Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-28 / 35. szám
XXXíl évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. augusztus 28. vasárnap, 35, szám. rAkos vidéké tArsadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A tűzoltó testoiet Közgyűlése. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltó testület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a községháza üléstermében, Kecskéméthy Vince bíró elnöklete alatt. A tűzoltóság évi beszámolója mindig ünnepe Rákosszentmihálynak, mely régen megtanulta, hogy ezt a derék és önzetlen testületet becsülni és szeretni kell. így volt most is, csak azt észleltük sajnálattal, hogy a lélekemelő ünnepség iránt nem nyilvánult meg akkora érdeklődés, mint azt megérdemelné. Sokkal többen vehettek volna részt a gyűlésen, de hát a sok ünnep leköti az embereket és sokan úgy gondolkoznak, hogy ahol minden rendben van, ott nem mulasztás az elmaradás, az évi beszámolót pedig úgyis megismerjük a Rákos Vidékéből, mely évről- évre hűségesen közli a jelentéseket. Ebben igazuk is van, de a lelkesítő példaadás kedvéért, a legénység erkölcsi jutalmául mégsem ártana, ha a gyűlést a nagyobb látogatottság fényesebbé, nagyobb szabásúvá tenné. Egyebekben pedig nem szaporítjuk a szót, hanem átadjuk a testület fáradhatatlan titkárának és tiszteletbeli parancsnokának, Krenedits Gyulának, akinek jelentése lényeges részeiben a következő: Mélyen tisztelt közgyűlési A Rákosszentmihályi Önkéntes Tűzöl tótest ölet a mai nappal ismét elérkezett egyik megállójához, amikor számot kell adnia arról, hogy az elmúlt esztendőben miként telj esitette emberbaráti kötelességét. A tűzoltó hivatása igazán magasztos hivatás, mert a tűzoltó, amikor fogadalmat tesz, azt fogadja meg, hogy bajbajutott embertársainak siet segítségére, nem nézve azt, hogy az a bajbajutott embertársa kicsoda, milyen vallásu és milyen politikai) meggyőződést követ. A tűzoltó nem ismer ember és ember között ebben a tekintetben különbséget, hanem az a kötelessége, hogy ha a vörös kakas szárnyait bontogatja és egyik embertársának a vagyonát, — ami egyúttal nemzeti vagyon is — veszélyezteti, a vész helyére siet és ott, ha kell, életének kockáztatásával elkövet mindent, hogy bajbajutott embertársának segítségére legyen. Milyen másként van ez a magánéletben. A magánéletben ma az emberiség, nézetem szerint fertőzés következtében, tisztelet a kivételnek, ha valakiről azt hallja, hogy valami baj érte;, siet elkövetni mindent, hogy az illetőre minél több bajt zúdítson, sok esetben nem riadva vissza a valóság elferdítésétől, sőt teljesen valótlan állít ásóktól. Vájjon mi okozza'ezeket a mai lehetetlen állapotokat? Azt hiszem, hogy jó helyen járok, amikor azt mondom, hogy elsősorban a mai lehetetlen ^gazdasági viszonyok, amikor az emberek tízezrei vannak kereset és munka nélkül, s a kenyér utáni tülekedésben vetkőznek ki emberi mivoltukból és törnek rá embertársuk kenyerére. Ez talán valahogyan még talál magyarázatot, mert élnie mindenkinek kell. Van azonban ennek az áldatlan állapotnak egy másik rákfenéje is, amikor olyanokkal találkozunk, akiknek van megélhetésük és mégis abban találják örömüket, hogy embertársaiknak ártalmára legyenek. Szomorú állapotok ezek, s minekünk tűzoltóknak nem szabad ezekből tanulni, hanem ezektől elfordulva Krisztus Urunk tanait kell követnünk és szeretnünk kell felebarátainkat, mint saját magunkat, mert a vörös kakas ugyancsak kukorékolna, ha a tűzoltó is megpróbálna azon gondolkodni, hogy vájjon segít seme bajbajutott felebarátján? Nekünk szent kötelességünk az, hogy aki bajbajutott, azon, ha csak lehetséges, segítenünk kell. El is követtünk minden tőlünk telhetőt, hogy segítségére siessünk azoknak, akik bajba jutottak. Ez vezet bennünket akkor is, amikor munkanélküli baj társainknak igyekeztünk munkaalkalmat szerezni, ami sok esetben sikerrel is járt. Ezt az alkalmat is megragadom és testületünk nevében arra kérem a munkaadókat, hogy ha bármilyen munkásra, vagy alkalmazottra van szüksége, tegye meg azt, hogy mielőtt felvesz valakit, érdeklődjék a testület vezetőségénél, vájjon nincs-e megfelelő ember a tűzoltók között, aki munkanélkül van. Megérdemlik a tűzoltók ezt a támogatást, mert ezek nem szórakozni jönnek össze és áldozzák fel szabad idejüket, hanem azért, hogy azt tanulják meg, miként kell bajbajutott embertársunknak segítségére sietni. Tűzoltóink minden vasárnap délelőtt összejönnek, a téli hónapokban elméleti, a többi vasárnapokon pedig gyakorlati oktatásra. Hogy a tanultakból vizsgát is tehessenek, testületünk résztvett 1931. október 6-án a Kiskunhalason, f. évben pedig junius hó 19-én a Vecsésen megtartott tüzoltóverseoyeken. Kiskunhalason Orbán segédtiszt vezényelte a szakasizt és munkájukat siker koronázta. Vecsésen Klier al- parancsnok vezényelte a szakaszt, amikor első Ízben vett részt testületünk a mozdonyfecskendő versenyen. Itt az iskolaszerelésben pontos munkájával tűnt ki szakaszunk, mig a gyorsszerelésnél egy sajnálatos félreértés következtében elütöttek bennünket megérdemelt jutalmunktól. A két vezénylő azonban megkapta a jutalmát, mert mindketten vezénylő-díjjal tértek haza. Indítványozom a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy a versenyen résztvett két tiszttársamnak a közgyűlés köszönetét fejezze ki. A múlt év második felében a vármegye törvény- hatósága által jóváhagyott tűz rendészeti szabályrendelet alapján községünk mélyen tisztelt vezetősége élet belép tette a kötelezett tűzoltóságot. Indítványozom, hogy ez intézkedésért a közgyűlés a község ér-
