Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-10-18 / 42. szám

6. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 42. szám Nyilt-tér. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. György Lajos lapjának multheti számában válaszol nyilat­kozatomra. A válasz nem sokat jelentő, mert csak mosakodás akar lenni a nyilvánosság előtt. Előbbeni nyilatkozatomban én csak a történtekről a száraz tényt közöltem, mig György Lajos válasznyilatkozatában Ízléstelenül, hamis beállítással iparkodik a nyilvánosság előtt bemutatkozni mint emberbarát., Nem szándékom vitába bocsátkozni György Lajossal, csupán az O nyilatkozatában foglaltakra válasz adására szorítkozom. A nyomda megvételére vonatkozó esetet már első nyilatkozatomban megírtam es hang­súlyozom, hogy azokat György Lajos minden szépitgetése és mentegetőzése ellenére is feniartom. Ami a rendezetlen ügyeimet illeti, ezt én György Lajossal ismertettem a vétel előtt és amig a vétel olcsó pénzért létre nem jött, addig nem is látta „igen nagy arányúnak* kötelezettségeimet, annyira nem, hogy a szóbeli megállapodás meg is volt közöttünk, csak amikor már Györgyék által bérelt helyiségben volt minden, akkor kezdték nagyítóüveg­gel nézni kötelezettségeimet, mert akkor már, ha nem is teljes egészében, de részben mással megállapodott. György Lajos iga­zolni kívánja önzetlenségét azzal, hogy sashalmi iparost vett társul és nem ment idegenbe. Hát bizonyára ezt is csak azért telte, mert tisztában volt azzal, hogy a sashalmi iparosnak Sas­halmon olyan összeköttetései vannak, amellyel nyomdájának for­galmát részben biztosíthatja, mig ha idegent vett volna, akkor bizony György Lajos az ö „üzletemberi tudásával“ nem igen állta volna meg a helyét idegen társsal. György Lajos Írja, hogy a legmesszebbmenőleg biztosított segítségéről, és felajánlotta, hogy az általam szerzett munkákat nála készíttessem el, az általam megszabott árakon. Ez igaz mondta, hogy a munkáimat ott meg­csináltathatom, de ami az árakra vonatkozik, nem felel meg a valóságnak. Néhány apró dolgot az első napokban el is készít­tettem ott, az árakról pedig György Lajos társával állapődtam meg, és nem György Lajossal, aki ehhez nem ért. Hogy ez az összeköttetés az első napokban megszűnt közöttünk, erre György Lajos „jóindulatú támogatása“ adott okot; amikor egyik mun­kámat hozzá elkészítés végett leadtam, nyomban felkereste meg­rendelőmet, hogy miért nem őneki adják a munkát és miért nekem, — amikor ezt megtudtam tovább nem kértem jóindula­tából. Azt írja György Lajos, hogy az árverési jegyzőkönyvbe nem foglalt ingóságokra egy percig sem formáltak jogot, ennek ellenkezőjéről a valóságnak megfelelően a következőket közlöm. A nyomda elszállításánál figyelmeztettem György Jánost, hogy a nyomdához tartozó egyes dolgok nem tartoznak a megvett fel­szereléshez, mert .azok nem voltak lefoglalva, igy nem viheti el volt helyiségemből, erre György János azt mondta, hogy ő mindent megvett és ha azt gondolom, hogy az általam jelzett dolgok nem az övéi, pereljem vissza, de később jóindulatú ígé­reteire belenyugodtam, hogy elvigyék. Mikor aztán már Györgyék „íönzetlenségéről“ meggyőződtem, az ötödik napon levélben fel­szólítottam, hogy az én tulajdonomat képező dolgokat kétszer 24 óra alatt szállítsák el hozzám, ellenkező esetben más utón fogom jogaimat érvényesíteni. Levelemre rövid szóbeli választ kaptam György Lajóstól, hogy „velem nem levelez“. Mint megtudtam, György János elment mégis Korn Sándorhoz, kitől a nyomdát megvette és megpróbált olyan értelmű Írást kérni Korn Sándortól, hogy ő mindent megvett erre az eladó azonban nem volt hajlandó és ekkor György Lajos mégis levelezni kezdett velem, másnap reggel levelet kaptam tőle, melyben azt irta, hogy írjam meg, mik azok, amikre, mint tulajdonomra igényt tartok. Válaszom a levélhozónak rövid volt, csak annyi, hogy mindaz, amit elvittek és az árverési jegyzőkönyvben nincs benne. Erre aznap délután megjelent nálam György János, hogy ő békét akar és megveszi a vitás ingóságot; fel is ajánlott nyomban, — azokért a dolgokért amit 250 pengőért most már megvett — 20 pengőt és egy 30—40 pengő értékű kerékpárt. Én erre nem voltam hajlandó s követel­tem vissza az én jogos tulajdonomat. Majd néhány nap múlva mégis hajlandó volt a 250 pengőt kifizetni, melynek csak egy főfeltétele volt, nem a 250 pengőről szóló elismervény aláírása, hanem