hogy közleményeit széles körben figyelembe szokták venni. S az első cikk megjelenésével talán némi kapcsolatba is hozható, hogy január hó önén már Preszly Elemér ur, Pestvármegye emberséges főispánja 3000 pengőt utaltatott ki a barakk-tábor szegényeinek étkezésére; majd január hó 10-től beállították részükre a rendszeres vasárnapi ebédet, amelyért cikkemben éppen én szólaltam fel először. Még kiemelendőbb azonban az a megható, nemes, nagy részvét és érdeklődő szeretet, amellyel a »Magyarság« valóban úri magyar Közönsége, az a sokfelől tépázott régi magyar középosztály segítségül sietett a barakkba kivetett rongyosainak. Oly nagy tömegekben küldték az igen jó, sőt finom felső, 'alsó ruhaneműt, lábbelit, hogy ezekből nagynak, kicsinynek — újszülöttnek is —- szép elosztásban — már eddig többszáznak — jutott igen értékes felszerelés. Eddig háromizben történt ilyen nagy ruha- kiosztás, die még mindig nem apadt ki az újabb és újabb, becses, hasznos csomagokat küldöző áldozat- készség. Pénzek is érkeztek be a »Magyarság«-hoz, amelyet még kisgyerekek, betegek, öregek részére a »Magyarság« rózsaszínű »tejcéduláin« folyósítottam. F. évi január 11-től január 31-ig 550 liter tej- adagot mérettem szét az arra rászorultak között. Ez a hálásan fogadott tejkiadagolás még folyik, de most már ezentúl csak a barakk-iskolák nem reggeliző kis növendékeinek reggeliztetéséhez adok tejet a lehetőség szerint és ameddig szerény eszközeimből futja. Sikerült összeállítani és használatba kiadni már egy vándor-pólyát is, de melyet a beérkezett újabb csecsemő-kelengyékből még többre, esetleg 3—4-re fel- szaporítunk. Ami a szétosztás mérlegét illeti, a »Magyarság« nem lévén felekezeti újság, senkinél sem a keresztlevelét kértem, hanem az arra rászorultságát mérlegeltem egyedül adományaink szétosztásánál. Én magam ugyanis törzsökös magyar református ember vagyok, de mivel a barakk-tábor nyomorgó lábosainak túlnyomó része római katholikus, az adoi- mányoknak, hogy úgy mondjam »oroszlánrészét« is ezek a szegények kapták »felfektetett« kiosztási és kimutatási könyveim névszerint-való bizonyságai szerint ... Aki pedig az egyszerű irótoli birtokában mindennél többet tud megtenni, szívből kívánom, hogy segítse és áldja meg az Isten: mert valójában a Krisztus urunk utjain jár! Tisztelő barátod Móricz Pál iró, a »Magyarság« szerkesztő-munkatársa (1932. január 31.). Kupetzky Erzsiké estélye. Kedves ismeretséget köt február 8-án, hétfőn este Rákosszentmihály közönsége. Ezen a napon tartja jótékonycélu előadását a Nagykaszinó színháztermében Kupetzky Albertné és leánykája, Kupetzky Erzsiké. Már idestova három éve itt él a kis család községünkben, de teljes vissza- vonultságban, csak a munkának szentelve életét és csak az Isten házának áldozva szabad idejét. így hát kevesen tudják, hogy az anya kiváló festőművész, a leánykája pedig csodálatos tánctehetség, akinek tudását az anya finom művészi Ízlése kormányozza és fejleszti. Az apa, szintén neves festőművész, tiz évvel ezelőtt tragikus körülmények között eltűnt. Kupetz- kyné élénk tevékenységet fejt ki a Szív gárda munkájának irányításában is és arra a gondolatra jutott, hogy istenadta tehetségüket helybeli jótékonycéil szolgálatába állítja. A hétfői előadáson Kupetzky Erzsiké bemutatja közönségünknek tánctudományát. Látványos keretben és jelmezekben különféle mü- és magyar táncokat lejt, s a műsort még zene és énekszámok tarkítják. Kupetzkyné viszont husvétkor rendez majd saját müveiből érdekes kiállítást. A tánchoz szükséges művészi jelmezeket ugyancsak ő tervezte. A hétfői előadás 7 órakor kezdődik. Belépő dij igen csekély. Ülőhely 50 fillér és 1 pengő; állóhely 30 fillér, gyermekjegy 20 fillér. A memeseélu vállalkozás minden tekintetben érdemes az érdeklődésre és támogatásra. '> Meghalt Héderváry Lehel dr. Héderváry Lehel dr. volt budapesti ügyvéd, utóbb újpesti kír. közjegyző, ötvenhat éves korában meghalt Újpesten. Érdekes és nevezetes pályafutás zárul le ezzel a szomorú gyászhirrel. Héderváry Lehel, az újpesti orvos fia feltűnően csinos, szeretetreméltó modorú, atléta- termetű fiatalember volt. Ügyes szónok, jól képzett, jó eszü és jó tollú ember. Eleinte Kolozsváron ujság‘- iróskodott, majd hazatérve, ügyvédi irodát nyitott és rohamlépésben haladt előre ,a népszerűség utján. Wolfner Tivadar visszavonulása után fellépett függetlenségi 48-as programmal képviselőjelöltnek és fényes diadalt aratott a szörnyű terjedelmű gödöllői kerületben, sőt a következő választáson is nagy többséget nyert. Jó ideig igen szerették nem csak kerületében, hanem a képviselőházban is és népszerűsége csak akkor kezdett halványulni, midőn az ország előtt mindjobban kidomborodott a Tisza István gróf államférfim és egyéni nagysága. Héderváry a harcos ellenzék csoportjához szegődött és ezzel elvesztette hiveinek nagy tömegét. Utoljára közvetlenül a háború előtt Károlyi Mihály gróf amerikai vállalkor zásában vett részt, ahonnan haza jövet a franciák internálták. Betegen került vissza, hosszú hónapok múlva és soha többé nem nyerte vissza egészségét. Kínzó baja azóta gyötörte, úgy hogy közügyekben többé nem szerepelhetett. Néhány nappal ezelőtt influenza támadta meg, amellyel legyengült szervezete már nem tudott megküzdeni. Halálának hire őszinte részvétet kelt barátainak légiónyi seregében. ÜST” Olcsó vásár IJT Wf Á fy§ YI nőikalap üzletében w XXX,£X £*8 X X Ferenciek-tere 6. sz.
