Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-18 / 38. szám
XXXII. évfolyam. Kákosázentmihály, 1932. Szeptember 18. vasárnap, 38. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. rAkosszentmihAly NAGYKÖZSÉG ÉS SZAMOS egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÄN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Vallásosság és haxafiság. Vallásosság és hazafiság címet adta most vasárnap Rákosszentmihályon tartott előadásának Krédó egyesületünk megalapítója és volt elnöke, Tarabia József dr. ceglédi lelkipásztor. A tárgy is, az előadó személye is bőségesen megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, az a különlegesen emelkedett nézőpont és magas szellem pedig, amely ebben az előadásban érvényesült, azt olyan élménnyé avatja, amely messze túlnőtt a tiszteletreméltó egyesület keretein és minden magyar számára lelki épülést, megerősödést jelent és a zűrzavaros időkben világitó fáklyául szolgálhat. Ez az oka, hogy a vasárnap délelőtti gyűlésről jezen a helyen számolunk be és a Taraba dr. előadásának ilyen méltatásával nem csak őt akarjuk szivünk szerint megtisztelni, hanem értékes gondolatait hozzáférhetőkké tesszük a kívülálló közönség számára is. Szentmise után a Nagykaszinó dísztermébe gyűlt a Krédó egyesület hatalmas férfigárdája és emelkedett hangulatban hall gáttá'meg a Krédó dalkar két szép hazafias karénekét, melyet Pornói János vezetése alatt adott elő, újból meggyőzvén közönségét örvendetes haladásáról és fejlődéséről. Benczik Lajos elnök köszöntötte a kedves vendéget, Taraba József dr.-t és az egyesület tagjait, akik ezúttal is tanúságot tesznek arról, hogy Taraba dr. alapvető munkája nem volt hiába való. Taraba József dr. meleg szavakkal adott kifejezést örömének, hogy hat év után újból ezen a helyen üdvözölheti Krédó testvéreit. Azóta sokat dolgozott, sokat tapasztalt, de férfi egyesületben nem munkálkodhatott. — A kedves, szeretettel teljes bevezetés után áttért, jó óráig tartó előadására, melyet a legnagyobb figyelemmel hallgattak és igen sűrűn szakítottak meg tetszésnyilvánításokkal. Az előadás, gondolatmenete, lényege a következő: Olyan korban élünk, amikor a forrongó világban szélsőséges eszmék vesznek körül. Balról a kommunizmus, jobbról a hitle rizmus. A középen a kath. eszme hívei. Erősségünk a kétezer éves mult. A vallásos és hazafias embereket súlyos támadások érik, pedig csak ez a középút a követésre méltó igazi. Nevelésünk célja, hogy vallásos és hazafias embereket adjunk a szellemi fergetegben rengő világnak. C 1 I Mi a vallásosság? Ragaszkodás, hittel közeledés Istenhez és vallásához. Minden ember lehet vallásos, a maga hite szerint. A vallásosság életben! megjelenése az egyház. Mi a hazafiasság ? Ragaszkodás ahhoz a nemzethez, melynek földjén születtünk, nyelvében, hagyomá- nyaaibtain-nte^lkiedtünkv- Tehát ez is eszme- és érzés, melynek az életbein és társadalomiban megvalósulása az állam. Ennek keretei megvédik az embert, aki már azért is ragaszkodik hozzá. A vallásosság és hazafiasság nagy cselekedetek rugói, nagy alkotások forrásai*; mindkettőért az emberek legnagyobb értéküket, életüket készek feláldozni. Ez is mutatja, — hogy milyen nemes és magasztos eszmék, — a vértanuk és hősök példája. Az első keresztények a római arénákban haltak meg vallásukért, a történelem az életüket áldozó hős hazafiak egész sorozatával ékes. A vallásosság és hazafiasság, mint testvérek kiegészítik, támogatják egymást. A vallásos ember törvénytisztelő, jó polgár. A felekezetek között a haza- szeretet teremti meg a testvériséget, és tompítja az ellentéteket. Viszont a vallásosság, az állam keretein kívül érvényesül és a vetélkedő nemzetek között a nemzetközi kath. egység megteremti a keresztény •testvériséget. A kettő erősiti egymást. A hazafias lelkű ember törvénytisztelő és mindig vallásos. A nemzeti hősök leikébe a vallásosság adta az erőt; Hunyadi kardjának erejét, a rajta levő rózsafüzér sokszorozta meg. Azonban a két érzés gyengítheti is egymást. így mikor az állam a vallás fölé kerekedik és azt elnyomja. Kultúrharcok, Németország, Mexikó, Spanyolország szomorú példája. Vannak olyan jelenségek is, amelyek mindkettőt megtámadják. Ilyen a túlzás. Az egyháztörténelemben példái a rajongó szekták. A hazafiasságban a túlzás a sovinizmusban jelentkezik, amely már sok rossz gondolatot adott az állam vezetésének. A másik a hiányosság, ez nálunk inkább csak a vallásosság terén jelentkezik. Két nagy ellenség fenyegeti a vallásosságot és hazafiasságot: balról a kommunizmus, jobbról a hitié rizmus. Az előbbi nem ismer se vallást, se hazát, csak az osztály harcot ismeri. A vallás helyébe azonban jobbat tenni nem tud. Az Isten létezését akarja kitörölni az emberből, s az ember vadabbá válik az állatnál. A mi eszményünk a szeretet, az övék a gyűlölet, ez pedig építeni nem tud, csak rombolni. A hazafiságot ne:m pótolja az osztályharc. A hitlerizmus a vallást fajhoz köti. Uj dolog, most ismertük meg a 25 pontját. Gyűlöli a kath. vallást, mert nemzetközi és nem szoríthatja azt a német fajiság közé. Az evangéliumot nem akarja elfogadni, mert azt tartja, hogy a zsidó faj részére készült. Legnagyobb hibája, hogy a német nemzet tiszteletreméltó törekvéseit összekötötte a kath. vallás gyűlöletével. Eszmék forranak az élet kívánalmai és a tömeg szeszélyei szerint. A vallásosság és hazafiasság azonban olyan eszmény, mely fentart mindenkor. Ezért a kettőért érdemes élni és érdemes életet áldozni; ezeket érdemes az emberi élet céljául kitűzni. Ezt a két érzést ne adjuk oda senkinek. A'
