Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-10-09 / 41. szám
XXXíl évfolyam. Rákosszentmihály, 1932, október 9. vasárnap, 41. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Főispánunk — llagyfHidapestroi. Nagybudapest kérdése érdekes módon napirendre került. Harrer Ferenc dr. volt alpolgármester a székesfőváros közgyűlésének megbízásából Budapest jövő fejlődésének irányító tervem dolgozik és nemrég nyilvánosságra hozta elgondolásait. Ebbe az előadásába kapcsolódik Pestvármegye főispánjának, Preszly Elemér dr.-nak múlt csütörtökön a Pesti Hírlap élén megjelent kiválóan érdekes cikke, mely a »Nagy Budapest« kérdésével kapcsolatban a főváros környékének jövőjével foglalkozik. »A legközelebbi jövő közigazgatási problémái között nincs sürgősebb, fontosabb, nemcsak szép fővárosunk, nem csak Pestvármegye, hanem az egész ország életére, jólétére, biztonságára jelentősebb feladat, mint Pest- környék rendjének, a fővároshoz való viszonyának mielőbbi törvényhozási megoldása... Ettől a kérdéstől nem irtózhatik senki, ezt a kérdést meg kell oldani, — még pedig mielőbb, itt a tizenkettedik óra... Hatvan évig elhanyagolták ezt, de Nagy-Bu- dapest már megvan.« Megteremtette maga az élet, mely nem áll meg, nem várja meg a paragrafusokat. Nem jogilag van meg Nagy-Budiapest, hanem ténylegesen ...« Ötszázezer ember fogja körül Budapestet és róluk főispánunk is meleg szeretettel szól: »Szorgalmas, dolgos, jobb sorsra érdemes lakosság. Hü a hazájához és szereti közös kincsünket, szép fővárosunkat.« A miként a való helyzetet látja, főispánunk kiváló bizonyítékát szolgáltatja, hogy nem magas méltóságának várába zárkózott hatalmasság a vármegye élén és nem aktahegyek bástyája mögött trónol, hanem az életet alaposan és közvetlenül ismerő vezére a törvényhatóságnak, aki minden legkisebb mozzanattal tisztában van és mindent helyesen ítél meg. Kövessük csak tovább gondolatmenetét, mely lényegében nem is uj a — Rákos Vidéke olvasói számára, mivel főispánunk irányelveiről, terveiről ismételten tájékoztattuk közönségünket. A cikk elmondja, hogy a fő városkörnyéki lakosság Budapesten foglalatoskodik, legnagyobb részben ott adózik. Az egész országban Pestkörnyékén, volt az utóbbi tiz év alatt a legnagyobb nép- mozgalom. Négy nagy város alakult hihetetlenül gyorsan a környéken: Újpest, Pesterzsébet 70—70, Kispest 65, Rákospalota 45 ezer lakossal. Nemcsak ezeknek a városoknak, hanem a környéki községeknek lakossága is 1920-tól 1930-ig amerikai méretekben szaporodott meg. Egyik napról a másikra uj, nagy községek nőttek ki a földből. Albertfalva lakossága 172.8%-kai, Pesthideg- kuté 85.2%-kal, Pestszent ló rincé 1.59.6%-kai, Rákoshegyé 161.40/0-kai, Sashalomé 90.1 o/0 -kai, Pestszent-) imréé 120.60/0-kai, Békásmegyeré 91.6%-kai, Csih lagbegyé 803.20/0-kai, Felsőgödé 83.60/0-kal, Sződ- ligeté 259.6%-kal, Pesterzsébeté 67.40/0-kai, szám szerint ennek az egy városnak lakossága tiz év alatt 27.326 lélekkel szaporodott. Tessék elképzelni, micsoda emberfeletti, majdnem megoldhatatlan feladatok hárulnak ezen a területen a közigazgatásra kulturális, közegészségi, szó* ciális, közlekedési tekintetben, figyelembe véve azt, hogy a lakosság és főleg az ujiabb lakosság nagy- része úgyszólván mivel sem járul lakóhelye köztérbeihez, mert kereseti adóját a főváros szedi be, házacskája pedig adómentes.« Nagy-Budapestet nem kíván senki. A községek önállósága, autonómiája jobban biztosítja fejlődésüket ... A helyes megoldás csak az lehet, hogy a területet különleges közületié minősítjük, mely az autonom városok és községek közös érdekű kérdéseit (közlekedés, közoktatás, szociális, települő, parcellázó kérdések) intézi, gondoskodik ivó vízről, csatornázásról, közlekedésről és a fővárossal közösen érdeklő kérdéseket is intézi a fővárossal egyetértésben. Vagyis, a pestkörnyéki törvény hatóság gondolata, amely a főispánnak régi, kitűnő ötlete. A várositó mozgalmunknak is ez volt az alapja: a fővároskörnyéki községek városokká tömörüljenek, a városok pedig, közös érdekeik védelmére és közös törekvéseik előmozdítására külön törvényhatósággá alakuljanak. A lényeg az ina is, bárha, nyilván a gazdasági nyomás hatása alatt, a főispán terve is alaki szempontból némi módosulást is szenvedett, vagy ilyenre hajlandó. A cikk ugyanis most már a községeket is elfogadja, mint a közös szerv tagjait és ezt a szervet nem képzeli okvetlenül külön törvényhatóság alakjában, mert azt mondja: El tudom képzelni a kérdés olyan megoldását is, hogy területileg ezek a községek továbbra is a vármegyében maradnának — hiszen mi nem akarunk megszabadulni ezektől a jó polgárainktól — és csak az egymással és a fővárossal közösen intézendő kérdések intézésére alakulna külön szerv. Örömmel mondhatom, hogy a jelenlegi belügyminiszter ur ismeri a kérdést és el van tökéivé, hogy közismert erélyével mielőbb megoldja. A mi feladatunk, hogy az előkészítő munkát mielőbb elvégezzük. ' 1 Üljünk össze kerekasztal-konferenciára a főváros uraival és vigyük a megoldás útjára Nagy Budapest fontos, nagy horderejű kérdését. A megoldás formája valóban kevésbbé is fontos, mint annak lényege. Lényeges pedig reánk nézve, hogy a legilletékesebb helyeken is megállapítják, hogy jogos és fejlődésünk-kő ve telté igényeinket kü-
