Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-16 / 33. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 33 szám. el nyomban, aki pedig megvételre ráfizetéssel kínál ezüst pénzt, azt adják át a legközelebbi rendőrnek, mint uzsorást és a haza ellenségét. A válságból kigá- zolunk, d|e csak akkor, ha magunk nem követünk el öngyilkosságot. Kirándulás Miskolcról. Irta: Pillér György. »Fogtam törököt, aki nem enged«. —* Úgy kell nekem, miért voltam olyan könnyelmű, hogy a Rákos Vidékének megigértem egy gyenge pillanatomban, hogy nyári tapasztalataimat tovább beszélem. íme tehát az Ígért folytatás. Ám, ha ez nem sikerül, szerkesztő barátom, lelked legyen rajta. Minek siettett-él^annyira: Mert az. ut, amelyet a magyar Bükk-hegység Miskolc-Eger szakaszán megtettem oly felségesen szép, oly felejthetetlen benyomást tett reám—amelynek leírása felülmúlja, erőmet. Mindazonáltal meg;- kisérlem, annál is inkább, mert magamnak is lelki gyönyörűségére szolgál, hogy újból és újból átéljem azokat a csodálatosan szép és kellemes órákat. Julius 21-én reggel 8 órakor indultunk Miskolc város fő utcájáról 8-ad magammal egy hatalmas kocsival. Az idő felhős, borongós volt: néha egy-egy esőcsepp is csapódott a kocsi ablakához. Szótlanul foglaltunk helyet a kocsiban és már indultunk is Miskolc két oldalán gyönyörű gyepszőnyeggel borított és mesébe illő tarka, élénkszinü virágokkal borított főutcáján keresztül egyenesen Lillafürednek. Most még sik területen és kiválóan megkonsf- ruált műúton kocsink gyorsan nyelte a kilométereket. Diósgyőr-vasgyár — utána gyorsan következik Diós- győr-hámor, amelynek elhagyása után az ut emelkedő lesz, ési egy éles kanyarulattal befordul Lillafüredre és akkor elém tárult egy igazán csodás — felejthetetlenül szép álomkép —- amelynél szebbet elképzelni is alig lehet földi halandónak. Szinte pillanat alatt látjuk baloldalt a »Palota« szállót, az emberi ész, erő és akarat egyik hatalmas alkotását — homlokzatával a még szebb és csodásabb, isteni alkotás, az ut jobboldalán elterülő, hatalmas bükkel fedett, haragos zöld szinü hegyekkel három oldalról körül határolt hámori tó felé. De kocsink robog tovább és csodálkozásunk megdöbbenéssé változik. Mert a már erősen emelkedő utunkat ennek teljes szélességében egy hatalmas barna szinü sziklakapu zárja el. És még fel sem ocsúdhattunk, máris túlvagyunk a kapun és egy még élesebb kanyarulat és erős emelkedés után a szinvavölgyi kis vasút bájos kis állomásán a »Palota« szálló kerti oldalán kocsink nyikorogva megáll. Az utolsó pár perc örökké felejthetetlen szép benyomása alatt szótlanul hagyjuk el helyünket és a táj szépségének szivet-lelket iiditő hatása alatt állunk némán, csendesen. Majd gyalogszerrel megindulunk a műúton, visszafelé a »Palota« szálló homlokzatáig és innen nézzük egyrészt a hatalmas szállót, amelynél szebbet és szebb keretben ember még nem látott, —- másrészt a szállóval szemben és alattunk mélyen elterülő hámori tavat. Közben hatalmas vízesés zöreje csapja meg fülünket, mert az úttest alatti sziklaüregen keresztül erősen hallható zörejjel folyik le a Garadna patak és számos forrás által táplált tó felesleges vize; mig a szálló másik oldalán a Szinva patak vize kb. 20 méter magasból vizesésszerüen ömlik alá sziklás