Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-09 / 32. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 32 szám. Egy munkás év története. Rákosszentmihály egyik legtörekvőb|b egyesü­lete, a Magyar asszonyok pat róná tusa alatt működő Magyar lányok gárdája. Kicsi, de annál lelkesebb csapat. Tagjait állandóan apasztja — na, nem kell megijedni — a legkedvesebb ragadozó, Ámor tün­dérke, mely, mint a kánya, sorban rá-rá csap egy- egy kedves tagjára és édes rabságba hurcolja, ahol Hymen rózsaláncait kell viselniük. A világ legbájo- sabb paradoxona, hogy maga az egyesületi elnök, esz­tendők óta ilyen rabságba készült és vezérkarában is egyre több lesz a fiatal asszonyka. Az egyesület tagjai azonban igy sem fogynak el, mert újabb és újabb kedves hajadonok serdülnek »magyar lány« sorba és pótolják a megüresedett helyeket, de meg a kipróbált régi vezérek sem hagyják cserben ked­ves egyesületüket és fiatal menyecske sorban sem tagadják meg a közösséget a lányok csapatával. így tett maga az elnök is, aki kezdettől fogva lelke, vezére, motorja és mindene a Rákosszent- mihályi Magyar Lányok Egyesületének. A ma már Bauer Lászlónéhoz címzett Gergely Babyka találé­konysága, ötletessége, fáradhatatlan agilitása vezeti, űzi, hajtja az egyesület egész gépezetét, amelynek de- rekas és eredményes működéséről hetenkint hűsé­gesen számot adott a Rákos Vidéke. Ezeket a csil­logó tükördarabkákat az egyesület vezetősége most egész tükörré rakta össze és igy összefoglalva, mint egységes beszámolót bocsájtja a közönség elé, rész­ben a derekasan végzett önkéntes munka tanulságos beszámolójául, részben pedig, hogy a néhány hét múlva újra kezdődő' egyesületi évre biztató példát adjon'vele az egyesület tagjainak és mindazoknak, akik a jövőben részesei óhajtanak lenni ennek a nemes vállalkozásnak. Van még derék magyar lány Rákosszentmihályon, aki szerényen vagy idegenül félrehúz ódik a leányegyesülettől, holott tárt karok­kal várják és őszinte barátsággal fogadják a lányok gárdájában. Olvassa el ezt a beszámolót, amely itt következik, s bizonyára felébred szivében a vágy, hogy a lelkes csapatokhoz csatlakozzék. A pénzügyi és gazdasági válság e súlyos napjaiban még inkább szükség van minden jó szívre, tevékeny karra, hogy az előttünk álló tél borzalmaival megküzdhessünk. A Magyar asszonyok és Magyar lányok nagyszerű gárdája szeptemberben újra szervezkedik és az ed­diginél is nagyobb erővel kezdi meg emberbaráti, hazafias és lélekmüvelő munkásságát. A magyar asszonyok, magyar lányok ne nézzék tétlenül küz­delmeit, hanem álljanak be a sorba egytől-egyig és könnyítsék meg a munkáját kipróbált és önfelál­dozó vezetőiknek. A társadalmi tevékenység terén ez a legközelebbi és legsürgősebb feladat. A Magyar lányok elmúlt egyesületi évéről a következő összefoglalásban számolnak be: Múlt év szeptember 4-én nyitották meg az egye­sületi évet reggeli közös szt. áldozással, s a délutáni alakuló gyűléssel, mely után testületileg vettek részt a gáztámadás elleni védelemről tartott előadáson. Szeptembertől júliusig ismét német és francia kur­zusokat tartottak fenn. A könyvtárukat Szederkényi Anna összes mun­kájával egészített ék ki. Testületileg vettek részt a Rákos Vidéke jubi­leumi estjén, dr. Piukovichné jótékonycélu hangver­senyén, a Jókai Kör kiállításán és szerzői estjén, még pedig művészi kézimunkákkal, illetve 1 fel- Yonásos színdarabbal. December 6-án nagyszabású Mikulás estét ren­deztek, melynek jövedelméből a 14 legszegényebb családnak juttattak családonkint 50 kg. szenet és 35 kg. fát. A leányegyesület a Mansz. Szt. Imre ünnepségén is több számmal növelte a sikert, s igy ott is kivette részét a jótékonyságból. Három esetben juttatott az egyesület kenyérhez munkanélkülieké t. Február hónapjában az egyesületnek több úri család részben pénz, s részben természetbeni ado­mányokat ajánlott fel. Ezek segítségével egész már­ciusig tudtak a legmegszorultabhaknak tüzelőt és élelmet juttatni. Márciusban az egyesület útnak indította az első vándorkelengyét, melyet a tagok készítetitek saját kezük munkájával. Az egyesület a tél folyamán testületileg járt színházba felára jeggyel, melyet Fritz Anna közben­járására nyertek el. Március 15-én ismét testületileg vettek részt a nemzeti ünnepen, melyen Bodóczy Gizella szavalt az egyesület küldötteként. A múlt év legkimagaslóbb eseménye volt az egyesület részéről a májusban rendezett nagy »Ma­gyar Est«, mely nívóban a legjobbak közé sorozható. Május 17-én rendkívüli közgyűlésen tiltakozott az egyesület Trianon ellen, mely gyűlés jegyző­könyvét Genfbe el is küldték. Utána az egyesület részt vett a pesti nagy tüntető felvonuláson is. Májusban még testületileg vettek részt a Mansz. országos kongresszusán, a rózsa-utcai központban, hol Bauer Lászlóné beszámolt az egyesület műkö­déséről. Júniusban részt vettek a Szt. Imre kápolna alap­kőletételén, a tűzoltók annate lepi kirándulásán és az Ev. Nőegylet zárógyülésén. Ezen kívül egy tánc­számmal vettek részt Szandovics Sarolta jótékony- célú hangversenyén. Egyszóval a Magyar Lányok Egyesülete min­denütt ott volt, ahol jótékony céllal rendeztek vala­mit, s minden egyesületnek vagy egyéni vállalkozás­nak örömmel nyújtott segédkezet ott, ahol a nyo­mor enyhítésére irányult az. Az egyesület ezenkívül különös tapintattal kuta­tott az úri szegények után, hogy olyanoknak nyújt­son segítséget, akik kérni szégyenlettek. Igen sok esetben értékesítették úri asszonyok kézimunkáit, vagy szereztek alkalmat arra, hogy kézimunkázhas­sanak. De ezenkívül még sok más téren segítették őket. Ez évben az egyesület 16 uj taggal szaporodott, kik mind nagy buzgalommal álltak az egyesület ne­mes céljainak szolgálatába. Megemlítjük még, hogy az egyesület katho- likus tagjai, Baueraé vezetése mellett minden hó első péntekén közösen gyónnak, áldoznak, s ugyan­ezt teszik a nagyobb ünnepek előtt. Nem hagyják azonban figyelem nélkül a református és evangélikus tagokat sem, kiket egy-egy ama valláshoz tartozó kijelölt tag kisér figyelemmel s a havi gyűléseken az észleltekről az elnöknél jelentést tesz. így látható, hogy a leányegyesület programm- ját teljes egészében végre hajtotta, mert tagjait val­lásosságra, hazaszeretetre, a szegények gyámolitá- sára és önmaguk művelésére tanította. E négy jel­szó ugyanis a leányegyesület irányát jelöli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents