Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-29 / 22. szám

6. oldal. KÄKOS VIDÉKÉ 22. szám jegyeket úgy állítják ki, hogy menet is, jövőt is az utazás háromszor 24 órára megszakítható. Berlinben a Potsdami utón megjelent a közleke­dési rendőrség hangosain beszélő rádió kocsival. Meg­állóit a legforgalmasabb kereszteződésnél és meg­szólalt: »Vigyázat! Vigyázat! Itt közlekedési rend­őrség! Gyalogosok Hete!« A kereszteződés négy sar­kánál megállnak a gyalogosok, meghallgatják a rá­diót, amely ismerteti a különböző közlekedési balese­teket és kioktatja a közönséget, hogy hogyan köz­lekedjék. Akadnak ugyan sietők, akik tovább akar­ják folytatni Útjukat, de ezeket a rendőrőrszem fi­gyelmezteti, hogy amig az oktatás tart szünetel az átkelés. A rádióskocsi azután másik kereszteződéshez megy és ott élőiről kezdi munkáját. Berlinben 1931-ben 523,107.095 utast szállított a villamosvasút az 1930. évi 621,558.790-el szemben. Az autóbuszok utasszáma a műit évben 133,119.500 volt az 1930. évi 171,554.143-al szemben. A föld­alatti vasutaké 218,747.789 volt 201,799.640-el szem­ben. A forgalom csökkenése tehát a villamos vasutak­nál 15.80/0-ot, az autóbuszoknál 22.40/0-ot tesz kit, amivel szemben a földalatti vasutak forgalma fel­tűnően emelkedett. Az emelkedés 8.40/0-ot tesz ki. Az egyik napilapban Berecz Sándor azt vitatja, hogy a halálsorompók megszüntetésének az a terve, amelyet újabban Acsay László vetett fel, s amely a vasútiaknak a körvasúira való terelésén épül fel, — az ő eszméje. Csármann tanácsnok is csak két héttel az ő cikkének megjelenése, után irt hasonló értelmű cikket 1930. november 15-én az Uj Budapestbe. Te­hát már a szerzőségen vitatkoznak. A halálsorompó azonban, harminc évi tanakodás, vita és tervezgetés után máig is áll, a körvasú fon a szükséges sinpár- szaporitás nem történt meg, vagyis minden a régiben. Szerénységünk tiltja, hogy a Rákos Vidéke huszonhét évvel ezelőtt megjelent első cikkére hivatkozzunk, amely már akkor ajánlott ilyenféle megoldást. De már az igaz, hogy gyorsaság, nem boszorkányság a közigazgat ás re j telmeib en. Berlinben most bekövetkezett amit a beavatot­tak már régen vártak; — a Berlini Közlekedési r. t. alaptőke átcsoportosítása. A részvénytársaság 1928- ban alakult meg 400 millió márka alaptőkével. Az összes részvények a város tulajdonát képezik. Az alaptőke leszállítás 200 millió márkára úgy kerül végrehajtásra, hogy két régi részvény ellenében egy újat adnak. A tranzakció keretében rendezik a föld­alatti villamosvasút részvénytársaság hitelügyét is. Az alaptőke leszállítást azért kellett végrehajtani, mert a részvénytársaság alvállalataiban, — külö­nösen a földalatti villamos vasutba beruházott tőkék veszítettek értékükből, mert a remélt konjunktúra helyett épen fordítva a forgalom óriási csökkenése következett be annyira, hogy a közlekedő eszközök teljesitő képességét egyáltalában nem, lehet kihasz­nálni. A mai forgalom az 1912. évinek felel meg, azóta pedig a közlekedési vállalatokba óriási tőkéket fektettek be és az üzemeket rendkivüli mértékben fejlesztették. A város 1932. évi költségvetésében a Berlini Közlekedési r. t. alaptőkéje úgyis szerepel, mintha a leszállítás már megelőzően megtörtént volna, vagyis 200 millió márkában. A Berlini Köz­lekedési r. t. még a reá eső hitelek kamatait és rész­lettörlesztéseket sem tudja törleszteni úgy, hogy a város 1932'. évi költségvetésében 30 millió kiadás van kamatra és résztörlesztésre, amit a közlekedési részvénytársaság helyett kell fizetni. Régi hosszú­lejáratú kölcsön 