egy elém tett és György Lajos által irt „Nyilatkozat“ alá­írása, amelyben kijelentettem volna, hogy a Rákos Vidékében megjelent nyilatkozatom tévesen Írtam meg és nem okozom Györgyéket tönkretevésemért, — szóval szánom-bánom velük szemben elkövetett cselekedetemet. Erre visszadobtam György Jánosnak az elismervényt és a félig elolvasott nyilatkozatot, ott­hagytam őt azzal, hogy másnap reggel 8 órára lakásomra szál­lítsák a tulajdonomat képező ingóságokat. Másnap reggel György János újból megjelent nálam és lefizette a 250 pengőt anélkül, hogy sikerült volna engem a nyilatkozat aláírására rávenni. György Lajos eldicsekszik még válaszában, hogy ő mennyire jó­indulattal volt hozzám, amikor két nappal nyilatkozatom meg­jelenése előtt kezességi váltót is aláirt nekem. Ezt olyan ravaszul írja le, hogy az olvasó azt veszi ki a sorokból, mintha György Lajos most irt volna egy kezességi váltót alá azért, hogy segítsek magamon. A valóság tényleg az, hogy mint kezes alá is irt György Lajos, de ez a váltó I1/* előtt felvett 400 pengő kölcsönről szól és negyed- évenkint ujitani kell, a megújítás épen a legkritikusabb napokban volt esedékes és ha már a viszony nem is volt közöttünk a legjobb, a váltó szabályszerű elintézése végett elmentem György Lajoshoz, hogy a változott helyzetre való tekintettel most már, ha nem is az én érdekemben, hanem saját érdekében írja alá. A váltót alá is irta és én lefizettem a hitelező banknál a negyed­évi kamatot, a 30 pengőt a tőke törlesztésére. Ezek után a nagy nyilvánosságra bizom, hogy az elintézésnek a fenti módja volt-e helyes, vagy ha nem írattam volna György Lajossal alá a váltót és peresités után most neki kellett volna fizetni, az lett volna-e a helyes? De ha György Lajosnak szabad váltóaláirással dicse­kedni, akkor én is teszem ezt. Amikor öt negyed év előtt György Lajos^ lapja bizony nem eléggé szilárd talajon állott, megindult a mentő akció és rákosszentrnihályi és sashalmi egyesületek vezetői összeállónak György Lajos kérésére és felvettek 900 pengő bank­kölcsönt, mely kölcsön váltója alá szerény személyem is — csak nemrég — vagy ötödször irt alá. György Lajos törleszti ugyan ezt a kölcsönt, de nem a sajátjából, hanem mindannyiszor ahány­szor esedékesség van, az egyesületek és az egyesületek tagjai nyúlnak a kasszájukba, vagy kultur estélyek és vacsorák rende­zése cimén gyűjtik össze a kamatot és a törlesztendő összeget, így fest György Lajos legmesszebbmenő segítsége és önzetlensége. Es még akkor is önzetlen, ha alkalom kínálkozik, — dacára nagy ellenzékeskedésének, — egy kis évi szubvenció, mert ezt is ön­zetlenül elfogadja. — Hogy van ilyen, az tény, csak az illető vállalatra való tekintettel nem említek nevet. Ezzel a magam részéről a sajtó utján való vitatkozást be­fejezem és remélem, hogy György Lajos nem fog alkalmat adni arra, hogy esetleges következő támadásaival szemben más esz­közzel védekezzem. Heimovits Márton. Páratlan alkalom csodás minőségű bor vásárlására I IT 30 fillér egy liter elsőrendű 12%-on felüli kadarka vagy fehér, fejtett bor (Nótás-kadarka 13%-on felüli 35 fillér) Soltvadkert állomásra kiszállítva s feladva. *Vasuti fuvar kb. 3 fillér literenkint. Csakis 50 literen felüli rendelést fogadok el. Hordót díjmentesen adok kölcsön a szállításhoz: hordóm 30 napon belül bér­mentve küldendő vissza. Szétküldés utánvéttel. Egy pengő levélbélyeg ellenében küldök mintát a borból mintás dobozban, bérmentve. Boraim kellemes édeskés italuak, nem savanyuak s tiszta zamaíuak. Cím: Székely Ferenc Soltvadkert, Pestmegye. Viszonteladóknak árengedmény : Boreladásra ügynökö­ket alkalmazok! Grünvald és Váhl saját készitményü menyasszonyi kelengyék fehér- nemüek és vászonáruk raktára. Különlegességek blousok és pongyolákban. BUDAPEST, VÁCZI-UTCA 26. Telefon Aut. 872-10 LáüFF£B TlVABABféle BELVÁROSI kliösSnkfef'wfáp Budapest IV. kér., Václ-utcssa 19. sxám. Magyar — német — franc»;!» — angol müvek. oszkák temetkező vállalata, Rákosszentmihály. Rákosi-ut 49. Fiók: Mátyásföld, középső megálló. Elvállal egyszerű és díszes temetések rendezé­sét, hullaszállitást Budapestre, vidékre és külföldre vala­mint exhumálásokat bármely temetőből. — Viaszgyertyák, síremlékek, sírkeresztek minden nagyságban, sirtáblák ércből és márványból. Élő- és művirág-koszorúk, koszoru- szallagok kaphatók. Telefon Rákosszentmihály 3.

Next

/
Thumbnails
Contents