Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-18 / 42. szám
6. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 42. szám Nyilt-tér. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. György Lajos lapjának multheti számában válaszol nyilatkozatomra. A válasz nem sokat jelentő, mert csak mosakodás akar lenni a nyilvánosság előtt. Előbbeni nyilatkozatomban én csak a történtekről a száraz tényt közöltem, mig György Lajos válasznyilatkozatában Ízléstelenül, hamis beállítással iparkodik a nyilvánosság előtt bemutatkozni mint emberbarát., Nem szándékom vitába bocsátkozni György Lajossal, csupán az O nyilatkozatában foglaltakra válasz adására szorítkozom. A nyomda megvételére vonatkozó esetet már első nyilatkozatomban megírtam es hangsúlyozom, hogy azokat György Lajos minden szépitgetése és mentegetőzése ellenére is feniartom. Ami a rendezetlen ügyeimet illeti, ezt én György Lajossal ismertettem a vétel előtt és amig a vétel olcsó pénzért létre nem jött, addig nem is látta „igen nagy arányúnak* kötelezettségeimet, annyira nem, hogy a szóbeli megállapodás meg is volt közöttünk, csak amikor már Györgyék által bérelt helyiségben volt minden, akkor kezdték nagyítóüveggel nézni kötelezettségeimet, mert akkor már, ha nem is teljes egészében, de részben mással megállapodott. György Lajos igazolni kívánja önzetlenségét azzal, hogy sashalmi iparost vett társul és nem ment idegenbe. Hát bizonyára ezt is csak azért telte, mert tisztában volt azzal, hogy a sashalmi iparosnak Sashalmon olyan összeköttetései vannak, amellyel nyomdájának forgalmát részben biztosíthatja, mig ha idegent vett volna, akkor bizony György Lajos az ö „üzletemberi tudásával“ nem igen állta volna meg a helyét idegen társsal. György Lajos Írja, hogy a legmesszebbmenőleg biztosított segítségéről, és felajánlotta, hogy az általam szerzett munkákat nála készíttessem el, az általam megszabott árakon. Ez igaz mondta, hogy a munkáimat ott megcsináltathatom, de ami az árakra vonatkozik, nem felel meg a valóságnak. Néhány apró dolgot az első napokban el is készíttettem ott, az árakról pedig György Lajos társával állapődtam meg, és nem György Lajossal, aki ehhez nem ért. Hogy ez az összeköttetés az első napokban megszűnt közöttünk, erre György Lajos „jóindulatú támogatása“ adott okot; amikor egyik munkámat hozzá elkészítés végett leadtam, nyomban felkereste megrendelőmet, hogy miért nem őneki adják a munkát és miért nekem, — amikor ezt megtudtam tovább nem kértem jóindulatából. Azt írja György Lajos, hogy az árverési jegyzőkönyvbe nem foglalt ingóságokra egy percig sem formáltak jogot, ennek ellenkezőjéről a valóságnak megfelelően a következőket közlöm. A nyomda elszállításánál figyelmeztettem György Jánost, hogy a nyomdához tartozó egyes dolgok nem tartoznak a megvett felszereléshez, mert .azok nem voltak lefoglalva, igy nem viheti el volt helyiségemből, erre György János azt mondta, hogy ő mindent megvett és ha azt gondolom, hogy az általam jelzett dolgok nem az övéi, pereljem vissza, de később jóindulatú ígéreteire belenyugodtam, hogy elvigyék. Mikor aztán már Györgyék „íönzetlenségéről“ meggyőződtem, az ötödik napon levélben felszólítottam, hogy az én tulajdonomat képező dolgokat kétszer 24 óra alatt szállítsák el hozzám, ellenkező esetben más utón fogom jogaimat érvényesíteni. Levelemre rövid szóbeli választ kaptam György Lajóstól, hogy „velem nem levelez“. Mint megtudtam, György János elment mégis Korn Sándorhoz, kitől a nyomdát megvette és megpróbált olyan értelmű Írást kérni Korn Sándortól, hogy ő mindent megvett erre az eladó azonban nem volt hajlandó és ekkor György Lajos mégis levelezni kezdett velem, másnap reggel levelet kaptam tőle, melyben azt irta, hogy írjam meg, mik azok, amikre, mint tulajdonomra igényt tartok. Válaszom a levélhozónak rövid volt, csak annyi, hogy mindaz, amit elvittek és az árverési jegyzőkönyvben nincs benne. Erre aznap délután megjelent nálam György János, hogy ő békét akar és megveszi a vitás ingóságot; fel is ajánlott nyomban, — azokért a dolgokért amit 250 pengőért most már megvett — 20 pengőt és egy 30—40 pengő értékű kerékpárt. Én erre nem voltam hajlandó s követeltem vissza az én jogos tulajdonomat. Majd néhány nap múlva mégis hajlandó volt a 250 pengőt kifizetni, melynek csak egy főfeltétele volt, nem a 250 pengőről szóló elismervény