Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-08-07 / 32. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 32 szám Színház. Csütörtök, egyszerű hétköznap és hónap vége, s ime a színházban káprázatos látvány: nyomulásig zsúfolt terem; lelkes, hálás közönség. A színpadon kedves zenéjü, épkézláb régi operett: »A cáárdás- királynő«. Ragyogó est. Csak ne lenne »zóna« és így ne minden második néző számitana. Lám, megismétlődik a »Sybill« tanulsága; nem az agybeteg dzsessz »operett« az egyedül üdvözítő, sőt... Hát ez szép volt. A társulatot is szinte felviBamozta, olyan előadást produkált, amelyre büszke lehet. A nap hőse Visky István. Soha még ilyen teljesein ki nem aknázta úgyis hálás szerepét. Legkitűnőbb alakítását mutatta be; kedves volt, mulatságos, ördöngős technikával táncolt és énekszámaiban is jól érvényesült. Nincs olyan színpad, amely ne örülne ennek a produkciónak. Taps kisérte egész esté. Károlyi János és Vésey Margit igen jó volt a két főszerepben. ízléssel, rutinnal és jókedvvel dolgoztak. Jó volt az egész társulat. Erdélyi Mici kedves, ügyes, Lányi jóhangu. Korálka Vilma hangja hatalmasan szárnyalt az együttesben. 1 Pénteken a »Nem tudok én zsidó nélkül élni« bohózat előadását ismételték meg zóniaelőadásiban, elég szép érdeklődés mellett. A közönség sokat nevetett. Remek este volt a szombati is. Szabó László jutalomjátékául a »János vitéz« került szinre. Ez az előadás megmutatta a társulat értékét. Az örökszép, magyar daljátékot szinészeink hi ven, meleg szívvel és tiszteletreméltó lelkesedéssel tolmácsolták. Valóságos erkölcsi fotográfiája volt ez az előadás, amelynek nyomán nem csak zajos elismerés; hanem jóleső megbecsülés keletkezett. A Kacsóh remekének lényegét hiánytalanul megkaptuk; a társulat tagjai pedig beállottak a karba, hogy az édes magyar ének kellően érvényesüljön. Voltak is olyan finálék és együttesek, hogy zengett belé a terem és a közönség félti jongva tört ki tomboló tapsban. Az ossz játék kiemelkedő sikerét teljessé tette, hogy minden egyes szerep hivatott tolmácsolásra talált. Szabó László Bagó szerepét választotta jutalomjátékául, a mi egymagában is jellemzi ezt a derék, szimpatikus, jóhangu, fiatal erdélyi magyar szinészt. Most is becsületesen, keresetlenül, őszintén játszott és kitűnőién énekelt, könnyet fakasztva a hallgatók szeméből. Percekig tartó tapssal fogadták, elhalmozták virággal, ajándékkal és mindem jelenete után megismétlődött a szeretettel teljes tüntetés. Pompás János vitéz volt Károlyi. A Petőfi vidám, gondtalan szerelmes pásztorgyerekét játszotta, országos értelemben is kitünően. Szépen énekelt és szomorú jeleneteiben őszinte melegsége rabul ejtette a közönséget. Vésey Margit Iluskája, ha nincs is eszményi magaslaton, derék teljesítmény. Salamon Gizinek nagy sikert hozott az előadás. Szárnyaló hangja kitünően érvényesült, úgy az első felvonásban, amikor önfeláldozó am erősítette és vezette — Erdélyi Micivel együtt — a kar éne- két, — valamint a királyleány szerepében, amelyet elismerésre méltó módon alakított. Mulatságos, bizonyos mértékben eredeti francia király volt Visky, •— nagyon jó és pompás hangú strázsamester Lányi István. Feltűnt a gonosz mostoha szerepében Korálka Vilma igazán ügyes és a legszebb hagyományokat követő alakítása. Külön megtapsolták a nagyszerű maszku és eredeti csősszel, Bogár Ferencoel együtt Faludi Lászlót is szerettük Bartoló alakjában. Alföldi és Kallós Béla