Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-01 / 18. szám

RÁKOS VIDÉKÉ

18 szélű.

2. oldál.

őmmmmmmmmmíatatbmmmmmam

és Zsuzsika, Ida, Matyi, Matyó, Rózsi és Józsi, Magyar nők és férfiak szentkorona szövetsége, Mansz, Magyar anyák, Stefánia szövetség, Krenedits Gyula, Faludy Ivor (2), Ipartestület, Postaaltisztek, Nagykaszinó, Dibusz család, RTK, Polgári iskolai tanárnők, Kereskedők egyesülete, Magyar lányok, Rákosszentmihályi piaci árusok, levente egyesület és oktatói kar, sashalmi Mansz, 929-es cserkészek, Központi iskola tantestülete, dr. Tóth és családja, Margit és Gyula, Gizi és Józsi, Emma és Zoltán, Manci és Imre, Freisz család, Kammeker család, Dr. Kaprinay és neje, Dr. Erdős Jánosné, Pillér György, Meiszterits család, Berenkeyék, Demetzky család, Hein család, Joli, Gizi és nénike, Ubrankovits Dániel, Rákosszentmihály tisztviselői, Tűzoltó testület, Fischer Győző, Piukovichék, Balogh család, Csömöri-uti iskola, Klimkó család, Triszka család, özv. Heinrich Kornélné, Singer Ferenc, Micike. Továbbá Polgári leányiskola IV. osztálya, Kubinyecz Lajos dr., Unger Béla dr., kér. elöljáró, Prokopp Endre, özv. Demetzky Sándorné, id. Szabó József, Balogh Istánné, garamszegi Ghéczyné, Borovics dr.-né, Szatmáry dr., Kuszka Jenő, Molnár dr., „Madách“ cserkészek, sashalmi „Pro Hungária“, Kabay János, Fekete dr., stb.

A sirnál a Mansz csodálatos energiájú és aranyszívű elnökéről Regős Józsefné Kohajda Margit dr. alelnök búcsúzott a következő lélekbemarkoló beszédben:

Drága, jó Bertánk 1

A Mansz, amelyet Rákosszentmihályon a Te nagy- nagy lelked bőségéből Te alkottál meg, soha el nem múló szeretettél vesz tőled búcsút. El nem lehet mondani, hogy mi voltál Te nekünk, — érdemeidet elfelejteni nem lehet; most a fájdalom és megpróbáltatás e nehéz óráiban nem tudunk Rólad beszélni, nem tudunk dicsérni Téged, elhalkuló szavunk csak arról tud beszélni, hogy nagyon — lelkünk legigazibb szereidével szerettünk és szeretünk Téged, amíg élünk 1

Ugyancsak mély fájdalommal és soha el nem múló szeretettel búcsúzik Tőled a Jézus Szive Társulat, ahonnan kaptad az irányítást, merítetted az erőt, a lelkesülést, az öntudatos keresztény-katholikus gondolkodáshoz és fáradhatatlan lelked nagy tetteihez.

Úr Jézus 1 Te, aki elbocsátottad Őt szolgálatodból, fogadd be az üdvözültek boldog örömébe. Bennünket éltet a szent remény, hogy ennek a példaadó, szép életnek a földöntúli örömet, az örök élet koronáját megadtad már — mi tudjuk, hogy a Te hivó szavadra olyan megadással ment eléd, mint ahogy a Te szent akaratod szerint élt mindig, a mi drága, jó Bertánk, akivel szeretetünkben addig is együtt maradunk, amíg ott fönn találkozunk.

Bertuskánk, a viszontlátásra 1

A postaaltisztek helybeli csoportja nevében pedig Szűcs Károly elnök mondott megindult szavakkal Istenhozzádot az őszinte szívvel gyászolt zászlóanyának. Megható jelenet folyt le ezután. A szentmihályi szegény- sorsú anyak vándorkelengyéje számára az első párnát a megboldogult adományozta. A hálás anyák azt akarták, hogy az ő párnájukon aludja örök álmát jóltevőjük. Koszorút kötöttek, elhelyezték a sírban, s erre bocsáj- tották rá a koporsót, mely a drága hamvakat tartalmazza.

Késő alkonyat lett, mire a tömeg eloszlott . . . En pedig, szobámhoz kötve, ezekben a szomorú magányos órákban, miközben torkom elszorult a fojtogató könnyektől, mind azon töprengtem, hogy nem fog többet nyájas meleg szemével rám mosolyogni az a kedves, bájos, őszinte, okos arc, amelyet legboldogabb perceiben is valami sejtelmes komolysággal, valami finom, enyhe bánattal koszorúzott a korán jelentkezett

ezüst szálakkal himesen átszőtt, szép fekete hajkorona. Szinte tudat alatt megéreztem azt a meleg mélabút, mely belőle áradt, anélkül, hogy ő maga sejtette volna. A könyörtelen, kora vég, mely a legszebb, rajongva szerető család köréből két-három hónapi szenvedés után kiragadta, lett a szomorú megfejtése.

Nemes Reich Berta édesatyjával, a néhány éve elhunyt Reich Ottóval és Rezső testvérével, aki a Társadalombiztosító számvevőségi tanácsosa, Erdélyből került Budapestre, mint okleveles polgári iskolai tanár és a Magyar gazdasszonyok cinkotai intézetében kapott alkalmazást. Itt ismerte meg Batthyány Ilona grófnő és csakhamar szeretetébe fogadta. Az ő erkölcsi támogatásával jött át Szentmihályra, midőn az intézet tanári testületé felbomlott, itt eleinte kézimunka tanításával foglalkozott és általános feltűnést keltett a Corvin- utcában rendezett kiállításával, amelyben választékos ízlés, nagy szorgalom és szeretet nyilvánult meg. Csakhamar kiderült, hogy a „nemes“ szó nemcsak családi nevét illeti, hanem jellemének, egyéniségének is hűséges jelzője. Krenedits Sándor főjegyző benne talált méltó párjára. Nem egészen tizenhét évet töltöttek el a képzelhető legboldogabb házasságban, melynek két szép, okos, derék gyermek lett a gyümölcse. Kreneditsné példás anya volt és nagyszerű hitves. Valóban férje lelkének fele, minden gondolatának osztályosa, megértő, kiegészítő társa. A polgári leányiskola kitűnő tanárt és értékes pártfogót nyert benne, kinek rengeteget köszönhet, amellett, hogy az iskola ismert szellemének egyik fő biztosítéka volt. Ott korán nyugalomba vonult, főként azért, hogy ne foglalja el a helyet a jobban ráutalt társai elől. A mostani iskolai évben, midőn az iskola tanári kara túlterheltsége miatt panaszkodott, önként vállalt ott, különleges képesítése alapján óraadást szívességből, önzetlenül, teljesen díjtalanul, hogy társain könnyítsen és az iskolafenntartó községet is megkímélje a megterheléstől.

A helybeli Mansz elnöke volt. Ebben a tisztében is példátlanul népszerű és szeretetnek örvendő. Izzóan hazafias, lelkes magyar szive a szebb magyar jövőért dobogott. Minden gondolatát Magyarország feltámadásának reménye vezette és minden cselekedete ennek szolgálatában állott. Hazafias ünnepélyeinknek, megmozdulásainknak lelke volt és a Mansz keretében valósággal apostoli munkát végzett. A Mansz szövőmühelyét ő alapította és vezette. Kitűnő ízlésével és olthatatlan szorgalmával nagyszerű eredményeket ért el és országos értelemben is komoly megbecsülést vívott ki. A Mansz jótékonysága, a Stefánia és csecsemővédelem terén csendes, de szívós és céltudatos munkával rengeteg jótéteményt biztosított és csudálatos sikereket aratott. A hivatalos segítő akciót is éveken át ő vezette, még pedig kora reggeltől kezdődő fizikai munkájával is, ami azt jelentette, hogy a segítség érdemes helyre jut, minden szűkölködő meghallgatásra talál és a segítés kísérője a szeretettel teljes vigasztaló szó, az őszinte jó tanács és helyes útmutatás. Példátlan népszerűségének főtitka ez volt, az őszinteség és emberszeretet, amivel nemes munkáját végezte, s ami sokszor még többet ér, mint az anyagi támogatás.

Krenedits Sándorné ismerte az úri szükölködőket is, a sors és viszonyok csapásai alatt görnyedezőket és segített rajtuk is diszkrét finomsággal, megalázás nélkül.

Krenedits Sándornénak Rákosszentmihály a bérces Erdély után második igazi otthona lett. Őszintén és igazán szerette és ragaszkodott hozzá, de harmadikul szivébe fogadta férje szülőhelyét Veresegyházát is, amelynek kedves tava mellett nyájas, finom, magyar ízléssel berendezett nyári otthont teremtett, ahol a bot-