medrében, csodás és gyönyörű képet nyújtva a szemlélőnek. Ám az idő halad, mennünk kell. Sietve egy pár fénykép- felvételt csinálnak a gyerekek és mert őket is megbabonázta a táj szépsége, — valószínű, hogy izgatottak ők is és igy misem természetesebb, minthogy a felvételek csak igen kicsi percentje sikerült. Azonban, amilyen ámulatba ejtette a sok gyönyörűség az ember lelkét a föld feletti, talán még nagyobb gyönyörűséget okozott az, amit ezekután a föld alatt láttunk. Megnéztük ezekután a Szinva patak által több évszázadon keresztül alkotott úgynevezett »Anna« cseppkő' barlangot. Itt is csodálatos, amit láttunk. A Szinva patak volt medrében, a »Palota« szálló csaknem egész területe alatt terül el ez az eddig csak kis részben feltárt barlang, (azért Írom, volt medrében, — mert a Szinva patak medrét a szálló építésié miatt eredeti utjától eltérítették) a vendégkönyvbe történt beírás és egy pengő lefizetése után vasajtón keresztül vezetőnk acetilén lámpájának világa mellett libasorban megindultunk a föld mélyébe. Ugyanis a sziklába vájt folyosók keskenyek, a lépcsők meredekek. A tágasabb helyek — de az egész folyosósorozat is villám, világításisál van ellátva — helyenkint színes körtékkel, — ami misztikus benyomást kelt. A vezető szakavatottan magyaráz és lámpájának ügyes elhelyezésével folyton figyelmeztet a szebb alakzatokra és különösen arra, hogy mely szemszögből kell nézni a csodás, isteni cseppkő alakulatokat. Minden folyosó, minden kisebb és nagyobb terem más és más; alakulatot tár a szemlélő elé. Nem tud betelni a lélek a látottak szépségével. Meg sem kísérlem a barlang leírását, csak annyit jegyzek meg, hogy 20 méter mélységben voltunk a föld mélyében és a jelentősebb szépségű termek a következők: »Rák«, »kosok«, »páva«, »kéz«, »Ádám és Éva almafája«, »Jézus Szent szive« stb. termek. Úgy ezek, mint valamennyi folyosó és terem csodásnál-csodásabb szépséggel gyönyörködtet. A kijárat az ellenkező oldalon van és itt a Szinva vizének egy alvilági csatornájában élő pisztráng éviekéi. Vezetőnk megmutatta a nagy vízesésen keresztülvezető fahidat, amelyen áthaladva, több emelet magasságban ismét a »Palota« szálló kertjének egy másik részébe jutottunk. Meg kell említenem, hogy Lillafüred éghajlata csodásán enyhe-alpesi. Számos hegyi és erdei kiránduló helye van, — amelyek mindegyike mesés szépségű lehet, de amelyek közül én csak a Szinva-forrás vidékét és Eger városát láttam. Lillafüred vasúti állomásánál végződik a hires ródlipálya — a környéket borító erdők csaknem kizárólag, a m. kir. kincstár tulajdonát képezik és a fenhatóságot nem a föld- mivelés, hanem a kereskedelemügyi miniszter gyakorolja, az összes sport űzhető. Lehet vadászni: 1 napra szóló vadászjegy ára 15 pengő, de a lelőtt vad után 60—1600 pengőig terjedő dijat kell fizetni. A halászat napi dija 3.20 fillér —- de a kifogott pisztráng kilója után 4.20 fillér fizetendő. A rákászat napidija is a fenti összeg, a kifogott rák kilója 22 fillér. Fentiekből is látható, hogy az Isten megáldotta Lillafüredet mindennel, ami szép és kellemes. Szórakozást találhat itten a természetimádó, — a természettudós, a vadász, halász, rákász, korcsolyázó, siző stb., stb. és nem is kell hozzá semmi más, csak pénz, pénz és pénz. Azt Ígértem vala, hogy a Mis