sikeresen segédkezett neki a mókázásban. Erdélyi Mici tetszetős tündér- táncát és újból a kár működését kell még megdicsérni, hogy egyik legszebb színházi esténk képe teljes legyen. Vasárnap délután ismét a budapesti gyermek- színház vendégszereplt. A tehetséges és bájos gyermekek játékában azonban nem gyönyörködött olyan nagy közönség, mint előző alkalommal, bár a látványosság megérdemelte volna az újabb zsúfolt házat. Este: a »Cserebogár, sárga cserebogár« cimü operett került szinre. A darabban irodalmat nem szabad keresni. Egynémely kifejezés még hozzá el is maradhatott volna. Kacagás azonban volt bőven. Károlyi és Erdélyi Mici' minden jelenetben közvetlen kedvességükkel és őszinte játékukkal ragadták el a szépszámú közönséget. Salamon Gizit nagyon szereti a közönség, nála sem újság, hogy hatalmas tapsokat arat. Lányi István igen eredeti parasztgazdát alakított. Visky István maszkjával, játékával, de legfő- képen táncával aratott tetszést. Feltűnést keltett Bogár Ferenc kitűnő alakítása. Nem túlzott, mégis folytonos derűt fakasztott. Szabó László, Korálka Vilma és a többiek jó együttest alkottak. Hétfőn zónaelőadásban, telt ház előtt ismételték az örökszép »Sybill«-t. Ezalkalommal Petrov szerepét Lányi István vette át és énektudásával, szép hangjával teljessé tette a sikert. Igaz örömmel ajándékozott meg a keddi este is. Erdélyi Micinek, a társulat kedves és ügyes, fiatal szubrétijének jutalomjátéka. Ezt a drága gyereket méltán nagyon szeretetébe fogadta közönségünk. A fiatalság üde báján kívül imponáló tehetség árad belőle. Friss, kedves és ügyes. Nagyon jól táncol és szinte napról-napra érik a színészi tudása. Zsúfolt terem ünnepelte jutalomjátékát. A virágadományok valósággal elárasztották a színpadot és örömmel vettünk észre a csokrok tarka tömegében több ajándék- csomagot is. Hatalmas taps fogadta megjelenésekor és azután is lelkes zajjal fejezte ki a közönség tetszését és megelégedését. Szerencsésen választották ki a darabot is: Bónyi Adorján »Egy kis senki« cimü .vigjátékát. íme, a legutóbbi silány termés számtalan töviskórója között egy kedves, kellemes, fehér és mégis mulattató és érdekes darab, mely joggal nagy tetszésre talált közönségünknél is. Az előadás is igen jó volt: valamennyi szereplő kitűnő, egy-két isméti- lés után pedig az előadás gördülékenységében sem lesz hiány. Károlyi Jánosnak egyik ragyogó alakítása a kedves bankfiu. Hálára kötelező élvezetet nyújtott és megfelelő méltánylásra is talált. Erdélyi Gizi, a vendégkomika nem jöhetett ki, helyette, a szokatlan szerepbe Vésey Margit ugrott be. A primadonna önfeláldozását érthető érdeklődéssel fogadta a közönség, csakhamar kiderült azonban, hogy nem lehet önfeláldozásról beszélni, mert egyik legkedvesebb sikere lett a fiatal énekesnőnek. Diszkrét, finom, Jóleső és hatásos humor érvényesült játékában. Erdélyi Miéiről már beszéltünk; még csak annyit, hogy a vígjátéki szerepben is otthon volt, igen értékes alakítást nyújtott, mellyel bárhol megállaná a helyét. Igen jó volt szokatlan szerepében Visky és kitűnő Salamon Gizi, ki az ilyen jeílemkomika szerepekben mindig magát az életet adja és bőven gondoskodik a közönség mulattatásáról. Együttes dicséret illeti meg Lányi Istvánt, Szabó Lászlót, Erdélyi Kálmánt, Erdélyinél Kőváryt és Kallós Jolánt. Szerdán az »Angyalt vettem feleségül« c. vígjátékot ismételték, tűrhető számú közönség előtt. Műsor: Pénteken lesz a társulat legértékesebb