61.11 millió márka, a munkanélküli biztositó intézettől felvett hitel 8.11 millió márka, a Berlin városától kapott kölcsön 163.76 millió márka, rövidlejáratu kölcsönök 86.41 millió márka, a pénz­intézetektől felvett függő kölcsönök 132 millió márka, különböző hitelezők apróbb tételei összesen 33.5 mil­lió márka. Az összes adósság és kötelezettség tehát 490 millió márkát tesz ki, aminek konszolidálására nem elég az alaptőke leszállítás. — Ezek után mit szólhatunk mi1? i Kaszinói élet. A rákosszentmihályi Nagykaszinó­ban napról-napra jobban kibontakozik a nyári évad mozgalmassága. A kuglizó nem csak népes, hanem időnkint szinte túlzsúfolt. A falakat már elborította a sok „kilencet ütött“ felirat, ami azt jelenti, hogy a dicsőség borok alaposan gyűlnek, de akad hozzájuk bőségesen „szégyenbor“ is. Az idén kevesebben utaz­nak el a nyáron, kevesebb lesz a fürdőn nyaralók száma, s aki elmegy, az is rövidebb ideig marad, mint máskor, igy tehát az egész évad alatt népes és zajos lesz a kaszinó. A kuglitársaság sajnálattal nél­külözi a népszerű gazdát Reich Rezsőt, kit gyásza tart visza a kaszinó látogatásától, de hát a természet rendje és az idő múlása majd csak visszahozza őt is baráti körébe, hol működéséhez annyi várakozást fűznek és a kugli évad teljes kivirágoztatását remélik. Halálozás. Urbányi János nyug. m. kir. posta­takarékpénztári központi főfelügyelő, a Ferenc József rend lovagja, a II. osztályú polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa, május 24-én életének 75-ik évében elhunyt. Temetése május 26-án volt a farkasréti temetőben a róm kát. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szent­miseáldozat junius 2-án, csütörtökön reggel 8 órakor lesz a krisztinavárosi plébániatemplomban. Urbányi János sok éven át volt Rákosszentmihály lakosa és társadalmunk egyik tevékeny tagja. Annakidején ja templomépités és felszerelés nagy társadalmi munká­jában is részt vett. Később a régi Rákosszentmihályi körrel szemben az Ent-házban megalakult Rákosszent­mihályi Kaszinó elnöke lett, majd végleg elköltözött községünkből. Fia, a Thököly úti állami keres­kedelmi iskola kiváló tehetségű tanára egyik nép­művelő előadásunknak volt szívesen látott vendége s a hirdetésekről tartott nagyérdekü előadást, melynek szö­vegét a Rákos Vidéke folytatásokban közölte. A halál­eset hírét őszinte megilletődéssel fogadja a régi szent- mihályiak egyre gyérülő csapata. A polgári leányiskola táncvizsgálata. A rákos­szentmihályi polgári leányiskola növendékeinek már ötödik éve tart évente hathetes tánctanfolyamot Hebelt Sándorné szül. Gindert Margit újpesti polgári iskolai tanárnő. A tanfolyam eredményéről Űrnapján délután számoltak be a Nagykaszinó színháztermében tartott nyilvános évzáró vizsgálaton. A szülők és tanférfiak tömegesen felvonultak a szép ünnepélyszámba menő táncvizsgálatra és sok gyönyörűséget találtak a bájos leánykák ügyességében és meglepő előrehaladásában. Újpesti egyetemi hallgatók öttagú zenekara szolgáltatta a kisérő zenét. A csárdástól kezdve a legmodernebb rumbáig minden tánc szerepelt a gazdag műsorban és minden szereplő növendék zajos tapsban és elismerés­ben részesült. Végül húsz leányka a nagy körmagyart, tizenhat nagyobb növendék pedig egyenruhában festői matróztáncot mutatott be. A sok nehéz figura meg­lepetést keltett. Végül az egész közönség táncra kere­kedett. A népszerű tanárnő emlékül értékes térítőt és cukorkatartót (bonboniért), a rendes kisérő zongorád pedig cigarettatárcát kapott a hálás növendékektől,

Next

/
Thumbnails
Contents