aláírása, hanem egy elém tett és György Lajos által irt „Nyilatkozat“ aláírása, amelyben kijelentettem volna, hogy a Rákos Vidékében megjelent nyilatkozatom tévesen Írtam meg és nem okozom Györgyéket tönkretevésemért, — szóval szánom-bánom velük szemben elkövetett cselekedetemet. Erre visszadobtam György Jánosnak az elismervényt és a félig elolvasott nyilatkozatot, otthagytam őt azzal, hogy másnap reggel 8 órára lakásomra szállítsák a tulajdonomat képező ingóságokat. Másnap reggel György János újból megjelent nálam és lefizette a 250 pengőt anélkül, hogy sikerült volna engem a nyilatkozat aláírására rávenni. György Lajos eldicsekszik még válaszában, hogy ő mennyire jóindulattal volt hozzám, amikor két nappal nyilatkozatom megjelenése előtt kezességi váltót is aláirt nekem. Ezt olyan ravaszul írja le, hogy az olvasó azt veszi ki a sorokból, mintha György Lajos most irt volna egy kezességi váltót alá azért, hogy segítsek magamon. A valóság tényleg az, hogy mint kezes alá is irt György Lajos, de ez a váltó I1/* előtt felvett 400 pengő kölcsönről szól és negyed- évenkint ujitani kell, a megújítás épen a legkritikusabb napokban volt esedékes és ha már a viszony nem is volt közöttünk a legjobb, a váltó szabályszerű elintézése végett elmentem György Lajoshoz, hogy a változott helyzetre való tekintettel most már, ha nem is az én érdekemben, hanem saját érdekében írja alá. A váltót alá is irta és én lefizettem a hitelező banknál a negyedévi kamatot, a 30 pengőt a tőke törlesztésére. Ezek után a nagy nyilvánosságra bizom, hogy az elintézésnek a fenti módja volt-e helyes, vagy ha nem írattam volna György Lajossal alá a váltót és peresités után most neki kellett volna fizetni, az lett volna-e a helyes? De ha György Lajosnak szabad váltóaláirással dicsekedni, akkor én is teszem ezt. Amikor öt negyed év előtt György Lajos^ lapja bizony nem eléggé szilárd talajon állott, megindult a mentő akció és rákosszentrnihályi és sashalmi egyesületek vezetői összeállónak György Lajos kérésére és felvettek 900 pengő bankkölcsönt, mely kölcsön váltója alá szerény személyem is — csak nemrég — vagy ötödször irt alá. György Lajos törleszti ugyan ezt a kölcsönt, de nem a sajátjából, hanem mindannyiszor ahányszor esedékesség van, az egyesületek és az egyesületek tagjai nyúlnak a kasszájukba, vagy kultur estélyek és vacsorák rendezése cimén gyűjtik össze a kamatot és a törlesztendő összeget, így fest György Lajos legmesszebbmenő segítsége és önzetlensége. Es még akkor is önzetlen, ha alkalom kínálkozik, — dacára nagy ellenzékeskedésének, — egy kis évi szubvenció, mert ezt is önzetlenül elfogadja. — Hogy van ilyen, az tény, csak az illető vállalatra való tekintettel nem említek nevet. Ezzel a magam részéről a sajtó utján való vitatkozást befejezem és remélem, hogy György Lajos nem fog alkalmat adni arra, hogy esetleges következő támadásaival szemben más eszközzel védekezzem. Heimovits Márton. Páratlan alkalom csodás minőségű bor vásárlására I IT 30 fillér egy liter elsőrendű 12%-on felüli kadarka vagy fehér, fejtett bor (Nótás-kadarka 13%-on felüli 35 fillér) Soltvadkert állomásra kiszállítva s feladva. *Vasuti fuvar kb. 3 fillér literenkint. Csakis 50 literen felüli rendelést fogadok el. Hordót díjmentesen adok kölcsön a szállításhoz: hordóm 30 napon belül bérmentve küldendő vissza. Szétküldés utánvéttel. Egy pengő levélbélyeg ellenében küldök mintát a borból mintás dobozban, bérmentve. Boraim kellemes édeskés italuak, nem savanyuak s tiszta zamaíuak. Cím: Székely Ferenc Soltvadkert, Pestmegye. Viszonteladóknak árengedmény : Boreladásra ügynököket alkalmazok! Grünvald és Váhl saját készitményü menyasszonyi kelengyék fehér- nemüek és vászonáruk raktára. Különlegességek blousok és pongyolákban. BUDAPEST, VÁCZI-UTCA 26. Telefon Aut. 872-10 LáüFF£B TlVABABféle BELVÁROSI kliösSnkfef'wfáp Budapest IV. kér., Václ-utcssa 19. sxám. Magyar — német — franc»;!» — angol müvek. oszkák temetkező vállalata, Rákosszentmihály. Rákosi-ut 49. Fiók: Mátyásföld, középső megálló. Elvállal egyszerű és díszes temetések rendezését, hullaszállitást Budapestre, vidékre és külföldre valamint exhumálásokat bármely temetőből. — Viaszgyertyák, síremlékek, sírkeresztek minden nagyságban, sirtáblák ércből és márványból. Élő- és művirág-koszorúk, koszoru- szallagok kaphatók. Telefon Rákosszentmihály 3.