Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-28 / 35. szám

XXXíl évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. augusztus 28. vasárnap, 35, szám. rAkos vidéké tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A tűzoltó testoiet Közgyűlése. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltó testület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a községháza üléstermében, Kecskéméthy Vince bíró elnöklete alatt. A tűzoltóság évi beszámolója mindig ünnepe Rákosszentmihálynak, mely régen megtanulta, hogy ezt a derék és önzetlen testületet becsülni és szeretni kell. így volt most is, csak azt észleltük sajnálattal, hogy a lélekemelő ünnepség iránt nem nyilvánult meg akkora érdeklődés, mint azt megérdemelné. Sokkal többen vehettek volna részt a gyűlésen, de hát a sok ünnep leköti az embereket és sokan úgy gon­dolkoznak, hogy ahol minden rendben van, ott nem mulasztás az elmaradás, az évi beszámolót pedig úgyis megismerjük a Rákos Vidékéből, mely évről- évre hűségesen közli a jelentéseket. Ebben igazuk is van, de a lelkesítő példaadás kedvéért, a legénység erkölcsi jutalmául mégsem ártana, ha a gyűlést a nagyobb látogatottság fényesebbé, nagyobb szabá­súvá tenné. Egyebekben pedig nem szaporítjuk a szót, ha­nem átadjuk a testület fáradhatatlan titkárának és tiszteletbeli parancsnokának, Krenedits Gyulának, akinek jelentése lényeges részeiben a következő: Mélyen tisztelt közgyűlési A Rákosszentmihályi Önkéntes Tűzöl tótest ölet a mai nappal ismét elérkezett egyik megállójához, amikor számot kell adnia arról, hogy az elmúlt esz­tendőben miként telj esitette emberbaráti kötelességét. A tűzoltó hivatása igazán magasztos hivatás, mert a tűzoltó, amikor fogadalmat tesz, azt fogadja meg, hogy bajbajutott embertársainak siet segítsé­gére, nem nézve azt, hogy az a bajbajutott ember­társa kicsoda, milyen vallásu és milyen politikai) meggyőződést követ. A tűzoltó nem ismer ember és ember között ebben a tekintetben különbséget, hanem az a kötelessége, hogy ha a vörös kakas szár­nyait bontogatja és egyik embertársának a vagyonát, — ami egyúttal nemzeti vagyon is — veszélyezteti, a vész helyére siet és ott, ha kell, életének kockáztatá­sával elkövet mindent, hogy bajbajutott embertársá­nak segítségére legyen. Milyen másként van ez a magánéletben. A magánéletben ma az emberiség, nézetem szerint fertőzés következtében, tisztelet a kivételnek, ha valakiről azt hallja, hogy valami baj érte;, siet elkövetni mindent, hogy az illetőre minél több bajt zúdítson, sok esetben nem riadva vissza a valóság elferdítésétől, sőt teljesen valótlan állít ásók­tól. Vájjon mi okozza'ezeket a mai lehetetlen állapoto­kat? Azt hiszem, hogy jó helyen járok, amikor azt mondom, hogy elsősorban a mai lehetetlen ^gazdasági viszonyok, amikor az emberek tízezrei vannak kere­set és munka nélkül, s a kenyér utáni tülekedésben vetkőznek ki emberi mivoltukból és törnek rá ember­társuk kenyerére. Ez talán valahogyan még talál magyarázatot, mert élnie mindenkinek kell. Van azon­ban ennek az áldatlan állapotnak egy másik rákfe­néje is, amikor olyanokkal találkozunk, akiknek van megélhetésük és mégis abban találják örömüket, hogy embertársaiknak ártalmára legyenek. Szomorú állapotok ezek, s minekünk tűzoltóknak nem szabad ezekből tanulni, hanem ezektől elfordulva Krisztus Urunk tanait kell követnünk és szeretnünk kell fele­barátainkat, mint saját magunkat, mert a vörös ka­kas ugyancsak kukorékolna, ha a tűzoltó is meg­próbálna azon gondolkodni, hogy vájjon segít seme bajbajutott felebarátján? Nekünk szent kötelessé­günk az, hogy aki bajbajutott, azon, ha csak lehetsé­ges, segítenünk kell. El is követtünk minden tőlünk telhetőt, hogy segítségére siessünk azoknak, akik bajba jutottak. Ez vezet bennünket akkor is, amikor munkanélküli baj társainknak igyekeztünk munkaal­kalmat szerezni, ami sok esetben sikerrel is járt. Ezt az alkalmat is megragadom és testületünk nevében arra kérem a munkaadókat, hogy ha bármilyen mun­kásra, vagy alkalmazottra van szüksége, tegye meg azt, hogy mielőtt felvesz valakit, érdeklődjék a tes­tület vezetőségénél, vájjon nincs-e megfelelő ember a tűzoltók között, aki munkanélkül van. Megérdemlik a tűzoltók ezt a támogatást, mert ezek nem szórakozni jönnek össze és áldozzák fel szabad idejüket, hanem azért, hogy azt tanulják meg, miként kell bajbaju­tott embertársunknak segítségére sietni. Tűzoltóink minden vasárnap délelőtt összejön­nek, a téli hónapokban elméleti, a többi vasárnapo­kon pedig gyakorlati oktatásra. Hogy a tanultakból vizsgát is tehessenek, testületünk résztvett 1931. ok­tóber 6-án a Kiskunhalason, f. évben pedig junius hó 19-én a Vecsésen megtartott tüzoltóverseoyeken. Kiskunhalason Orbán segédtiszt vezényelte a szakasizt és munkájukat siker koronázta. Vecsésen Klier al- parancsnok vezényelte a szakaszt, amikor első Ízben vett részt testületünk a mozdonyfecskendő versenyen. Itt az iskolaszerelésben pontos munkájával tűnt ki szakaszunk, mig a gyorsszerelésnél egy sajnálatos félreértés következtében elütöttek bennünket meg­érdemelt jutalmunktól. A két vezénylő azonban meg­kapta a jutalmát, mert mindketten vezénylő-díjjal tértek haza. Indítványozom a mélyen tisztelt köz­gyűlésnek, hogy a versenyen résztvett két tiszttár­samnak a közgyűlés köszönetét fejezze ki. A múlt év második felében a vármegye törvény- hatósága által jóváhagyott tűz rendészeti szabályren­delet alapján községünk mélyen tisztelt vezetősége élet belép tette a kötelezett tűzoltóságot. Indítványo­zom, hogy ez intézkedésért a közgyűlés a község ér-

Next

/
Thumbnails
Contents