Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-20 / 38. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 38 szánt. ki, mivel nem volt hajlandó a kormány szerint várható pénzforgalom lebonyolításához szükséges nagyobb mennyiségű bankjegyet aranyfedezet nélkül nyomatni. Ha egy intézmény élén egy világrelációban is elismert egyéniség áll, nem szabad kishitünek és képzendőnek lenni. De még tovább megyünk, ha kezünkbe veszünk egy pénzügyi kompasszt, látni fogjuk, hogy a magyar pengő 4Q0/0> a belga frank 34°/0» a cseh korona 11 5%, az osztrák silling 8°/0 fedezettel rendelkezik. Tehát miért jobb a belga frank, vagy a cseh korona, vagy az osztrák pénz? Franciaország is 1929. évben még csak 36*/*-os fedezettel adott ki bankjegyeket. És a francia mégsem volt bizalmatlan saját pénze iránt. Vagy ha megnézzük a Nemzeti bank jelentéseit, látni fogjuk, hogy mig a bankjegyforgalom julius végén közel 5C0 millió pengő volt, addig augusztus végén már a 380 milliót sem éri el. Ezek mind olyan jelenségek, hogy nem lehet okunk a pengővel szemben a bizalmatlanságra. Ami pedig a költségvetésünk deficitjét illeti, bármennyire súlyos is az, pénzünk értékállandóságát egyelőre nem veszélyezteti. Ha azonban e nehéz időkben sem leszünk képesek egymást megérteni, egymást kölcsönösen támogatni és minden erőnkkel arra törekedni, hogy egyesült munkával pénzügyi mérlegünk egyensúlyát helyreállítsuk, — jaj nekünk, de még az unokáinknak is. Azért tehát: tempó magyaroki Egyetértési Félre a turáni átokkal, az örökös civódásokkal. Fogjunk össze és mindenki a maga helyén, tehetsége szerint segítse elő, hogy e kínos és létünket veszélyeztető helyzetből minél előbb kiszabaduljunk. E munkában a haza minden polgárára szükség van; nem szabad ebből senkinek sem kivonni magát. Amint egy nagy gép működését zavarja sőt megakadályozhatja egy parányi csavar hiánya, épen úgy megzavarja a nemzet összmüködését egyes polgárok, családok, testületek félreállása, nemtörődömsége. Tegyük félre a kitűzött cél eléréséig előítéleteinket és politikai felfogásunkat. Lebegjen mindnyájunk szeme előtt a haza bölcsének: Deák Ferencnek mondása, a haza minden előtt! ( —. ) RaKosszentmiháiy-Kiskecskentét. irta: Kecskentéthy Vince. őszi munka. Sajnos, közeledik az ősz, épen ezért felhívom a gyömölcs termelő gazdák becses figyelmét arra, hogy mik is tulajdonképen az őszi teendőink a gyümölcsfáinkkal, különösen pedig a csontárokkal. Elsősorban a diófa kezelését emlitem meg. Ezeket rendesen szeptember közepétől—október közepéig kell megritkitani. Mi is tehát ez a megritkitás? A megritkitás az, hogy a fa sürü koronáját, legyen az vastag, vagy vékony galy, — ki kell vágni, hogy a fa koronája ezzel megritkuljon, levegőhöz jusson, mert csak igy érhetjük azt el, ha ezt a munkát elvégeztük, hogy szép, egészséges és bő termést kapjunk. Ugyancsak e ritkításokat el kell végeznünk minden csontár fánál, a cseresznyéknél, a meggyeknél, valamint a nyári, vagyis kajszi baracknál, szilváknál, ringlónál, mert az ilyen fajta fákat tavaszi metszéssel nem igen tanácsos kezelni, mert rendesen az ilyen metszés és ritkítás következtében, tavasszal mézga folyást és rákosodást kapnak, amiben elpusztulnak. Az őszi baiackoknál nem csak ritkítást kell végeznünk, hanem azokat most, ebben az időszakban vissza is kell metszeni. Ezeknél kétféle metszést végezünk: ugar és termő metszést. A fa egyik oldalát ugarmetszésre vágjuk, a másik oldalát termésre metszük. Hogy megértsük, mi az az ugarmetszés, elmondom, hogy azt az oldalát a fának, amelyet ugarra metszünk, minden hajtásán megvágjuk, két-három szemre visszavágjuk. Azt a részét, amelyet termőre vágunk, ott a hajtásokat, valamennyit egy harmad és egy negyed részre vágjuk vissza. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy fáink hosz- szabb életűek lesznek és a gyümölcs is sokkal izlete- sebb, szebben kifejlődik, mert azt tudjuk nagyon jól, hogy az őszi barackfák nagyon gyengén fejlődnek és az ilyen metszés következtében fejlődésükben is és élettartamukban is meggyarapodnak és tovább maradnak termőképesek. Csontáraink között vannak később ültetett fák is. Ha ezek az idén gyengén fejlődtek, — mint például a kajszi-barack, cseresznye, szilva, — azokat tanácsos most visszavágni, a gyengébb hajtásokat rövidebbre, az erősebbeket hosszabbra vágni, s egyszersmind a koronáját is szabályozni, megritkitani. Továbbá a gyümölcsfákat okszerűen meg kell trágyáznunk; amennyire a fa koronája elterül, olyan körzetben gyűrű alakú árkot nyitunk ki, az árok lehet 30—40 cm. széles és ugyanolyan mély. Az árkokat a csontároknál jó komposzttal, földdé vált trágyával és műtrágyákkal, — nálunk itt, a homokos talajban, csilisalétromot vagy foszfort, konyhasót tartalmazó műtrágyával, fürészporral, fahamuval kell megtölteni és nyitva hagyjuk mig az őszi eső, téli hó szépen a gyökerek közé mossa be a trágyát. Ezeket az árkokat, mihelyt a tavaszi szelek kezdenek felébredni, azonnal betakarjuk és úgy hagyjuk. A lágymaguaknál, — alma, körteféléknél — őszkor semmiféle metszést nem kell végezni. Ezek az őszi metszést nem tűrik, hanem igenis, ezeket is meg kell őszkor trágyázni, az előbb említett módszerrel, csak ezeknél nem ásványtartalmu trágyákat, hanem tisztán csak jó, érett istálló trágyát használunk. A fatrágyázásokkal végeztünk; a falevelek lehullanak, s megkezdjük az őszi permetezéseket. Az első permetezés az őszi dentrin egy százalékos; ez folytatjuk napos időben egész februárig. Azután mivel fogunk permetezni, majd a következő cikk mondja el. Kn7Ámcbnlácnb házi oktatását, előkészítését l\U£C|sioKUiadUK jutányosán vállalja nagy gyakorlattal biró egyetemista. Cime- Mária-u. 58. özv. T óth Jáno$né o. f. b. ingatlan adás-vétel irodáját áthelyezte Budapest Rákóci-ut 71. III. em. 9. szám alá. Megbízásokat továbbra is készséggel vállal, úgy Rákosszentmihályon, mint környékén. Szives pártfogást kérve vagyok továbbra is minden jóakarómnak kiváló tisztelettel özv. Tóth Jánosáé. háztulajdonosok és bérlök /jgyeimébe! Folytonégő kályhák tűzálló téglával való kiépítését, cserépkályhák fafűtésre való átalakítását szakszerűen késziti Major Gyula kályhásmester Rákosszentmihály, Miklós-utca 12.
